DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Egyetemes Emberi Jogok Kiáltványa az egyik legfontosabb történelmi okiratunk az emberi jogok vonatkozásában, mert amíg a híres amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776-ból csak az amerikaiaknak, a francia nyilatkozat 1789 augusztusából csak a franciáknak szól, ez az első nyilatkozat, amit 57 nemzet megszavazott, és az egész világon minden embernek szól. Három szempontból említem meg ezt a fontos évfordulót:
Az első az, hogy a jövő évszázadban, évezredben vagy évezredekben ezek az alapvető emberi jogok uralkodó, irányító eszméi lesznek az emberiségnek. Kiemelem ezek közül a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot, a nemzeti kisebbségi jogokat és a szociális igazságosságot. Ahol ezek érvényesülnek, ott demokrácia van, ahol nem, ott nincs demokrácia. Sajnos, az Egyesült Államok (Sic!) 188 tagja közül alig 30-ban érvényesülnek ezek a jogok; természetesen Magyarország idetartozik.
A másik szempont, amit meg akarok említeni, az ifjúság szempontja. Sajnálatos, hogy Magyarországon kísérleteim és erőlködésem ellenére még nem tudtam elérni, csak részben - nagyon kis részben -, hogy ezekről a jogokról minden év december 10-én az iskolákban röviden emlékezzenek meg. Ez nem egy egyszerű okirat, ez, ahogy mondottam, a jogok bibliája. Az ifjúság kapjon felvilágosítást, kapjon értesítést, kapjon legalább indítókat arra, hogy mik a jogai. Nálunk ez sajnos nincs meg. Ha megkérdezünk gimnáziumi tanulókat, hogy mik az alapvető jogaik, azt mondják, az alkotmányban benne vannak; de természetesen senki nem olvassa el azokat. Szükséges, hogy tudatossá váljon az emberekben már fiatal korban - hiszen amit 10-15 éves korunkban magunkba szívunk, azt a sírba visszük -, hogy mik a jogaik. De azt is tanítják - ez a kereszténydemokrácia alapértéke -, hogy másoknak is vannak jogaik, sőt az üldözötteknek védelem kell, nem utolsó sorban másokkal szemben a felebaráti szeretet szellemében kell cselekedni. Ez a jövő útja. Ahány nemzetközi konferencián részt veszek, mindenhol szerepelnek az alapvető emberi jogok; nálunk, hála istennek, érvényesülnek, de az ifjúság tudatában ez még nincs meg.
A harmadik szempontom az alkotmányunk kérdése. Lényegében nincs olyan alkotmányunk, amely a jogfejlődésünknek és a történelmi tradíciónknak megfelelne. Van működőképes alkotmányunk, tehát a kormány tud működni, de ennek gyökere az 1949. évi 20. törvénycikk, ami tudvalevőleg nem volt más, mint a Szovjetunió alkotmányának szolgai fordítása. Ezért az alapvető jogok minden alkotmány 1. §-ában ott vannak, mert lényegében minden az emberért van; a jogokkal kezdődik, az érvényesüléssel folytatódik a boldogság és a jövő kérdése, de minden az emberért van. A jelenlegi úgynevezett alkotmányunkban a 12. részben, hátul kullognak ezek a jogok, megemlítve rendesen, szabályosan, de nem abban a szellemben, amiben kellene. Úgy érzem, elérkezett az idő, hogy legyen egy valódi alkotmányunk.
Az előző ciklusban - magam is résztvevője voltam - az alkotmány-előkészítő bizottságban próbálkoztunk, készült valami; nem mondom, hogy tökéletes, de tovább lehet menni. Javaslom, és célszerű volna, hogy ebben a ciklusban vagy a következőben, de minél hamarabb legyen egy olyan alkotmányunk, amely megfelel a jogfejlődésünknek, a történelmi tradíciónknak, magába foglalja azokat a jogokat - különösen a szociális igazságosságot, ami az Egyetemes Emberi Jogok Kiáltványában fontos szerepet tölt be -, amelyek a magyarok, polgáraink jövőjét és boldogságát valóban biztosítanák.
Köszönöm. (Taps.)
