CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének T/1658. számú törvényjavaslatához kívánnék hozzászólni és a módosító indítványok részét elmondani. Mielőtt azonban erre rákezdenék, engedjék meg, hogy mintegy védőbeszédként az agráriumról szóljak, ugyanis olyan helyzetben és olyan időben vagyunk, amelyben sorsfordító a mostani döntéshozatal, amely ezután lesz, pár héten, pár napon belül.
Miről is van szó? A magyar mezőgazdaság, mint tudjuk, ezer sebből vérzik, és ezekben a vérzésekben csak vérzéscsillapítások történtek ez idáig. Úgy gondoljuk, kisgazdák és a kisgazdák által vezetett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is, hogy a vidék lakossága és az egész ország lakossága érdekében ki kell fejtenünk álláspontunkat, koncepciót kell kirajzolnunk a jövő vonatkozásában, hogy ténylegesen azoknak, akik ezzel foglalkoznak, a hite megmaradjon, és a hitmegmaradás mellett az ország olyan állapotba kerüljön, hogy tényleg emelt fővel tudjon az Unió felé menetelni.
Köztudott tény, hogy az önemésztő folyamat már nem most kezdődött, hanem hosszú évek során. Köztudott tény az is, hogy több milliárd forint kivonásra került az ágazatból, és az is köztudott, hogy mi ezt szeretnénk visszacsorgatni, ha időben reális esélyünk lenne az uniós csatlakozásra.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a mi módosító indítványaink, amelyek születnek, nem az egészségügy és az oktatásügy kárára, hanem úgy fogalmazunk, hogy a népgazdaság hasznára kívánjuk fordítani. Van egy hasonlat is, amelyet mindenkinek a figyelmébe ajánlok: nézzük úgy, hogy vannak a családban is eltartók és eltartottak. A mezőgazdaság az eltartók közé tartozik, ugyanis még mindig nettó befizetője az államkasszának, és az eltartottak, az oktatásügy, az egészségügy úgy tud többet kapni, ha az eltartók, jelen esetben a mezőgazdaság, a turizmus és sorolhatnám tovább, megfelelő lehetőséget kap.
Közismert, hogy a korábbi időszakban a gazdaságpolitika egyoldalú szabályozó rendszere hatására a magyar mezőgazdaságból jelentős mértékű jövedelemelvonás történt. Ezen túlmenően a közelmúltban a természeti csapások által okozott károk, a nemzetközi pénzügyi, valamint az orosz gazdasági válság jelentős veszteséget okozott. Ugyanakkor az Európai Unióhoz történő leendő csatlakozás - az ott alkalmazott kvótarendszer miatt - megköveteli, hogy a magyar mezőgazdaság az adottságainak megfelelő szintű és mértékű termeléssel rendelkezzen, illetve az Európai Unió minőségi követelményeinek megfeleljen. Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy az FVM a költségvetési javaslatban szereplő előirányzatánál lényegesen nagyobb forrásokkal rendelkezzen. A benyújtott módosító javaslat ezt a célt úgy valósítja meg, hogy nem növeli meg a központi költségvetés tervezett hiányát, és nem növekednek szabályosan az adózók adóterhei, ezáltal nincs inflációnövelő hatása. A javaslat az egyes kiemelt mezőgazdasági termelésfejlesztési és területi, vidékfejlesztési feladatokhoz szükséges forrásokat az adóbeszedés hatékonyságának növelésével teremti elő. A szükséges források besorolásánál, rangsorolásánál elsődleges szempont volt, hogy az FVM és az agrár-érdekképviseleti szervezetek között létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtásához szükséges eszközrendszer rendelkezésre álljon.
Ennek érdekében a következő kapcsolódó módosításokat készítettük el. Az egyik fő módosítás a 36. § helyébe lépő kezességvállalás és a mintegy reorganizációs programként beinduló 55 milliárd forint kérdése. A kormány előterjesztésében 10 milliárd forint van, amit 2001-től tudunk felhasználni, de úgy gondoljuk - és úgy gondolom, ez ésszerű érv -, hogy ha valakinek nem tudunk pénzt adni, akkor adjunk neki lehetőséget, hogy az adósságát egy reorgprogram keretén belül tudja teljesíteni egy tízéves futamidővel. Ez nagyon nagy segítség lenne, hiszen az összeroskadás előtt áll a mezőgazdaság, és a jelenlegi helyzetben az európai uniós csatlakozásunk egy homályos, rózsaszín álom csak.
