T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény nem egészen két évvel ezelőtt lépett hatályba. A törvény elfogadását, ha lehet hinni az emlékeimnek, de talán a sajtóból is nyomon lehetett követni, széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, és általánosságban elmondható, hogy a törvény megszületését elég széles körben elfogadták.
A parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint is az akkor felszólaló vezérszónokok hangsúlyozták a törvény szükségességét, időszerűségét, és több volt a jobbító szándék a törvénymódosításokban, mintsem az elutasító. Úgy hiszem, a törvény fontosságát az is mutatja, hogy ez a széles körű érdeklődés a szakmai körökből mennyire érezhető volt, és az elmúlt két év - vagy nem egészen két év - tapasztalatai is azt mutatják, hogy ez a törvény mindenképpen lényeges folyamata a jogalkotásunknak.
Természetesen az eltelt rövid idő bizonyos esetekben ad némi támpontot a tapasztalás okán; némely esetekben nem mindig tudunk megfelelő mennyiségű tapasztalatra hivatkozni a változtatások tekintetében. Természetesen azon jobbító szándékú vagy módosító részeit a törvényjavaslatnak, amelyek az eltelt két év alatt bekövetkezett változásokat próbálják a törvény rendszerébe bevinni, aktualizálni, például a NATO kapcsán megvalósuló intézkedéseket, mindenképpen szükségesnek tartjuk. A törvény általános indoklásában is az előterjesztő tulajdonképpen egypár pontban helyezte el azokat a lényeges elemeket, amelyeket a módosításkor szükségesnek tartott.
Én elsősorban a telekalakítási engedélyezési eljárás egyszerűsítéséről, illetve ennek az eljárásnak a módosításáról, a kártalanítási eljárásról, illetve a kiszolgáló- és a lakóút céljából történő lejegyzés jogintézményének változásáról szeretnék egy kicsit bővebben szólni. Kiemelten szeretnék figyelemmel lenni az önkormányzatok adottságaira, helyzetére, az ott meglévő szakmai apparátusra. Például a 16. § módosítása szerint az útlejegyzés építéshatósági feladatait az úgynevezett kiemelt építési hatósághoz sorolja át. A telekalakítás kiemelt építési üggyé tétele szintén e hatóságok körébe utal, és így nyilvánvalóan ez a gyakorlatban ezen hatóság leterheltségét fogja hozni. Az átsorolás miatt a telekalakítási ügyeket középfokú végzettséggel rendelkezők már nem végezhetik, ez talán azért bizonyos fokú túlzásnak is tűnhet.
Ugyancsak kiemelt építési hatóságnak kell döntenie a kártalanítási ügyekben. Nyilvánvaló, ha a települési önkormányzat javára akar közterület céljából lejegyzett földrészletet igénybe venni, akkor a kártalanítást is ennek az önkormányzatnak kell állnia. Tekintettel arra, hogy a kiemelt építési hatósági jogkört gyakorló jegyző nem egyezik, nem is egyezhet meg az érintett település jegyzőjével, az eljárás viszonylag bonyolulttá válhat. Végrehajtási rendelet hiányában eddig is eléggé bonyolultak voltak az ügyek.
A települések többsége még ma is olyan rendezési tervvel bír, amelynek elfogadásakor a régi LXIV. törvény szerint közút céljára történő igénybevétel esetén bizonyos esetekben nem járt kártalanítás, ezért a tervezők merészebben éltek ezzel a szabályozási lehetőséggel. Ráadásul ezen tervek elkészítésekor a magánútról való megközelítés lehetősége - mint a beépíthetőség egyik feltétele - nem volt adott, így ezekben a tervekben nem is rendelkeznek abban a vonatkozásban, hogy melyik kiszolgáló-, illetve lakóút lehet nem közterületi.
A régi törvény sem adott egyértelmű szabályozást az állami utak vonatkozásában, például a települések vasúti állomásaihoz vezető utak esetén, hogy amikor ezen utak szélesítése, bővítése válik szükségessé, akkor vajon ki fog intézkedni. Az építési hatóságok jellemzően nem kártérítési feladatokkal foglalkoznak, éppen ezért a tapasztalatokból lehet tudni, hogy a korábbi ez irányú szabályozások sem működtek tökéletesen az önkormányzatoknál; a kártérítés inkább polgári jellegéből adódóan, illetve a kisajátítás esetében a hatósági jogkört a közigazgatási hivatal gyakorolja, így az építési hatóságnak abban nincs befolyása.
(14.30)
Vélhetőleg az építési műszaki feladatokat ellátó építési hatóság egy kicsit nehezen mozog ezen a területen, illetve talán profilidegen ettől a feladattól.
