DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság az 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását négy nagy csoportra osztotta.
Először is a fogalommeghatározások körét tárgyalta, mert ez a módosítás a fogalmakat is részben pontosítja, részben pedig olyanokat emel be a fogalommeghatározások körébe, amelyek eddig nem szerepeltek. Ilyen megfogalmazás a honvédelmi és a katonai építmények megfogalmazása. Ez pedig azért szükséges - és igen szükséges -, mert így lehetőség van arra, mivel itt nevesítve vannak ezek az építmények, hogy a honvédelmi tárca szabályozási körébe kerülhessenek, pontosan a NATO követelménye és az azzal való együttműködés kapcsán.
Ugyancsak a fogalommeghatározás körébe tartozik a módosításoknál a közhasznú építmény definiálása; ez sem létezett a korábbiakban. Ennek, amint államtitkár úr mint az előterjesztés előadója előadta, igen lényeges vonatkozása van abból a szempontból is, hogy az épületek, építmények még a mozgáskorlátozottak számára is korlátlanul igénybe vehetők legyenek, tehát ez mintegy kiszűri, megszünteti a negatív diszkriminációt, ami egy épület használatában a mozgáskorlátozottakat érintette.
Másodszor: a műszaki tervezési jogosultság új szabályozása azt célozza, hogy ez közelítsen az Európai Unió hasonló tárgyú szabályozásához.
Harmadsorban a módosítás az építés minőségi és felelősségi rendszerét érinti - erre vonatkozik a 22-28. § -, ami az építmény állékonyságát, élet- és vagyonbiztonságát védi és erősíti több oldalról is. Egyrészt kimondja a megfelelőségi igazolás használatát, és azt, hogy a megfelelőségi igazolás nélkül nem lehet építési anyagot sem beszerezni, sem forgalomba hozni, sem használni, tehát kifejezetten a minőség irányába hat, amely minőség természetesen kihat az egészség és a testi épség védelmére is.
Ugyanezt a célt, tehát ezt a biztonsági célt szolgálja az építési napló szerepének megerősítése, és azt, hogy az egyes alvállalkozók műszaki vezetője is köteles az adott munka elvégzését, illetőleg befejezését a felelősség esetleges utólagos megállapítása végett bejegyezni az építési naplóba, és az építési napló a használatbavételi engedélyezési eljárás során is jelentőséggel bír.
Végül, negyedszer: az építési fegyelem és a szabálytalan építések szankciórendszerét módosítja az előterjesztés többek között azzal, amire már igen nagy szükség volt, hogy az építési rendészeti bírság a jövőben adók módjára lesz behajtható. Ennek rendkívüli jelentősége van, mert megszilárdítja az építési fegyelmet. Építésrendészeti bírság ugyan eddig is volt, azonban annak a behajthatósága bonyolult, és sokszor nem teljesíthető elvárás volt a hatóságok részéről.
Mindezeket figyelembe véve - bár kritika is érte az önkormányzati és rendészeti bizottságban az előterjesztést, ám ezek olyan kritikák, amelyek feloldhatók bizonyos módosításokkal - az önkormányzati és rendészeti bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen amellett voksolt, hogy az előterjesztés általános vitára alkalmas.
Köszönöm szépen. (Taps.)
