GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon fontos a társadalom szempontjából is, hiszen nagyon sok építésztechnikus keresett meg bennünket, képviselőket pár éve ezzel a problémával, hogy a kormányzat végre benyújtotta a T/1757. számú törvényjavaslatot, a tervező- és szakértőmérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló törvénymódosításról.
Eredetileg '96-ban, amikor a törvény elkészült, a kamarák lényegében csak a saját tagjaik tevékenységével kapcsolatban gyakoroltak hatósági jogköröket. Ez a helyzet megváltozott a '97. évi LXIV. törvénnyel, amely további két évvel meghosszabbította a korábban mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, de a kamarai tagságra nem jogosult személyek számára is a jogosultságokat.
Szeretném idézni az 1997. június 23-án, az Alkotmánybíróságon ebben a témakörben történt különvéleményt, Zlinszky János alkotmánybíró különvéleményét, aki a következőt mondta el: "A jogbiztonság többek között megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását. Az építéstervezési jogosultság korábbi jogszabályok szerinti feltételei jelenleg is hatályosak, az indítvánnyal támadott kamarai törvény azokat nem helyezte hatályon kívül, és meg sem változtatta."
Véleményem szerint - mondja Zlinszky János - azok, akik a korábbi jogszabályok alapján a szakmai tapasztalatukra és gyakorlatukra tekintettel egyetemi vagy főiskolai végzettség nélkül voltak jogosultak tervezésre vagy szakértői tevékenységre, a törvény által adott 180 napos határidő alatt a felsőfokú végzettséget megszerezni képtelenek - gondolom, ezt mindenki belátja -, esetenként életkoruk mellett tőlük el sem várható, hogy a jelenleginél magasabb fokú oklevél megszerzésére vállalkozzanak. Azzal, hogy a kamarai tagság kötelező, egyetértek, ezt helyesnek tartom. Ha azonban ez kialakult életpályák tönkretételét eredményezi, akkor a szabályozás nem elvileg és általában, hanem részletkérdésekben diszkriminatív. - És sorolhatnám az indokokat.
Ezért köszönet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy beterjesztette ezt a törvényjavaslatot. Itt nemcsak pár ezer embernek a jogosultságáról van szó, hanem társadalmi igény van arra, hogy általában azok az emberek, akik adott lakóhelyükön, a környezetükben nagyon kevés pénzért egy egyszerű átalakítást megterveznek, levezényelnek, ellátják a művezetői feladatkört, továbbra is végezhessék munkájukat.
Ez nemcsak a munkát vállalók szempontjából, hanem a munkaadók, az egyszerű emberek, az állampolgárok szempontjából is nagyon kívánatos, hiszen nagyon szegény a társadalom, és ma nyilván a helyben lévő emberek, akik ezt a munkát évtizedek óta teljes szakmai hozzáértéssel végzik - hatalmas középületeket is építettek ezek az emberek -, ezt a feladatot, az említett úgymond lakossági szolgáltatást kell, hogy a továbbiakban is végezhessék. Tehát teljesen jogos, hogy akik eddig, hosszú évtizedekig, életpályájuk során megfeleltek ennek a szakmai elvárásnak, tovább is folytathassák ezt a tevékenységüket.
Én is mérnökember vagyok, nagyon sokan ülünk itt, mondjuk, nem tervezőmérnökként, hanem agrármérnökként, vagy egyéb szakterületen szerzett mérnöki diplomával, de nagyon jól tudjuk a gyakorlatunkból is, hogy azokat a technikus vagy felsőfokú technikumot végzett embereket, akik hosszú évtizedekig a gyakorlatban megszerzett tudásukkal egy adott szakterületen kiváló munkát végeztek, igenis, nem lehet kizárni ebből. Az, hogy a kamara őket névjegyzékbe veszi és díjat fizetnek, de rájuk a kamarai tagság nem kötelező, és nem is létezik a kamarai tagság számukra, egy közbülső megoldás.
(16.30)
Hogy nem gyakorolhatnak felettük etikai fegyelmi felügyeletet - szerintem maga az élet gyakorol ezekkel az emberekkel szemben felügyelet. Nyilván azok a technikusok, akik nem tudják elvégezni, nem fognak munkát kapni, de eddig is lakossági szolgáltatást végeztek, vagy akár a középületeknél dolgoztak a tervezésben, vagy építészként, ezek az emberek helytálltak, és nagyon is jogosultak arra, hogy továbbra is elvégezhessék ezt a munkát.
Ezért a törvényjavaslat új 52/A. §-sal megoldja a technikusoknak ezt a problémáját. Üdvözlendő az, hogy a saját családi célra történő tervezést a mérnököknek is lehetővé teszi, akik korábban erre nem voltak jogosultak. Ezzel még jobban segíti bizonyos feszültségek megoldását az országban. Ez a törvény az én részemről azért örvendetes és azért üdvözlendő, mert olyan gyakorlati kérdésre adott végre választ ez a T/1757. számú törvényjavaslat, amellyel fogadóórákon a képviselők lakókörnyezetükben találkoztak. Végre egyértelműen egy gyakorlati probléma megoldását célozta meg az adott tárca, és ezt a magam részéről üdvözlendőnek tartom. A Független Kisgazdapárt támogatja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