Erről az 55 milliárdról egypár szó, hogy egyáltalán hogyan is született ez meg. Az agrárgazdaságban kialakult kritikus pénzügyi helyzet konszolidálása érdekében kidolgozott reorganizációs programhoz szükséges állami készfizető kezességvállalás fedezetének megteremtését kezdeményezzük. A magyar mezőgazdaság az elmúlt tíz évben hatalmas tőke- és vagyonvesztést szenvedett el. Az ágazat jövedelemtermelő képessége akár az egyéni vállalkozókat, kistermelőket, akár a társas gazdálkodókat nézzük, jelenleg is mélyponton van. Ma is a mezőgazdaság az az ágazat, amely rendkívüli terheket visel. A mezőgazdasági felvásárlási árak az elmúlt évben 4 százalékkal növekedtek a 14 százalékos inflációval szemben. Idén rosszabb a helyzet: a felvásárlási árak legalább 5 százalékkal csökkennek a várható közel 10 százalékos infláció mellett. Az agrárágazatban kialakult kritikus helyzetet még súlyosbították a bekövetkezett természeti csapások, valamint a különböző gazdasági, piaci problémák, orosz gazdasági válság, nyugat-európai túltermelési válság és még sorolhatnám.
(8.40)
Emiatt az ágazat nagymértékben eladósodott, tovább romlott a hitelképesség, a hitelállomány összege nagyságrendileg azonos a vagyon reális értékével. Mindezen tényezők a termelési, jövedelmezőségi válság után súlyos likviditási válsághoz vezettek. A likviditási válság következtében olyan adósságcsapdába kerültek a mezőgazdasági termelők, ami a jövő évek agrártermelését is alapjaiban veszélyezteti. A jelzett súlyos következmények elkerülése érdekében a mezőgazdasági termelők Szolnokon megválasztott tárgyalóbizottsága, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének tárgyalódelegációja és az FVM között 1999. szeptember 15-én megállapodás jött létre, melyhez azóta több érdekelt szervezet is csatlakozott.
A mezőgazdasági termelők érdekében született megállapodásban a 2000. évi költségvetési támogatás kiemelt igényének meghatározása mellett olyan, a mezőgazdasági termelők reorganizációjával összekötött pénzügyi csomagterv szerepel, amely egyaránt szolgálja az európai uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen termelésistruktúra- és tulajdonváltást, valamint az ágazat fennálló hitelállományának kezelését és hitelpozíciójának megőrzését is. Ha a kormány és a parlament fogadókész, akkor az már egy szál mentőöv abban a célban, hogy a magyar mezőgazdaság és az agráriumban élők egyáltalán talpon maradjanak. De sorolom tovább a módosítóinkat:
A 12/11/1-es előirányzatunkban - a könnyen érthetőség kedvéért a piacrajutási támogatásról van szó - a piacrajutási támogatásra a benyújtott költségvetési előirányzat-javaslat 59,4 milliárd forintot irányoz elő, úgy, hogy ezen összegen belül 10 milliárd forint az 1999. évi intervenciós felvásárlások 2000. évi eladásából származó tervezett megtérülés. A piacszabályozás megsegítésére javasolt keret meghaladja ugyan az évi előirányzatot, de a tárca által tervezett, piacra jutást szolgáló intézkedésekre, valamint az év során várhatóan fellépő piaci zavarok megelőzésére, illetve a megszüntetésükhöz szükséges intervenciós beavatkozásokra semmiképpen sem elegendő. E támogatás jogcíméből kerülnek kifizetésre az exporttámogatások, az agrárpiaci támogatások, illetve az egyéb piacrajutási támogatások.
