DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum részéről néhány gondolat a törvény tervezett módosításához.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló '97. évi LXXVIII. törvényt nagy várakozás előzte meg, az új törvény előkészületeit a szakma és a társadalom egészének érdeklődése kísérte. A törvény '98. január 1-jei hatálybalépése időszakában még élt az új szabályozással szembeni idegenkedés. Az azóta eltelt majdnem kétéves időszak igazolta, hogy az új szabályozás célját, szerepét megfelelően tölti be. A törvény alkalmazása, a gyakorlati tapasztalatok vetették fel azokat az igényeket, amelyeket a törvény módosításával igyekszik a tervezet teljesíteni.
Talán fölösleges akadékoskodásnak vagy kicsinyességnek tűnik a tervezet elég nagy hányadát kitevő pontosítás, a látszólag nem érdemi módosítások sora. A jogszabályok gyakorlati alkalmazása azonban azt igazolja, hogy rendkívül nagy az igény arra, hogy a jogszabályokban használt alapfogalmak egyértelműek, lehetőleg törvényi szinten megfogalmazottak legyenek, és e téren is biztosított legyen a jogharmonizáció követelménye.
A Magyar Demokrata Fórum jónak tartja, hogy a tervezet bevezeti az eddig még nem definiált közhasználatú építmény fogalmát.
Nagyon lényegesnek tartjuk a törvény határidőket megszabó rendelkezéseit. Így az építési szabályozás terén a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az államigazgatási szervek részére írásos állásfoglalás céljára szabott 30 napos határidő gátat szab a hatóságok fölösleges időhúzó eljárásának.
Hasonlóan helyeselhető a véleményezési határidő megszabása olyan esetekben, amikor erre a főváros vagy a megyei jogú város egészére kiterjedő szabályozás során szükség van.
Nem bélyegezhető felesleges hatósági jogként a tervezet azon rendelkezése, mely szerint az építési hatóság a szabálytalan építkezés bizonyos eseteiben a határozata azonnali végrehajtását rendelheti el, hiszen a törvény jól körülhatárolja e szigorú intézkedés feltételeit.
Üdvözlendő a tervezet azon szabálya, melynek értelmében az építésügyi bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. E szabályok a törvényeket betartó állampolgárok érdekében tesznek további szigorításokat a jogszabályokat semmibe vevőkkel szemben.
Végül fontosnak ítélem a helyi közutakkal kapcsolatos, talán legnagyobb horderejű módosítást. Az utcanyitások az önkormányzatok tevékenységében igen jelentős szerepet töltenek be, esetleg több évtizedes lemaradásokat kell e téren pótolni. A helyi közutak építéséhez igen fontos közérdek fűződik, elemi követelmény tehát az, hogy a törvényi szabályozás egyértelmű legyen, és az a közösség érdekét úgy szolgálja, hogy eközben a jogos magánérdek nem sérül.
A javaslat szerint magánterületet út céljára kisajátítani eljárás nélkül csak kiszolgáló- és lakóutak esetében lehet, míg ennél magasabb rendű utak - helyi út, gyűjtőút, országos út s a többi - esetében nem. Mivel azonban az egyszerűbb eljárással igénybe vehető területek út célú hasznosítása elsősorban az ott lakók érdekét szolgálja, fontos annak rögzítése, hogy miképpen jár az ilyen területek lejegyzéséért kártalanítás a volt tulajdonosok részére. A társadalmi igazságosság követelményét biztosítja a javaslat azáltal, hogy lehetővé teszi ilyen esetben azt, hogy az önkormányzati rendelet szerint hozzájárulást fizessenek az érdekelt, de terület-igénybevétellel nem érintett telektulajdonosok.
Összességében a tervezet az elfogadásával a jól bevált törvény egyértelmű alkalmazását szolgálja, ennek elfogadását a Magyar Demokrata Fórum természetesen javasolja; néminemű pontosításokkal, módosító javaslatokkal, azt gondolom, egyértelművé teszi.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