Szeretném elmondani, hogy a kártalanítási szabályok - amelyek nyilvánvalóan bizonyos társadalmi-gazdasági események kapcsán bekövetkező módosítások - sokszori változtatása bizonyos tekintetben hátráltatja az egységes gyakorlat kialakulását. Tekintettel arra, hogy az építési törvény önmagában is kötelezte a településeket arra, hogy az új szabályozásoknak megfelelő rendezési terveket készítsenek, a tervekből fakadó kártalanítási kötelezettség kiszámíthatatlanságát eredményezi a szabályozások sokszori változtatása, és nyilvánvaló, hogy ennek megfelelő gyakorlati tapasztalatok tömege sem állhat rendelkezésre, gondolok a bírói ítéletekre.
Szeretnék még kitérni egy olyan dologra, ami vélhetően a törvénymódosításnak egy kis része, az építési engedéllyel, illetve a használatbavételi engedéllyel függ össze. Bizony ez sokszor az állampolgárokat leginkább érdeklő ügy, hogy mikor kapunk építési engedélyt és használatbavételi engedélyt. Nagyon fontos, hogy az engedély nélküli használat megszüntetésének elrendelésére vonatkozó hatósági kötelezési jogkört megállapítja ez a törvénytervezet, de kötelezővé tétele nem teszi lehetővé az esetleges mérlegeléseket.
Mondok egy példát: amennyiben egy lakóház elkészül, és a használatbavételi eljárások során bizonyos hiányosságok megállapítása miatt a használatbavételi engedélyt nem tudja kiadni a hatóság, de az építtetőnek, mondjuk, anyagi problémái miatt nem igazában van módja a határozatban megszövegezett hiányosságok pótlására, akkor az építési hatóság karhatalommal fog kiköltöztetni bizonyos esetekben kényszerből használó lakókat. Azt gondolom, hogy ez a valóságos élethelyzettől egy kicsit idegen.
Engedjék meg, hogy két dologról külön beszéljek még kiemelten. Az egyik dolog a műszaki ellenőrök kérdése. A műszaki ellenőröket ez a törvény is kiveszi a kamarai hatáskör alól, és közigazgatási rendszerbe utalja a műszaki ellenőröket. Ma amikor, tulajdonképpen arról beszélünk sokat, hogy milyen, mennyire fontos a minőségügy, a minőségbiztosítás, a műszaki ellenőrök e tekintetben jelentős befolyással bírhatnak. A műszaki ellenőrökre vonatkozó tételes indokolást, hogy miért nem kell kivenni a szakmai kamara hatálya alól, azt a következő törvénymódosításnál mondanám el, nem tölteném ezzel az időt.
A másik dolog, amiről Fritz képviselőtársam már szólt, a főmérnökök kérdése. Nyilvánvaló, hogy a területi főmérnökök, a megyei főmérnökök bizonyos tekintetben más szemlélettel végezhetnek bizonyos folyamatokban egyeztetéseket, bizonyos műszaki szempontokból értékelhetik a rendezési terveket, az általános rendezési terveket a települések tekintetében. Nem akarom megismételni Fritz képviselőtársamat, de Borsod megyére is igaz - amely az elmúlt időszakban számtalan természeti katasztrófát élt át -, hogy bizony ott is meg lehetett állapítani egy-egy településnél, hogy a műszaki adottságok figyelmen kívül hagyása bizonyos mértékben okozta a katasztrófák bizonyos részét, de mindenképpen csökkentett lett volna, ha ezeket a műszaki szempontokat erőteljesebben vették volna figyelembe. Mi is azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy a főmérnökök szerepe éppen ezért lényeges, természeti környezetünk meglévő adottságainak figyelembevétele szempontjából, hiszen az épített környezet egy meglévő természeti környezetbe épül be, és az ott meglévő, ott kialakult egyensúlyokat minden büntetés nélkül nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam szólni az építési naplóról, mert mérnökként építési ügyekkel foglalkozva, illetve egy olyan cégnek a vezetőjeként, amely építéseket is végzett, el kell mondjam önöknek, hogy az építési napló a mi gyakorlatunkban régtől fogva az építés egyik legfőbb dokumentuma volt, és nyilván annak tartjuk most is. Azt hiszem, hogy ez egy szükséges módosítása a törvénynek, és a gyakorlatot követi ez a módosítás, hiszen az építési napló egy komoly építkezésnél nem hiányozhat, az építési napló valóban az építkezés legfőbb dokumentumai közé tartozik.
Frakciónk ezt a törvénymódosítást bizonyos módosító indítványokkal kívánja ellátni, amennyiben szeretnénk, ha ez a törvény jobbá válna.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