Az exporttámogatásnak, figyelemmel a WTO-megállapodásokban foglaltakra, az export árualapok értékesítésének ösztönzését, az agrárpiaci támogatásoknak a minőségi termelést, míg az egyéb piacrajutási támogatásoknak pedig a különféle költségek - állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági, minőségi vizsgálatok és a többi - csökkentését kell szolgálnia. A felsorolt programok támogatásához minimum 15-16 milliárd forintos többletforrásra lenne szükség.
A piacszabályozó rendelkezések értelmében ebben az évben közel 75 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, amelyhez a rendelkezésre álló pénzügyi forrás csupán 64 milliárd forint. Ebből adódóan 11 milliárd forint kötelezettség már jövő évi keretet terhelő tétel, amelyet tovább növelnek a kifizetések áthúzódása miatti összegek, így 20-22 milliárd forint determinációra lehet számítani a jövő év elején. Ebből adódóan a 2000. évi piacrajutási támogatás éves működtetéséhez minimum 75 milliárd forint szükséges.
A mezőgazdasági termelők érdekében született szeptember 15-ei megállapodásban foglaltak és az alapvető piaci intézkedéseket tartalmazó programok végrehajtásához 15,6 milliárd forint többlettámogatás mindenféleképp indokolt. Meg kell jegyeznem, hogy aki az üzlettel, piaccal foglalkozik, egy piacról nagyon gyorsan ki lehet szorulni, ha viszont nem szorulunk ki, akkor a lehetőségünk megmarad, hogy igenis érvényesíthessük akaratunkat, és a későbbiekben komoly exporttevékenységet tudunk végrehajtani. Ádáz harc van, ezt tudomásul kell venni, ebben a hatalmas harcban viszont a kormánynak el kell gondolkozni azon, hogy adja meg az agráriumnak azt a lehetőséget, hogy a piacon tudjon maradni, annak érdekében, hogy a termelés tovább ne szűküljön.
Elgondolkodtató és elszomorító tény az, hogy a tíz évvel ezelőtti viszonyokhoz képest ma a termelésünk visszaesett, az emberek elkedvetlenedtek, és aki a mezőgazdaságban dolgozik, az nem nagyon látja értelmét annak, amit végez. Tehát a piacra jutás, a piacon maradás egy ilyen farkastörvényekkel tűzdelt helyzetben rendkívül fontos, és nagyon felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy módosító indítványunk e részét, amelyben a piacra jutás támogatásának a pluszkeretét szeretnénk indítványozni, támogassák majd szavazatukkal. Nem beszélve arról, hogy azt a csomagtervet, amelyet a kisgazdák, a minisztérium és az érdekképviseletek elkészítettek, mi rendkívüli komolysággal nyújtsuk be kapcsolódóként a parlamentbe.
Többször hangoztattam már - mint a mezőgazdasági bizottság alelnöke, agrárszakember -, hogy ebben a sorsfordító kérdésben név szerinti szavazást fogunk kérni, kiemelten nem az időhúzás függvényében, hanem a felelősségvállalás függvényében, és a vidék érdekében mindenki számoljon majd be önmagáról, hogy ő hogyan is gondolja.
A választásokon nagyon szépen mondtuk a vidék felzárkóztatását, de elhangzott már itt, tegnap is, hogy egy exportőr ország, amely a mezőgazdasági termelésre abszolút ráillik, és ökológiai viszonyaitól tényleg adott, ne kerüljön olyan helyzetbe, ha teljesen tönkremegy az agrártársadalom, hogy behozatalra szoruljunk, és olyan élelmiszerárak lesznek, amelyeken majd fogunk csodálkozni, és sajnáljuk azokat a lehetőségeket, amelyeket elszalasztottunk.
Nagyon fontos a csomagunkban a 12/11/3-as előirányzat, amely az agártermelési támogatások vonatkozásában született. Az agrártermelési támogatásokra benyújtott költségvetési törvényjavaslat 34,7 milliárd forintot tartalmaz. Ez az összeg 13,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az ez évi előirányzat, és a jövő évi agrártermelési költségeket csökkentő, a tárca által működtetett támogatási konstrukcióhoz semmiképpen sem elegendő.
