DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírja, hogy a kormány kialakítja és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyűlés elé terjeszti jelentését az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a tett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.
(17.10)
Az agrár-beszámolójelentés elkészítésének évenkénti kötelezettségét a törvényalkotók a fejlett európai országok gyakorlata alapján rendelték el. A most első alkalommal elkészült jelentéssel, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően egy hosszabb távon évente ismétlődő összeállítás rendszerének kialakítását kezdtük meg. A külföldi gyakorlat alapján a jelentés mind tartalmában, mind minőségében folyamatosan bővül, végleges formáját várhatóan csak több év után nyeri el.
Az 1998. évről készített jelentés összeállításánál nagy gondot jelentett a magyar mezőgazdasági statisztikai és információs rendszer mai állapota, az alapvető összeírások és kataszterek, például az általános mezőgazdasági összeírás, a gyümölcs- és szőlőkataszter hiánya.
Az EU-harmonizációs feladatok keretében a Központi Statisztikai Hivatallal közösen elindítottuk a statisztikai rendszerek több évet és komoly költségvetési igényt jelentő EU-konform fejlesztését. Ez a munka megalapozza a jelentéshez szükséges adatbázisok bővülését is.
A beszámolójelentésnek nem feladata és nem is foglalkozik az évközi kormányváltás és a változó agrárpolitika gazdaságpolitikai vonatkozásaival, kizárólag szigorúan szakmai jellegű, konkrét adatokon nyugvó helyzetértékelés. A beszámolóban áttekintjük az agrárgazdaság struktúráját, a termelés, a kereskedelem, a pénzügyi szabályozás, az élelmiszeripar, a terület- és vidékfejlesztés, a nemzetközi kapcsolatok, az oktatás, a kutatás, a jogalkotás és az agrárinformatika szakterületét, bemutatjuk az 1998-ban már tizenkét megyére kiterjedő tesztüzemi rendszer reprezentatív gazdaságkiválasztáson alapuló, könyvelési adatokra épülő eredményeit, amely a kötelezően előírt EU-konformitás szellemében a gazdaságtípusok költség- és jövedelemviszonyairól ad tájékoztatást.
Az összeállított jelentés célja az 1998. év agráreredményeinek bemutatása, összevetve a megelőző évek, elsősorban az 1997. esztendő adataival. Ezt indokolja a hagyományosan naptári éves elszámolásra épülő magyar statisztikai gyakorlat, az érvényben levő adatgyűjtő és -feldolgozási rendszer.
Tisztelt Képviselőtársak! Az agrárgazdaság helyzetéről készített első részletes jelentés összeállítása iránti jogos igényt mutatja, hogy azt az Országgyűlés mezőgazdasági, gazdasági, költségvetési, környezetvédelmi és területfejlesztési bizottsága is napirendjére tűzte. A bizottságok a vitát követően határozatot hoztak arról, hogy a beszámolójelentést parlament előtti általános vitára javasolják.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírja, hogy az elkészített jelentést az Agrárgazdasági Tanács részére véleményezésre meg kell küldeni, és arról az Országgyűlést tájékoztatni kell. Kötelezettségünknek eleget tettünk. Az Agrárgazdasági Tanács a jelentést megvitatta, egyhangúlag elfogadta, és megállapította, hogy az visszatükrözi az 1998. évi folyamatokat, reális képet nyújt az agrárgazdaság helyzetéről.
A jelentés alapján az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával összhangban megállapítható, hogy a magyar agrárgazdaságban több területen a nemzetgazdaságban tapasztaltakkal ellentétes tendenciák mutathatók ki. A nemzetgazdaság bruttó hazai termékének volumene 1998-ban 5,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben ez a mutató a mezőgazdaságban, az erdő- és vadgazdaságban 1,5 százalékkal csökkent. Az infláció mérséklődése a magyar parasztság romló jövedelempozíciójával párhuzamosan valósult meg, ezt támasztja alá az a tény, hogy míg 1998-ban a nemzetgazdasági fogyasztói árindex 114,3 százalék volt, a mezőgazdasági felvásárlási árindex 108,4 százalékon zárt.
A nemzetgazdasági növekedéssel ellentétben a mezőgazdasági termelés 1998-ban mintegy 1 százalékkal csökkent. Ellentétes tendenciát mutat az is, hogy az agrárexport árbevétele 3 százalékkal esett vissza, miközben a termékek importja 10,1 százalékkal emelkedett. Az agrár-külkereskedelmi mérleg egyenlege az 1997. évi közel 1,8 milliárd dollárról 1998-ban mintegy 200 millió dollárral, tehát 1,6 milliárd dollárra csökkent, 200 millió dollárral romlott.
A vázolt kedvezőtlen tendenciák döntően külső tényezőkre - nemzetközi pénzügyi válság, az orosz válság miatt bekövetkezett világpiaci árcsökkenések, természeti, időjárási problémák - vezethetők vissza, és összességében azt eredményezték, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény célkitűzései nem teljesültek. Így például nem teljesült az a célkitűzés, hogy az agrártermelők a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőséget kapjanak az arányos tőke- és munkajövedelem megszerzéséhez. 1998-ban is folytatódott a mezőgazdasági keresetek nemzetgazdasági átlagtól való leszakadása, amely az 1997. évi 73,4 százalékról 71,9 százalékra csökkent.
A tőkejövedelmek tekintetében a tendenciák hasonlóak. Az eszközarányos adózás előtti eredmény 1998-ban a mezőgazdaságban 2,92 százalék volt a nemzetgazdaság 5,67 százalékos átlagával szemben. A közel kétszeres jövedelmezőségi különbség a törvényben előírt javulás helyett romlott. Az eszközarányos jövedelemráta 1998-ban a nemzetgazdaság egészében 13,6 százalékkal növekedett, míg a mezőgazdaságban 2 százalékkal csökkent.
A kialakult ár- és tőkejövedelempozíció-vesztés döntő oka, hogy a jövedelemkülönbség csökkentésének törvényben előírt feltételei nem valósultak meg, az agrárolló évente érzékelhető mértékű záródása helyett 1998-ban 1,7 százalékos nyílást regisztráltunk. Az ágazat az árjövedelem javulása helyett egyre növekvő árveszteséget szenvedett el. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szellemében a költségvetési támogatásoknak a GDP növekedésével arányos emelése megtörtént, ugyanakkor továbbra sincs előrelépés az EU-hoz viszonyítottan alacsony támogatottsági szintünk emelésében.
Összességében megállapítható, hogy nem teljesültek a törvényben előírt főbb, jövedelempozíció-javulást megfogalmazó célkitűzések, és így továbbra is folytatódik az ágazat lemaradása.
Tisztelt Országgyűlés! A jelentésben foglaltak, az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása és az országgyűlési bizottságok vitái alapján megállapítható, hogy a magyar agrárgazdaság nehéz helyzetben van. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk küszöbén különös jelentőséggel bír, hogy az agrárgazdaság helyzetét javítsuk és kellően felkészült, stabil agrárgazdasággal lépjünk be az Unióba.
Kérem az Országgyűlést, hogy a törvény előírása alapján az agrárgazdaság helyzetéről első alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonható következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásához és a pozitív folyamatok pénzügyi megalapozásához.
