DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt. Az 1998. január 1-jén hatályba lépett törvény meghatározta a településrendezés, az -építés alapvető fogalom- és szabályrendszerét, valamint az állam és az önkormányzatok építésügyi feladatait, rögzítette továbbá a törvény a településrendezés céljait, feladatait és eszközeit és a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket is. A törvény kialakította az építményekkel szemben támasztott általános követelményeket és az építészeti, műszaki tervezés, valamint az építés, kivitelezés alapvető követelményeit, meghatározta továbbá az építésügyi hatóság feladatait és eljárásainak követelmény- és eszközrendszerét az építés teljes folyamatában.
Külön említést érdemel, hogy a törvény az épített környezet fenntartására, értékeinek védelmére vonatkozóan komplex szabályrendszert is alkotott. A törvény hatálybalépését követően a településrendezés és az -építés új eszköz- és követelményrendszere fokozatosan a gyakorlat részévé vált, és igazolódott, hogy a törvény szabályai alapvetően alkalmas kereteket képeznek az építés számára a gyorsan változó világunkban. A gyakorlati alkalmazás tapasztalatai, az építésügyi hatóságoknál elvégzett vizsgálatok eredményei és a jogalkalmazók visszajelzései alapján is indokolttá vált a törvény egyes rendelkezéseinek tartalmi pontosítása és kiegészítése. A törvény módosítását indokolja továbbá, hogy a NATO-csatlakozásunkból eredő és az építésre vonatkozó sajátos szabályok megalkotása lehetővé váljon.
A törvény módosításának leglényegesebb elemei a következők: a településrendezési eszközök, tervek és szabályzatok előkészítésének folyamatában, a települési önkormányzatok érdekében egyértelművé válik az előzetes véleményezés, valamint a végső miniszteri szakmai véleményezés időhatára, amelyen túl a nem nyilatkozót egyetértőnek kell tekinteni.
Szintén az önkormányzatok és egyben az ország érdekeit szolgálja az elfogadott szabályzatok, tervek dokumentálási szabályainak változása. Egyrészt nem minden egyeztetőnek kell ezentúl megküldeni a teljes dokumentációt, elegendő azok kivonatát vagy vonatkozó részét, másrészt a létrejött országos dokumentációs központban el kell helyezni a településrendezési terveket, amely által biztosítottá válik az áttekintés lehetősége, a tervellátottság vizsgálata, valamint a területrendezés, -fejlesztés megalapozása.
A hatályos törvény határidőket szab meg az önkormányzatok számára a korábbi, jórészt elavult tervek átdolgozására az új szabályok szerint. Célravezetőbbnek látszik - mivel a mulasztásos törvénysértés szankcionálására nincs érdemi lehetősége a kormányzatnak - az a szabályozás, mely szerint egy adott időponton túl - 2003. december 31-ét tekintjük ennek - az 1998 előtti tervek korszerűsítés híján hatályukat veszítik. Ez természetesen nem gátolja meg az építkezést, nem teremt lehetetlen állapotot, mivel a törvény jelenleg is tartalmazza a tervvel és szabályzattal nem rendelkező területekre az úgynevezett illeszkedési főszabályt. Változik a javaslat szerint a közút céljára történő lejegyzés és a településrendezéssel kapcsolatos kártalanítás rendje is.
Az expozé bevezetőjében említetteken túl figyelembe vettük az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tapasztalatait is. A változások az egyszerűsítés, az egyenlő jogok és az állampolgári jogok jobb érvényesülése érdekében születtek. Így például a törvényjavaslat - hatályon kívül helyezve az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény eddig életben tartott rendelkezését az úgynevezett korlátozási kártalanításról - kiküszöböli azt a gondot, hogy sok tulajdonos azért nem kaphatott eddig kártalanítást, mert az önkormányzat vagy a hatóság mulasztásából eredően nem került egyedi határozattal elrendelésre az építési és telekalakítási tilalom.
Egyszerűsödnek a telekalakításra vonatkozó szabályok, és ezzel egyidejűleg a telekalakítás és az előbb tárgyalt jogintézmények hatósági ügyintézése is a kiemelt, elsőfokú építési hatósághoz kerül telepítésre.
A módosítás enyhít a településtervezési jogosultság eddigi szigorú szakmai feltételein, amely szerint településrendezési, -tervezési tevékenység csak egyetemi végzettséggel folytatható.
További módosítások vonatkoznak egyes tilalmakkal kapcsolatos rendelkezések egyértelműsítésére, valamint a kapcsolódó jogszabályokkal való teljes összhang megteremtésére - bányatörvény, természetvédelmi törvény, földtörvény.
A törvényjavaslat néhány alapfogalmat pontosít, illetve kiegészít. A "sajátos építményfajták" fogalom a szükséges pontosításon túl kiegészül a honvédelmi és katonai célú építményekkel. Ennek hatásaként nyílik meg a szabályozási lehetőség a speciális katonai, NATO-célú építmények építésének egyedi szabályozására. Új pontként jelenik meg a közhasználatú építmény fogalmának meghatározása, amely azért szükséges, mert a törvény értelmében akadálymentes használhatóságot ezen építmények körében kell biztosítani.
Az építészeti, műszaki, tervezési jogosultság szakmai feltételét a törvényjavaslat úgy módosítja, hogy az önálló építészeti tervezést folytató személyeknek a szerzett jogosultságok figyelembevétele mellett meghatározott átmeneti időn túl szakirányú egyetemi vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel kell rendelkezniük. A szabályozás hatásaként az építészeti, műszaki tervezésre vonatkozó rendelkezések összhangba kerülnek az Európai Közösségek Tanácsa vonatkozó irányelvével.
Az építés minőségének javítása és ellenőrizhetősége céljából a törvényjavaslat új szabályként előírja, hogy az építmények használatbavételi engedélyezéséhez szükséges építési felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az építési naplóban kell rögzíteni. A felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetését a törvényjavaslat hatósági nyilvántartásnak minősíti, és a névjegyzék vezetésének helyeként a kivitelezési tevékenység ellenőrzésére feljogosított építésfelügyeletet ellátó szerveket jelöli meg.
A felelős műszaki vezetői jogosultság szabályozásának hatásaként várhatóan egyszerűsödik az eljárásrend, és javul az építés minőségének ellenőrizhetősége is. Az építésügyi bírságra vonatkozóan, a bírság kiszabásának elveit fenntartva a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősüljön.
(14.00)
Ez eljárásjogi szempontból fontos új szabály. A szabályozás hatásaként várható, hogy nő az építésügyi bírságnak a szabálytalan építkezésekre gyakorolt visszatartó ereje, és az önként meg nem fizetett bírság hatékonyabb behajtása is javulhat. A törvénymódosítási javaslatok egyértelműbb és áttekinthetőbb helyzetet teremtenek, segítik az egységes jogalkalmazást.
A törvénymódosító javaslatot a gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság tárgyalta, és napirendre tűzte még a környezetvédelmi, a területfejlesztési, a mezőgazdasági, a kulturális, valamint az önkormányzati és rendészeti bizottság is. A javaslatot a megtárgyalást követően valamennyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést támogatni szíveskedjenek.