A termelési támogatásokon belül a tárca többféle támogatási konstrukciót működtet. Ilyen a földalapú, az állattenyésztési, a finanszírozási, a szaktanácsadási, a fiatal gazdák támogatása, a mező- és erdőgazdasági biztosítási díj, a biológiai alapok, és sorolhatnám még, minek a támogatása. Ezen támogatási jogcímek ismertek, és jól szolgálják az agrártermelést azáltal, hogy csökkentik az agrártermelők költségeit, elősegítik a termelők hitelhez jutását, hozzájárulnak a minőségi árutermeléshez, a támogatási konstrukciók működtetéséhez, amelyhez a tervezetben szereplő előirányzat még az elmúlt évnél alacsonyabb szinten sem nyújt fedezetet.
A tárca az ágazati célkitűzéseknek megfelelően és az ez évi tapasztalatokat felhasználva szeretné korszerűsíteni és kiterjeszteni a földalapú támogatást, folytatni a fiatal agrárvállalkozók kedvezményezettségét, hatékonyabban segíteni az új típusú szövetkezetek megalakulását és fejlesztését, ezen túlmenően foglalkoztatási, támogatási konstrukció bevezetésével tervezi csökkenteni a mezőgazdasági termelők élőmunkaterheit, amennyiben erre a pénzügyi lehetőségek fedezetet biztosítanak. A felsoroltakra összességében minimum mintegy 60 milliárd forintra lenne szükség. Ha hozzászámítjuk azonban, hogy az ez évi elkötelezettségek áthúzódása, elsősorban a kamattámogatások esetében, jelentősen, mintegy 5-6 milliárd forinttal terheli a jövő évi keretet, ez az összeg is kevésnek bizonyul.
Alapvető jogcímek működtetéséhez, valamint a mezőgazdasági termelők érdekében született szeptember 15-ei megállapodásban foglaltak teljesítéséhez, az agrártermelési támogatáshoz 25,3 milliárd forint többlet szükséges.
El kívánom mondani, és rendkívül fontos, hogy az Európai Unióba Magyarország mellett még számos ország törekszik. Csak a lengyel példát emelem ki, amelynek a költségvetési tárgyalása is jelen percekben folyik; ott kiemelt szerepet szánnak a mezőgazdaságnak, kiemelt szerepet szánnak arra, hogy a mezőgazdaság az uniós elvárásoknak megfeleljen.
(8.50)
Úgy néz ki, hogy országos összefogás születik abban, hogy igenis a vidéken a terméket és az élelmiszert előállítók lehetőséghez jussanak. Nekünk is szemügyre kellene vennünk, és meg kellene fontolnunk ezt, hiszen úgy néz ki, hogy ők egy kicsivel előrébb járnak nálunk, legalábbis gondolkodásmódban.
A következő módosító indítványunk a 12/10/4/1/1. előirányzat, amely - röviden úgy mondanám - a beruházásokkal foglalkozik. Tudjuk, hogy beruházások, invesztíció nélkül fából vaskarikát nehéz készíteni. Azt is mindenki figyelmébe ajánlom, hogy az elmúlt időszakban történtek beruházások. E beruházások vagy elkészültek, vagy félbe vannak hagyva. Ha nem adunk ésszerű lehetőséget a beruházások befejezésére, a már meglévő beruházások korszerűsítésére, akkor el kell mondani, hogy az előző évek során felhalmozott eredményeket, lehetőségeket mind eldobjuk, leállítjuk, majd később egy összeomlott gépet nagyon nehéz beindítani vagy egy tönkretett istállót újraindítani.
Éppen ezért a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásának támogatására a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban 42,9 milliárd forint van. Ez az összeg mintegy 10,5 milliárd forinttal haladja meg az 1999. évi előirányzatot. Ugyanakkor az idei keret nem tette lehetővé a legfontosabb építési beruházások, állattartó létesítmények megvalósulásának támogatását, és több támogatási cél működésének év közbeni felfüggesztéséhez vezetett. Ahhoz, hogy erre a jövő évben ne kerüljön sor, a támogatási előirányzat jelentős mértékű növekedésére van szükség. A beruházási támogatási célok 2000. évi bővítése során forrásokat biztosítanánk a mezőgazdasági erő- és munkagépek, valamint a technológiai berendezések vásárlásának támogatására, az állattartó létesítmények európai uniós normáknak megfelelő, az állat-egészségügyi előírásokat is figyelembe vevő átalakítását, felújítását szolgáló beruházásokra, az ültetvények termőterületének növelésére, a meglévő rekonstrukciójára, valamint a fiatal agrárvállalkozók támogatására.
