KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Ígérem rövid leszek, és ebből a hosszú anyagból, ami elhangzott az előttem lévő felszólalótól, tényleg a leglényegesebbet szeretném kiemelni, említette a részaránytulajdonok felélését. Azt tudni kell, hogy a földalapok nemcsak részaránytulajdonokból álltak, hanem kárpótlási földekből és elkülönített földalapból is - a 20 és 30 aranykorona. A részarány-tulajdonú földek zömében azok a földek voltak, amelyeket annak idején nem váltottak meg a szövetkezetek, azok az emberek ragaszkodtak ezekhez a földekhez, és ezek máig is ragaszkodnak, sokkal jobban. Nem itt van a gond, itt félreértés lehetett.
A másik a kert-Magyarországgal kapcsolatos. Valóban el is hangzott, én is elmondtam a beszámolómban, hogy fontos, de ha magának az anyagnak az első mondatát nézem, az is azt mondja, hogy "a kertészeti ágazatok szerepe az agrárgazdaságokon belül stratégiai jelentőségű", vagyis a jelenlegi vezetés elismeri ezt. Ennek megfelelően a másik a növekedés. A növekedésre szeretném elmondani, hogy - persze meg kell kérdezni, hogy melyiknek a növekedése: a kertészet, a mezőgazdaság, szántóföldi növénytermesztés, erdő, gyep, halastó, szőlő, gyümölcsös. Ha például rátérek a szántóföldi növénytermesztésre, valóban a 10 hektárosnál sokkal gazdaságosabb lenne egy 50 hektáros terület, azon jobban lehet szántóföldi növénytermesztést végezni. Az igaz, hogy kertészeten belül is vannak a fóliás kertészetek, ahol nincs szükség növekedésre, de a szántóföldi kertészetnél - akár a borsót vagy a zöldbabot is értem - biztos, hogy nem gazdaságos egy-két hektáron termelni, húsz-harminc hektáron sokkal gazdaságosabb.
Köszönöm szépen, nem akarok belemenni, mert akkor talán én is elkalandozok. Köszönöm.
