KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt a törvényről beszélek, kétpercezés helyett inkább egy csokorba gyűjtve elmondjam az egyes képviselőtársaim, illetve az előterjesztő elmondásához fűzött véleményemet.
A politikai államtitkár úr kiemelte ennek az előterjesztésnek a szakszerűségét. Én szerettem volna, ha ebből már kivették volna az előterjesztők azokat a 100-103. oldalakat, amelyek inkább politikai megállapítások, mint szakmaiak, de ezt előtte a képviselőtársaim - akár Orosz Sándor, akár Kis úr - már említették.
A másik reagálás. Rozgonyi képviselőtársamnak mondanám, aki Kopátsy Sándorra hivatkozva mondja, hogy rosszabb a helyzet, mint tíz ezelőtt volt a mezőgazdaságban. Tény és való, de hozzá kell tenni, hogy az egész rendszerváltás legnagyobb vesztese az agrárgazdaság, a vidék volt. Hiszen amíg tíz év utánra a nemzetgazdaság teljesítőképessége elérte a rendszerváltás utolsó éveinek szintjét, ugyanezt a mezőgazdaságban még mindig nem sikerült elérni. Miért is történhetett ez?
Voltak bizonyos törvényszerűségek, amelyek miatt ez bekövetkezett, és volt olyan, amit el lehetett volna kerülni, ha az ideológia, a túlzott politizáltság, a helyzet nemismerete miatt az akkori politikusok nem hoztak volna olyan törvényeket, olyan döntéseket, amelyek több száz milliárdos nagyságrendű károkat, sok esetben pótolhatatlan károkat is okoztak a mezőgazdaságnak. Azért erről is tudni kell, és ebben valahol érzékelhető a helyzet nem ismerése is. Persze lehet, jóhiszeműen mondtam, hogy például amit Csurka István mondott abban az időszakban, de nem ismerte kellően a helyzetet, és az is idevezethetett, aminek a mostani levét isszuk, idevezethetett a mostani helyzetbe, ahova eljutottunk.
Dán és Horváth fideszes képviselő uraknak mondanám, hogy jó lenne, ha konzultálnának, mondjuk, Farkas Sándor úrral, a mezőgazdasági bizottság elnökével. Miről is lenne szó? Dán úr hosszasan fejtegette az amerikai és az európai utat, de szerintem így összességében nem igaz az, amit ő mondott.
Az igazság inkább valahol annak a közelében van, amit Horváth úr említett, az optimális mérték bizonyos területeknél. Ezt Farkas Sándor elnök úr nagyszerűen el tudná mondani, hisz ő már a rendszerváltás előtt is meghatározó volt egy szövetkezetnél a szakmai életben, a szakmai irányításban, és utána is, sőt most részvénytársasággá alakulva megint csak és erről mint a mezőgazdasági bizottság tagja, jómagam is meggyőződhettem, és meggyőződhetett Torgyán miniszter úr is arról, hogy mit jelent az optimális terület, mit jelent ez Farkas Sándor úréknál.
Torgyán úr említette, hogy óriási lehetőség van például a csemegekukoricában. Ez igaz. De nem a félhektáros csemegekukoricában, hanem abban, amit ott csinálnak, náluk, hogy lineáris öntözőberendezéssel programozva, optimális területen, tehát 40-50 hektáros összefüggő területen csinálják a kukoricát. A csemegekukoricát, azt a minőséget, amelyet Európa megkövetel tőlünk. Vagy mondanék, most már nem személyeskedve itt Farkas Sándor úrral, egy saját példát.
Valamikor 1989 őszén százan elhatároztuk, hogy Dánszentmiklós határában, egykori állami gazdaságunk területén, létrehozunk egy almásszövetkezetet, és százan 50 hektárnyi almát telepítettünk. Ez fejenként nem több, mint egy hold alma, amiből manapság már nem lehet megélni. Mondjuk 50 évvel ezelőtt meg lehetett élni, de mégis, az összefüggő felület előnyeit kihasználva, versenyképesebb ez a terület, mint azok, akik Szabolcsban fél hektáron, egy hektáron, egymástól elkülönülve kínlódnak. Mert nincs bennük a perspektívafejlődés lehetősége, különösen akkor nincs, ha nincs betelepítendő pluszterületük. Tehát valahol ezt végig kellene rágni, és talán ezért lenne szükség egy agrárstratégiára, ahol ezeket meg is fogalmazza a mindenkori kormány, konzultálva a szakmával és konzultálva a politikával is.
Valahol, ezekből merítve, nagyon jó lenne, ha konszenzus születhetne mondjuk itt, a politikusok között, hogy mit jelent egész Magyarország szempontjából az agrárgazdaság, a vidék, és mit jelent egy városi szempontjából. Hogyan tudnánk megmagyarázni a városban élőknek, hogy miért kell támogatni még nagyobb mértékben a vidéket, az agrárgazdaságot? Meg kellene magyarázni, hogy közelegve az Európai Unióhoz - amelyet tényleg nem szabad mumusnak tekinteni, viszont valahol egy realitásként kell hogy vegyük -, igenis kvótákat, életteret kell most nekünk teremteni a jövő agrárnemzedékének, a vidéknek. Meg kellene teremteni azt a multifunkcionális szerepét a magyar mezőgazdaságnak is, amely Nyugat-Európában már megvalósult. És valahol, ha ezt a konszenzust sikerülne megteremteni, akkor mondjuk, egy nehéz helyzetben levő egészségügyis, tanár vagy bárki más talán könnyebben megértené, és könnyebben mondaná azt, hogy talán igazuk van ezeknek a politikusoknak. Ha egymásra acsarkodunk, nem biztos, hogy ezt sikerül így megteremtenünk.
Elhangzott - már konkrétan az előterjesztéshez kapcsolódnék -, hogy később lett benyújtva ez a törvény. Egy előnye van a késői benyújtásnak, mégpedig az, hogy ebből már lehet következtetni az 1999. évi állapotokra is, ami sajnos - itt többen elmondták - megint csak nem biztató a magyar gazdaság szempontjából, az agrárgazdaság szempontjából. Tehát ennek kényszerítő erőnek kell lenni felénk, politikusok, döntéshozók felé, hogy a költségvetésben valahol ezt tudjuk kompenzálni, és meg tudjuk állítani ezt a rohamosan romló folyamatot, az általam előbb említett élettér, kvótavásárlás, a vidék helybenmaradási feltételeinek megteremtése érdekében.
(21.30)
Engedjék meg, hogy egy mai újságban megjelent cikkel zárjam a mondanivalómat, mert valószínű, hogy Orbán miniszterelnök úr már valamit tud. Berlinben kijelentette, hogy Magyarország gazdasága már most versenyképes az uniós tagállamok gazdaságával, és az ország politikailag ugyan még nem, de gazdaságilag már teljes jogú EU-tagnak tekinthető. Remélem, hogy Orbán Viktor ezen kijelentése azt jelenti, hogy azt a plusz költségvetési forrást, ami ahhoz kellene, hogy a gazdaságunk agrárgazdasági része teljes jogú tagként léphessen be az EU-ba akár holnap, biztosítja a kormány, és remélem, hogy a költségvetésben a fideszes országgyűlési képviselőtársak az európai csatlakozás mellé fognak állni, a mellé, hogy ha kell, akár holnaptól kezdve az agrárgazdaságot is teljes jogú EU-tagnak lehessen tekinteni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
