TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban lefolytatott vitát a többségi véleményt előadó Végh László képviselőtársam már érzékeltette önökkel.
(17.40)
A bizottság mindkét oldalának képviselői leszögezték, hogy az agrárgazdaság a nemzetgazdaságnak igenis fontos ága, és ennek megfelelő súllyal folyt ez a vita a bizottságban.
A bizottság minden tagja örült, üdvözölte, hogy a kormány betartotta az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírását, és beterjesztette a parlamentnek a helyzetértékelést. Ugyanakkor azt valóban nehezményeztük, hogy ez nem a törvény előírásának megfelelően, a költségvetés benyújtása előtt történt meg, mert akkor helyes szakmai kiindulásból, helyzetértékelésből szakmailag olyan következtetéseket lehetett volna levonni, ami a költségvetés megalapozását szolgálhatta volna, és nem egy hirtelen nyári ötleteléssel kellett volna foglalkoznunk.
Valóban szó esett arról, hogy az adott bázisok mennyire hitelesek egy ilyen helyzetértékelésben. A mintavételen alapuló statisztikai adatszolgáltatás nagy szórásokat mutathat ágazatonként és országrészenként is, különösen igaz ez a költség- és jövedelemviszonyok megállapítására vonatkozóan. És valóban fontos az, hogy az elkövetkezendő években erre az adatbázisra építve, ebből kiindulva és ezt továbbfejlesztve kell majd ezeket összehasonlításként kezelni, mert helytelen adatokból kiindulva valóban csak helytelen következtetéseket lehet levonni, és emögé nem titkolt politikai szándékokat is lehet betenni.
A szakmaiság érződik az anyagon, a szakmai hitelesség benne van, a statisztikai adatbázis rendszerezettsége is, ugyanakkor a szakmai részt nagyon erősen beárnyékolja az anyagban jelen levő politikai célok és következtetések című fejezet, holott mindannyian azt tartottuk fontosnak ezen az ülésen, hogy ezen a területen igazán fontos lenne a szigorú objektivitás, a szakmai következtetések hitelessége.
Nehezen érthető, hogy miért kell olyan megállapításokat tenni, hogy döntően az előző kormány örökségének tudható be az orosz piaci válság, mivel ez jóval utána volt. A világban kialakult túltermelési válság sem az előző kormány bűne. A természeti katasztrófaként jelentkező ár- és belvízkárok vagy a termelési és értékesítési nehézségeket kihasználó politikai célzatú zavarkeltés sem fogható az előző kormányra. Nem az agrárgazdaság tényleges és valós helyzetére vonatkoznak ezek a dolgok.
Az sem igaz, és nem kell ilyen megállapítást tenni, hogy elhárította a kormány a konzervipart és a termelőket fenyegető katasztrófát, mert ez még nem múlt el. Nem kell leírni olyan dolgokat, hogy eredményesen folytatjuk az EU-jogharmonizációval kapcsolatos tevékenységet, amikor pár oldallal később megállapítja az anyag, hogy jelentős lemaradások vannak az integrációs intézményhálózat területén, többek között nincs kialakítva a mezőgazdaság adózási rendszere. És nem szükséges leírni olyan dolgokat, amelyek eddig nem vezettek eredményre, vagy oda kell tenni az eredményt, hogy a miniszter úr világ körüli útján bejárta már Ausztráliát, Ausztriát, Új-Zélandot, Japánt, Kínát, Thaiföldet, Vietnamot, Brazíliát, Perut, Argentínát, Mexikót, Kubát.
Ettől eltekintve a bizottság kisebbségi véleményt megfogalmazói, képviselői is azt kérték, hogy a parlament tárgyalja meg ezt az anyagot, mert nagyon fontos, hogy az agrárgazdasággal foglalkozzon a parlament, de ha lehet, akkor szigorúan szakmai alapon. És kérésként fogalmazódott meg a tárca felé, hogy az elkövetkezendő időszakban benyújtandó helyzetértékelésben a szakmai és a politikai rész egyértelműen különüljön el.
A bizottság kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselői tartózkodó szavazási magatartást tanúsítottak azért, hogy a parlament ezt az anyagot meg tudja tárgyalni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