Ugyancsak a beruházástámogatási keret biztosítana forrásokat az új agrárorientációs kibontakozási reorganizációs program indítására. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy azt a megállapodást, amely köttetett, sokan komolytalannak veszik; én személy szerint nem, mert a békesség híve vagyok. A kisgazda mondanivaló is az, hogy bort, búzát, békességet, és az agráriumban talán a békesség, az egyetértés a legfontosabb, és különösen az, hogy talán az szóljon bele e nagy horderejű kérdésbe, aki vagy a tudásában, vagy az akaratában, vagy a vállalkozásában érzi az agrárium súlyát, és úgy mond ebben véleményt. Hiszen nagyon sok vélemény elhangzott az érintettek megkérdezése nélkül. A Kisgazdapártnak és az általa vezetett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak alapvető koncepciója, hogy kikéri az agrárium résztvevői véleményét, és ez a vélemény, az együttgondolkodás nagyon nagy horderejű kérdésekre tud választ adni. Ezért többször mondom, hogy mi igenis fontosnak tartjuk a megállapodást, és azt még fontosabbnak, hogy egy liter gázolaj sem folyhat el arra, hogy békétlenségből utcára vonuljunk vagy bármit tegyünk. Egy összmegállapodás tud megfelelő eredményt hozni.
Rendkívül fontos módosító indítványunk a 12/10/4/10/3. előirányzat, amely a SAPARD-programmal és lehetőségeivel foglalkozik. Ez miért fontos? Azért, mert a vidékfejlesztés célterülete a kistérségi szint, ahol a programokat hétéves időszakra kell előkészíteni a SAPARD-program elnyerése érdekében. A kistérségeket alkalmassá kell tenni a SAPARD-program végrehajtásából adódó feladatokra, ezt igényli az állandó nonprofit kistérségi ügynökségek létrehozása. A vidékfejlesztési programok támogatására az előcsatlakozási támogatások hazai forrásának biztosítása további költségvetési támogatást igényel. A feladatokra összességében 5,5 milliárd forint többlettámogatás szükséges.
Indokolt, hogy az ország 150 kistérségének 50 százaléka 2000-ben, a továbbiakban pedig 2001-ben térségmenedzserekkel rendelkezzen. A közösségszervezési, falumegújítási, agrár-idegenforgalmi, alternatív foglalkoztatási, hagyományőrzési országos keretprogramok, illetve a speciális demográfiai rétegprogramok kidolgozásának, illetve pályázati úton történő támogatásának költségvetési igényét szintén a célelőirányzatnak kell biztosítania. Az egyik legjobb befektetés ezen összeg biztosítása. Miért is? Az érthetőség kedvéért: egy forint befektetésre három, jobb esetben négy forintot kapunk pályázati úton a brüsszeli keretből, ha ügyesen végezzük a pályázatokat, és elhozzuk az elképzeléseket. Badarság volna nem kihasználni ezt a lehetőséget, és az egyik legjobb befektetés volna, ha a képviselőtársaimmal egyetemben megértené a parlament, hogy a módosításban ezt a többletösszeget biztosítani kell.
Van egy már működő szervezete az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak: a falugazdász-hálózat. Ez a 12/2/4. előirányzat. Tervezetünk szerint közel ezer fővel növelnénk a falugazdászok létszámát. Tudjuk azt - csak egy számot -, hogy az uniós adminisztráció egyharmadával rendelkezünk. Ebben az egyharmados adminisztrációban - és ez kapcsolódik még a kamarai megítéléshez is - szükség van minden élő szervezet hasznos feladatokkal történő ellátására és bővítésére. A falugazdászok eddigi sikeres működését, gondolom, senki sem vitatja, és azt sem vitatja, hogy a településeken lévő falugazdászok számát bővíteni kell, és az adminisztratív feladatoknak eleget kell tennünk. E cél sikeres megvalósítására közel 4 milliárd forintot kérünk a költségvetéstől, hogy színvonalas szakmai munkával tudjuk biztosítani ezt. Számítástechnikában, egyéb infrastruktúrában kell bővülnünk, és igen fontosnak tartjuk, hogy ez támogatást kapjon.
