FRITZ PÉTER
FRITZ PÉTER
FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. A bizottságban a kisebbségi vélemény a körül alakult ki, hogy ez a törvénytervezet egyes kamarai jogköröket visszaállamosít és csorbít. Ezek közül négyet említenék.
Az első: a Magyar Mérnöki Kamara jelenlegi listáján szerepel 300 környezetvédelmi szakértő, 300 környezetvédelmi felülvizsgáló és 4600 építési műszaki ellenőr. Az ő kivételük a mérnöki kamara taglétszámából mindenképpen csorbítja a lehetőségeiket, és mint említettem, az általános indokolásból nem tűnik ki, hogy ez miért történik.
Szeretném elmondani, mivel vita alakult ki erről: az Alkotmánybíróság teljesen egyértelművé tette, hogy az ugyanazon hivatást gyakorlók önkormányzati jellegű kamarát hozhatnak létre, ez az ugyanolyan hivatást gyakorlók köre pedig a "mérnöki tevékenység, tanácsadás" címszó alatt található meg, és ez egyezik az Európai Unió direktíváival. Ezekben az országokban ugyanilyen módon általános követelmény a kötelező kamarai tagság ezen mérnöki tevékenységi körbe tartozók számára.
A második a képviselőtársam által már említett nagy gyakorlatú technikusok mérnöki tevékenysége: nagyon helyesen úgy dönt a törvény, hogy továbbra is megadja a számukra a működési lehetőséget. Akkor viszont, ha a működési lehetőség a számukra adott, hogy konzisztens legyen a mérnöki kamara tevékenysége, lehetővé kellene tenni azt is, hogy ők a mérnöki kamarának is tagjai lehessenek. Hiszen nagyon nehezen képzelhető el, hogy a kamara nem kamarai tagokkal szemben gyakorol etikai és szakmai jellegű felügyeletet.
A harmadik, amit az előző napirendi pontnál már részleteztem, most nem akarok rá kitérni, de egyértelmű: mivel egy törvény szabályozza a mérnöki és az építészkamara tevékenységét, akkor a szakképzettségben és az ehhez kapcsolódó kamarai feltételekben nem szabad különbséget tenni a két mérnöki tevékenység között.
És végül a negyedik, ami szintén valamifajta jogosítvány kérdése, az, hogy a mérnöki kamara végig egyeztetett a törvény előkészítése során a minisztériummal, de ennek gyakorlatilag semmi hatása nem volt, mert az általuk leegyeztetett, talán meg is egyezett szöveggel ellentétben pontosan ellentétes szöveg került a törvénytervezetbe. Szeretném elmondani, hogy ha nem formálisnak tekintjük a kamarák egyeztetési jogát, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy valamilyen mértékben, nagyobb mértékben kellett volna támaszkodni a kamara véleményére és azt elfogadni.
Mindezek alapján a gazdasági bizottság 46 százaléka úgy vélte, hogy ez a törvény nem alkalmas az általános vizsgálatra, hiszen olyan jogosítványokat csorbít, amelyek mentén nehezen képzelhető el, hogy javítható lenne ez a törvény. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
