DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény alapján - közel ötven év kényszerű szünet után - a mérnöki és építészkamarák megalakultak, s csaknem három éve tevékenykednek mint hatósági hatáskörrel felruházott köztestületek. Az új kamaráknak a személyi jogosultsághoz kötött sajátos, egyéni felelősségvállaláson alapuló, hagyományos szakmai-etikai követelményeknek is megfelelő építész és mérnök szakmát folytatók a tagjai, azaz a tervezők és a szakértők.
Az új törvény a korábbi jogszabályok alapján a tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkezők körét végzettségük és szakmai tevékenységük alapján szűkítette, így egyes, kamarai tagságra nem jogosult személyek - elsősorban a középfokú végzettségűek, technikusok - korábbi engedélyük alapján legfeljebb a jövő év január 6-áig folytathatják mérnöki, illetve építészeti tevékenységüket. Az elmúlt három év tapasztalatai nyomán bebizonyosodott, hogy a nagy gyakorlatú és tevékenységüket közmegelégedésre végző technikusok korábban szerzett jogainak fenntartása nem csupán szakmai vagy jogi kérdés, hanem humanitárius és politikai kérdés is egyben. Ez alapvetően indokolja a kamarai törvény módosítását.
A technikusok jogosultságának végleges és megnyugtató rendezésével egyidejűleg a törvényjavaslat más olyan módosításokat is kezdeményez, amely a kamarák működési feltételeinek javítását, illetve az egyértelműbb és áttekinthetőbb jogalkalmazást szolgálja. Így például egyértelművé kell tenni, hogy a törvényességi felügyeletet az illetékes minisztériumok nemcsak az országos kamarák, hanem a területi kamarák felett is gyakorolják. A kamarák mint szakmai önkormányzatok belső működésének javítását elsősorban a kamarák igényei, illetve a velük való részletes egyeztetés alapján javasolja a törvénymódosítás: a választás szabályai, a közgyűlés hatásköre s a többi tekintetében.
További fontos előírásként a javaslat megteremti a kamarák közhasznú szervezetté válásának lehetőségét, erre a kamarák széles körű közhasznú tevékenységének eredményesebb folytatása érdekében van szükség. A törvénymódosítás tervezetének kidolgozása során a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan és teljes összhangban működött együtt a társelőterjesztő Igazságügyi Minisztériummal. Így többek között egyetértés volt abban, hogy a mérnöki és építészkamarák működésének eddigi tapasztalatai nem indokolják a törvény eredeti céljának és struktúrájának megváltoztatását, például a kamarai tagsághoz kötött tevékenységek körének kibővítését, a kötelező kamarai tagságnak a jelenlegi taglétszámnál lényegesen szélesebb személyi körre való kiterjesztését. Ez sem a szakmai kamarák létrehozásának eredeti céljával, sem a kormány ez év áprilisában hozott, ezzel kapcsolatos 1037/1999.(IV.21.) számú kormányhatározatával nem lenne összeegyeztethető.
Az előző Országgyűlés 1996 júliusában egyhangúlag fogadta el a mérnöki és építészkamarai törvényt. Az azóta eltelt három év bizonyította a szakmai kamarák létjogosultságát, ugyanakkor az is indokolt, hogy a tapasztalatok alapján az időközben felmerült problémák tartós megoldást nyerjenek.
A törvénymódosítás legszélesebb társadalmi hatása a tervezési és szakértői jogosultságok területén korábban jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok további fenntartásánál mutatkozik meg, elsősorban az érintett réteg évek óta húzódó, bizonytalan státuszának a megoldásával. Ugyanakkor ezen intézkedésnek jelentős és megalapozott szakmai indokai is vannak: azon a területen és abban a körben, ahol ezen személyek tevékenységüket végzik, munkájukat általában szakmai megelégedettség övezi, és adott esetben szakirányú felsőfokú végzettségű tervező, szakértő csak viszonylag nagyobb távolságban található.
Alapvető társadalmi hatás az is, hogy a kamaráknak mint a szakmai önszerveződés meghatározó szervezeteinek tevékenysége az állampolgárok által is átlátható legyen, és a társadalom bizalma e szervezetek irányában növekedjék.
A törvényjavaslat jelentőségét mutatja, hogy azt a gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság tárgyalta, ezen túlmenően a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, a területfejlesztési, valamint az alkotmányügyi bizottság is napirendjére tűzte.
A javaslatot nem támogatta a környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság, ugyanakkor általános vitára alkalmasnak találta a gazdasági, a területfejlesztési és az alkotmányügyi bizottság.
Mindezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést támogatni szíveskedjenek.
