FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 1998. évi helyzetéről szóló J/1642. számú jelentéshez - amelyet a mezőgazdasági bizottság azt október 13-ai ülésén, az előírt szabályok szerint, illetve a Magyar Agrárgazdasági Tanács tájékoztatójával együtt tárgyalt meg - a tárgyalásról és a bizottsági jelentésről az alábbi megállapításokat közlöm a parlament jelen lévő képviselőivel:
A jelentéssel kapcsolatban a bizottsági vitában elhangzott legfontosabb megállapítások, észrevételek az alábbiak voltak:
(17.20)
Első ízben került sor az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentés Országgyűlés elé terjesztésére, ilyen összefoglaló munka eddig még nem készült a magyar mezőgazdaságról. A jelentés átfogó és valósághű képet ad az agrárgazdaság helyzetéről, ily módon befolyásolhatja az ágazat, és ezáltal a vidék jövőjét is.
A benyújtott jelentés tükrözi az ágazat rendkívül súlyos gondjait is. Az elmúlt évben az agrárolló tovább nyílt, alacsony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége, a támogatások szintje messze elmarad az Európai Unió támogatási szintjétől, ezek megfelelő hasznosulása bizonyos esetekben megkérdőjelezhető, a beruházási ráta is nagyon alacsony az agrárágazatban, bár a beruházási kedv az 1998. évben élénkülést mutatott.
Tekintettel az alacsony mezőgazdasági árakra, az infláció nemzetgazdasági szempontból mindenképpen előnyös leszorításának gyakorlatilag áldozatává, szenvedő alanyává válik a magyar mezőgazdaság. A következő megállapítás az volt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a jelentés - amit a bizottság korrektnek minősített - leíró jellegén túl az adatok, tendenciák értékelésére is vállalkozik, ily módon közelítve a törvény által vele szemben támasztott tartalmi követelményekhez.
A bizottsági vita során a hozzászólók észrevételezték, hogy a jelentés benyújtásának időpontja nem felelt meg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 2. §-ának, amely szerint a jelentés elfogadásáról az Országgyűlés a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően határoz. Ennek hiányában nincs mód a költségvetés tárgyalása során a jelentésben foglalt megállapítások figyelembevételére. Egyetértés alakult ki azonban abban a tekintetben, hogy az agrárpolitika középtávú terve nélkül, amelynek benyújtására az említett törvény 2. §-a kötelezi a kormányt, a jelentésben foglalt adatok és az abból kirajzolódó folyamatok csak részben értelmezhetők.
Külön vita alakult ki a jelentés 16., a Célok és intézkedések című zárófejezetében foglaltak megítélésében, amelyben az elhangzott vélemények szerint egyrészt átmeneti időszakra alkalmasnak látszanak az ágazattal kapcsolatos kormányzati elképzelések körvonalazására, másrészt nem pótolják a hiányzó középtávú agrárstratégiát.
Külön kiemelésre került a bizottság munkájában a Magyar Agrárgazdasági Tanács által a jelentéshez készített tájékoztató, amelynek megállapításai reális, szakmailag megalapozott értékítéletet mondanak az agrárgazdaság helyzetéről és folyamatairól. Sajnálatos azonban, hogy sem a jelentés, sem pedig a tájékoztató megállapításai nem tükröződnek a 2000. évi költségvetésben.
Befejezésül, a jelentést a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta; a mezőgazdasági bizottság által benyújtott, az agrárgazdaság 1998. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadására vonatkozó országgyűlési határozat javaslatairól később fogom tájékoztatni a tisztelt képviselőtársaimat.
Végül, de nem utolsósorban: a jelentést a bizottság 16 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MSZP padsoraiban.)