A módosító indítványunk következő része - amely a 12/10/2/42. szám alatt fut - a vízügyi feladatok. Az 1999. év kritikus gazdasági év volt, amelyben senki nem számított arra - hacsak Nostradamus javaslatát nem vette alapul -, hogy özönvizek, belvizek és vízzel kapcsolatos problémák lesznek az országban. Ezek olyan helyzetet teremtettek, hogy aki eddig nem akart vele foglalkozni, az is észrevette, hogy települések kerültek víz alá, a meglévő csatornák nem lettek rendbe téve, és ennek az az eredménye, hogy nagyon sok családban katasztrófák jöttek létre úgy, hogy lakóházak dőltek össze.
Úgy gondoljuk, hogy az egyre gyakoribb, jelentős mértékű belvíz okozta termelői kár, valamint a kompenzációs esélyek hiánya - például, hogy a kistermelők egész élettere veszélyeztetett - szükségessé teszi a térségi vízgazdálkodási és kárelhárítási létesítmények mielőbbi rekonstrukcióját, a meglévők üzemeltetését. Ezzel nem csupán a termelés stabilitása érhető el, hanem rendkívül költséges és kevésbé hatékony kárenyhítő és vagyonvédelmi intézkedések is megelőzhetők. A belvízkárok elleni védelmi létesítmények, illetve a károk megelőzését szolgáló művek a termelők gazdasági érdekén túl tájfenntartási, térség-, vidék-, illetve területfejlesztési közérdeket is szolgálnak. Az FVM feladatkörében összesen mintegy 19 600 kilométer hosszú forgalomképes, állami tulajdonban lévő belvízcsatorna van. Ennek a csatornarendszernek a rekonstrukciója, fenntartása, üzemeltetése szükséges, a javaslat szerint megemelt összegű támogatás keretében.
A csomagunkban a következő a tanüzemi intézmények helyzete, a 12/10/2/43. új előirányzat.
(9.00)
A felsőoktatásról szóló törvény előírása alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinálja és finanszírozza az agráregyetemeken folyó ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet, a gazdálkodást segítő szaktanácsadási tevékenységet, a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet, valamint a vidék-, a területfejlesztési tevékenységet és ezzel összefüggésben a tanüzemeket, tangazdaságokat.
A törvény végrehajtása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium megállapodást kötött. A megállapodásban foglaltak végrehajtásához 2,2 milliárd forint szükséges. A tangazdaságok, tanüzemek jelenleg amortizálódott eszközökkel rendelkeznek. A fejlesztések kismértékűek és összehangolatlanok. Az eszköz- és géppark mintegy 30-40 százaléka a méreténél, koránál fogva környezet- és energiahasznosítási szempontból korszerűtlen, nem alkalmas az igényes szakmai képzésre. Ezért az érintett intézmények számára egyszeri, fogalmazhatnék így, felzárkóztatási és a folyamatos működtetést lehetővé tevő működési támogatást haladéktalanul biztosítani kell. A fejlesztés eredményeként az agrár-felsőoktatási intézmények tangazdaságai és tanüzemei a régiók szakmai központjaként kell hogy működjenek.
A kapcsolódó módosító indítványunkban szerepelnek a hátrányos megyék és kistérségi programjaik, ez a 12/10/4/10/1. előirányzat. Röviden szólva három megyében lévő térségi problémák megoldását irányozza elő: ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod és Nógrád megye és ezeknek a kistérségi területei. A területfejlesztés 2000. évi támogatásánál a régiónkénti decentralizált kerettel, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt források reálértékének megőrzésével számolva a kiemelt jelentőségű területfejlesztési programok központi keretének biztosítása érdekében, továbbá a három leghátrányosabb helyzetű megye felzárkóztatásának elősegítése céljából összegészében 9,9 milliárd forint további támogatás szükséges.
A megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt források, valamint a kiemelt jelentőségű területfejlesztési fejlesztések központi kerete reálértékének megőrzése, a régiónkénti decentralizált keret biztosítása érdekében meg kell növelni a területfejlesztésre előirányzott támogatást. Fontos szempont a működési szolgáltatási kiadások tevékenységet megalapozó tanulmányokra fordított előirányzatának a biztosítása. A leghátrányosabb helyzetű megyék lemaradási ütemét az elmúlt években biztosított elkülönített támogatás csökkentette ugyan, de ehhez nem volt elég a külön támogatás. Ezért indokolt a feladat végrehajtásához jelentős támogatást biztosítani.
A stratégiai programok biztosítása: ez a 12/10/4/10/4. előirányzat, amely 8 milliárd forint többletet kér a 2000. évi költségvetésből. Így nem ez a költségvetés az első olyan év, amelyben a középtávú programok a mezőgazdasági kormányzati stratégiára épülnek. Annak a támogatását feltételezi, ugyanakkor figyelembe veszi a magyar vidék és az ott élő emberek életkörülményeinek az utóbbi évtizedben bekövetkezett változását, az ebből szükségszerűen fakadó igényeket, valamint az Európai Unió szakmai feltételeiben megfogalmazott csatlakozási pontokat.
A cél az, hogy a mezőgazdaság szerkezetátalakítási és komplex fejlesztési stratégiájából, a vidékfejlesztésből, valamint a területfejlesztésből adódó feladatok az eddiginél hatékonyabban kerüljenek megvalósításra. Ez új struktúrát feltételez, amely egyaránt igényli a jelenlegi források bővítését, a koordináció magasabb szintű működését, az új szervezetek kialakítását, az innovációt és az Európai Unióban bevált eljárások adaptációját. Az előzőekkel összefüggésben kidolgozott stratégiai programok, projektek keretében a mezőgazdasági energiatermelés fejlesztésére, a hagyományostól eltérő biomassza-hasznosításra, a fejlesztésre, a logisztikára, a képzési és intézményrendszer fejlesztésére 8 milliárd forint támogatási többletet igénylünk.
Kicsit soknak tűnt ez a kívánságműsor, amely abszolút jogos, és az megnyugtató, hogy végeredményben a parlamentben nincs talán olyan személy, aki sokallná az agráriumra szánt közel 400 milliárdos keretet. Ez megnyugtató, hiszen sokkal többet érdemelne. Viszont tényleg meg kell győzzük mi, agrárszakemberek azokat a képviselőtársainkat, akik nincsenek olyan mélyen benne a mezőgazdasági kérdésekben, s nem érzik talán olyan mélyen az összedőlés előtti állapotot, mint azok, akik benne élnek.
Éppen ezért úgy gondolom, rendkívül bölcsen, megfontoltan döntünk ebben a kérdésben, és az a közel 93 milliárd forint, amely a csomagunkban szerepel, az az 55 milliárd forint, amit a kezességátvállalásra kérünk, az a 3 milliárd forint, amit arra kérünk, hogy a katasztrófaalapot feltöltsük, mert az 500 milliót keveseljük, azt hiszem, abszolút megfogalmazva is reális, átgondolt, és úgy gondolom, ez összefogással elérhető. De a továbbiakban, mondom, akármilyen összeg rendelkezésre áll még, el kell gondolkodni azon, hogy a keretelosztást hogyan tudjuk végezni.
Nagyon harcolok azért, tényleg mint mezőgazdász, hogy jusson lehetőség ennek a keretnek a bővítésére, azok számára, akik tényleg a termelésben szenvednek, akik tényleg figyelik az időjárás viszontagságait, kitettségeit. És tényleg, ha belegondolunk abba, hogy kvóták alapján kapjuk a lehetőséget az Unióban, akkor szerezzük már meg azt a mennyiséget, amivel belépünk, mert a későbbiekben ennek nagy kárvallottjai leszünk!
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
