RIGLER ZOLTÁN
RIGLER ZOLTÁN
RIGLER ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága november 2-án megtárgyalta a T/1757. számú, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló, 1996. évi LVIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottsági vita jól érezhetően négy téma köré csoportosult, amelyek visszatérőek voltak. Vegyük sorra ezeket!
Egyetértés mutatkozott abban, hogy még ebben az évben meg kell oldani a mérnöki és építészeti tevékenységet végző, de szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők kérdését. A törvényjavaslat korrekt módon rendezi a zömében technikusokból állók jogi helyzetét, azaz elismeri a korábban szerzett jogosultságot, és a továbbiakban megfelelő színvonalú tevékenység esetén folyamatosan biztosítja azt.
Nem mutatkozott egyetértés viszont abban, hogy a törvény kit tekintsen a kamara tagjának. A bizottsági ülésen jelen lévő Magyar Mérnöki Kamara képviselője szót emelt különösen a műszaki ellenőrök kamarai tagsága mellett. Vita bontakozott ki a tekintetben, hogy ez valóban 4-5000 fővel csökkenti-e a kamarai tagságot.
Több képviselőtársam tért ki a műszaki felsőoktatás helyzetére, a gyakorlati időre, valamint arra, hogy e tekintetben milyen a kapcsolódásunk az EU-normatívákhoz.
A vita során mind a kamarák képviselői, mind a képviselők foglalkoztak a kamarák közhasznú társasággá alakulásának lehetőségével. Általában szükségesnek ítéltek egy közhasznúsági törvényt.
Ezen fő témacsoportok mellett felmerült a közszolgálatban álló, hatósági feladatokat végző építészek munkavégzésével, tervezési jogosultságával kapcsolatos probléma, ami számos esetben korrupció lehetőségét veti fel.
Képviselői vélemény hangzott el az építőipar ágazati irányításával kapcsolatban annak okán, hogy a törvényjavaslat a felügyeletet a mérnöki kamara esetén a gazdasági miniszter, az építészkamara esetén a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezébe adja. A javaslattevő szerint az építőipar megérdemelne egy önálló minisztériumot.
Szembetűnő volt egyébként, hogy a törvényjavaslatról mennyire eltérően vélekedett a két kamara képviselője. Az építészkamara képviselője szerint a módosítások megkönnyítik a működésüket és az elképzelésük szerintiek, míg a mérnöki kamara képviselője visszatérően a kamara létszámának csökkentését fájlalta.
Összefoglalva azt mondhatom, hogy a bizottság a vitában elhangzottak, valamint a kérdésekre adott válaszok alapján az előterjesztést 14 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
