HANÓ MIKLÓS

Teljes szövegű keresés

HANÓ MIKLÓS
HANÓ MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő eléggé leszűkült, de véleményemet azért elmondanám a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséhez.
Csatári József képviselőtársammal, Koppánné Kertész Margittal és Zsikla Győzővel több részletre bontva beadtunk kapcsolódó módosító indítványokat, amelyek együttes összege 93,3 milliárd forint, amellyel szeretnénk növelni az FVM támogatási keretét. Csatári József képviselőtársam ezelőtt vagy két órával elég részletesen kifejtette ezen kapcsolódó módosító indítványok tartalmát. Én három tételt ismételten kiemelnék: a beruházások támogatásához igényelt pluszösszegünk 20,8 milliárd forint, piacrajutási támogatás 15,6 milliárd forint és agrártermelés támogatása 25,3 milliárd forint.
Ezeknek a jövő évi költségvetésbe való beépítését szeretnénk, és most megpróbálom egy más irányból megközelíteni ennek a fontosságát. Ezt a költségvetés alkotásakor a jövő év rendszerébe akarjuk beépíteni. De én azt mondom, hogy ha az európai uniós belépésünket vesszük magunk elé és tűzzük ki célul, akkor az agráriumot el kell egy olyan szintre juttatni, hogy versenyképesek legyünk. Azt hiszem, mindnyájan erről beszéltünk, erről szóltunk, hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amivel a nemzetgazdaságnak ezt az ágazatát biztos pontra tudjuk helyezni, és ezáltal az itt élő embereknek biztosan megfelelő élelmiszereket tudunk előállítani, és mindazok mellett exportra is tudunk termelni jó minőségben, és ezáltal növeljük a nemzeti bevételünket.
A legnagyobb gondnak azt látom, hogy a magyar mezőgazdaságban - és most mindegy, hogy ez családi gazdaság vagy társas vállalkozás vagy szövetkezeti forma - nem igazán képződik jövedelem. Ennek az okát, ha megnézzük, elég sokrétű, de azt hiszem, a legnagyobb gond most a piac problémája. Az előzőekben a kétpercesben már említettem, nagy gondnak látom azt, hogy kiesett a vertikumból az élelmiszeripar, a mezőgazdaságnak ez az élelmiszeriparral egységes rendszere sajnos szétaprózódott, és az élelmiszeripar nagyon nagy része nem magyar kézben van, ami nem biztos, hogy a magyar termelők érdekeit szolgálja. Lásd például a rengeteg mezőgazdasági importot, úgymond, élelmiszer-ipari importot, aminek alapanyaga Magyarországon is megtermelődhet, de mégsem ez következik be.
Úgy gondolom, hosszú távon és mint az előbb említettem, nekünk stratégiai kérdés, hogy marad-e egy stabil lábakon álló versenyképes mezőgazdaság, vagy pedig a mezőgazdaság leépülésével, tönkremenetelével, az Európai Unióba való belépésünkkel megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar föld is veszélybe kerüljön. Úgy érzem, hogy az általunk benyújtott módosító indítványoknak ez az átgondolása is fontos dolog, mert ha mi a parasztokat vagy a termelőket, a mezőgazdasági termelőket nem tudjuk feltőkésíteni, akkor nem adjuk meg azt az esélyt, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert az a nemzet, ahol nem a mezőgazdasági termelők kezében van a föld, úgymond, hontalanná válik. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy emiatt igenis minél több pénzt juttassunk az agráriumba. Hogy annak mi a módja, az már szakmai vita, az egy belső megbeszélése a dolgoknak, de egyáltalán pénzt kell oda pumpálni, hisz ezt megtettük már közel 500 milliárd forint értékben a bankok konszolidálásánál, és ott nem vitatta senki - jobban mondva vitatták, de mégis megtörtént a dolog.
Én azt mondom, legalább olyan stratégiai fontosságú, hogy a magyar mezőgazdaságban élőket is megfelelő helyzetbe tudjuk juttatni, és főleg az, amit Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő is említett, hogy a földet azok szerezhessék meg és alakuljon ki egy olyan optimális termelési viszony, aminek során nem egy-két hektáros, nem úgymond, szociálisan termelő, hanem 50-100 vagy a fölötti megfelelő méretekben gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozások alakulnak ki. Ehhez azt a feltételt kell biztosítani, hogy tőkeerős legyen, tehát képződjön valamilyen jövedelem a mezőgazdaságban, és még egyszer mondom, a formáját többféleképpen lehet megtalálni, egy a lényege, hogy a termelőhöz jusson oda. Nagyon fontosnak tartom, mert ha nem a paraszt vásárolja meg a földet, akkor sajnos eljön az, amit már más területen is tapasztalunk, a bérmunka. Ettől kezdve utána ránk szabadul majd még jobban az élelmiszerimport, ránk szabadul még jobban az olyan többszörös áron történő élelmiszereknek és mezőgazdasági termékeknek a vásárlók felé történő áremelkedése, ami hosszú távon negatív hatás ránk nézve. Ezért tartom fontosnak, hogy az agráriumba mindenféleképpen pénzt juttassunk.
Ezzel kapcsolatban még annyit szeretnék elmondani, hogy a kvótarendszer, ami a mi magyar mezőgazdaságunknak megint csak egy olyan kihegyezett pontja, bizonyos termékszerkezetekben többlet-, úgynevezett túltermelés van, de muszáj ezt véghez vinnünk és ezt is meg kell finanszíroznunk, sajnos, mert ha ezt nem tesszük, akkor utána az európai uniós belépésünkkel elveszítjük annak esélyét is, hogy ha egy jól működő, fejlett mezőgazdaságunk van, akkor termelhessünk, és ha egy jól működő, fejlett mezőgazdaságunk van, akkor a vidéken élő embereknek is életteret biztosítsunk.
Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassák a beadott kapcsolódó módosító indítványainkat, hiszen azt szeretnénk vele elérni, hogy hosszú távon az agrárium helyzetbe kerüljön, jó minőségben tudjunk termelni, és az itt élő embereknek megfelelő élelmiszert tudjunk előállítani.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem