DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány kérdésre kívánok reflektálni, egyben megköszönöm azokat az észrevételeket, amelyek itt elhangzottak.
Az első kérdés, amire mindenképpen válaszolnom kell, a következőképpen fogalmazható meg: miért vonja el a törvénymódosítás a Magyar Mérnöki Kamarától a környezetvédelmi szakértők és az építési műszaki ellenőrök névjegyzékének vezetését? A kormány álláspontja szerint nem egyeztethető össze a köztestületek jellegével és tevékenységével, hogy jelentős mértékben olyan személyek felett gyakoroljanak hatósági jellegű felügyeletet, akik nem tagjai a köztestületnek. A környezetvédelmi szakértők és az építési műszaki ellenőrök tevékenységének eddig sem volt feltétele a kamarai tagság. A mérnöki kamarák csupán a névjegyzéket vezették, tehát szó sincs visszaállamosításról.
Önmagában amiatt nem indokolt e tevékenységek végzését kamarai tagsághoz kötni, hogy továbbra is a Magyar Mérnöki Kamara vezethesse a névjegyzéket. Itt a szélesebb szakmai érdekeket és az érintett személyi kör érdekeit egyaránt mérlegelni kellett. A mérnöki és építészkamarák nem egy adott szakma egységes, átfogó és kizárólagos képviseleteként jöttek létre, hanem csak a tervezői és szakértői tevékenységre korlátozva.
A környezetvédelmi szakértők a szakképzettség szerinti összetételüket tekintve, az építési műszaki ellenőrök pedig tevékenységük jellegét tekintve különböznek a műszaki szakértőktől és tervezőktől.
A környezetvédelmi szakértők közül számosan nem mérnökök, hanem például biológusok, állatorvosok vagy más nem műszaki végzettségűek, így a mérnökök szakmai önkormányzatába való kötelező betagozásuk nem indokolható.
Az építési műszaki ellenőrök felelőssége nem terjed túl a megbízójukkal kötött szerződés keretein. A köztük lévő bármilyen vita kizárólag polgári peres úton rendezhető, e téren egy szakmai önkormányzatnak semmilyen felügyeleti jogköre nem lehet.
Végeredményben a környezetvédelmi szakértők és az építési műszaki ellenőrök kamarai tagságának kötelezettsége a törvény eredeti céljának és kereteinek lényeges kiterjesztését jelentené, aminek nincs valós szakmai indoka.
A törvénymódosítás célja most a kamarák működési feltételeinek javítása, az átmeneti viszonyok megszüntetése, a kamarai tevékenység átláthatóságának és társadalmi elismertségének javítása. A kamarai tagság kötelezettségének jelentős kiterjesztése mindezek alapján véleményünk szerint nemigen indokolható.
A második kérdés, amire reflektálni kívánok: a szakmai kamarák ésszerű javaslatokkal éltek a taggyűlések és közgyűlések lebonyolításának egyszerűsítése érdekében. Az előterjesztők vajon miért nem támogatták ezeket? - hangzott el többek részéről.
A Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Építész Kamarával hosszas és részletekbe menő egyeztetéseket folytattunk. Javaslataik közül számosat elfogadtunk, és beépítettük a módosítás tervezetébe. Voltak olyan javaslataik, amelyek az önkormányzati működés demokratikus garanciáit gyengítették, vagy más módon sértették a jogi normákat. Az egyeztetések eredménye szükségszerűen kompromisszum volt, annál is inkább, mert több kérdésben a két érintett kamara véleménye is jelentősen eltért egymástól.
A harmadik kérdés: mi indokolja az építészkamarai tagság feltételeinek szigorítását az eredetihez, illetve a mérnökkamarai tagság feltételeihez képest? Tájaink, településeink arculatát, a környezetünk minőségét meghatározó épületek többségét jelenleg nem építészek tervezik, az egyrészt látható, másrészt statisztikai tény is. Az építészkamarák tagsága felének szakképzettsége a vonatkozó jogszabályok, illetve az európai normák szerint nem tekinthető építésznek. A kamarai törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy nem járható út a korábban építészeti tervezéssel, engedéllyel rendelkezők jogosultságának megvonása vagy jelentős korlátozása, így jelenleg a szerzett jogok tiszteletben tartása, illetve visszaállítása van napirenden, nemcsak a technikusok, hanem az építőmérnökök és üzemmérnökök esetében is.
A jövő illetően azonban nem mondhatunk le arról, hogy az épületek tervezői között többségbe kerüljenek azok, akiket kifejezetten erre képeztek.
Kijelenthetem, kinyilváníthatom a tárca azon szándékát, hogy a beterjesztett módosító javaslatokat, amennyiben azok a törvény javítását szolgálják, támogatni fogjuk. (Taps.)
