BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A '70-es évek elején egy dél-alföldi városban súlyos gazdasági visszaélésekre került sor, és akkor a megyei pártbizottság - talán még emlékeznek erre az intézményre - határozatot hozott arról, hogy az adott esetben az érintettek beosztására való tekintet nélkül a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak le kell folytatnia az eljárást. Akkor ugyanis Magyarországon nem volt hatalommegosztás, a párt, amely mindent ellenőrzött, arról is döntött, dönthetett, hogy mit csináljon a rendőrség, és arról is, hogy mit csináljanak a bíróságok.
A rendszerváltás óta Magyarországon jogállam van, érvényesül a hatalmi ágak elválasztása, a bírói függetlenség elve, a bíróságok a maguk döntéseiben csak a törvényekhez igazodnak. A bíróságok függetlenek a politikától, sőt a közhangulat hullámaitól is. Nem érheti a bíróságokat semmiféle beavatkozás.
Mint az Európa Tanács miniszteri bizottságának egy ajánlása fogalmaz, "Az ítélkezés során a bírák függetlenek, és biztosítani kell, hogy tevékenységüket akadályoztatástól mentesen és anélkül, hogy bárhonnan érkező, bármilyen indokból, közvetlen vagy közvetett indíttatásból, illetéktelen befolyástól, nyomásgyakorlástól, fenyegetéstől vagy beavatkozástól mentesen végezhessék. Törvényben kell előírni a bírákat bármely módon befolyásolni törekvő személyekkel szembeni szankciókat".
Sajnos, ez az elv Magyarországon nem érvényesül tökéletesen. Egy tragikus ügyben például, amikor a büntetés-végrehajtási bírók valamilyen döntést hoztak, maga a miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy már-már felelőssé tette a büntetés-végrehajtási bírókat egy tragikus eseményért.
(24.00)
Egy másik ügyben az igazságügy-miniszter kifogásolta a tárgyalás kitűzésének ütemezését, és politikai motívumokat vélt emögött felfedezni. Odáig ment, hogy a bírói függetlenség paravánja mögé búvásról beszélt, vagy torzszülöttnek minősítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, azt az intézményt, amely Magyarországon függetlenítette a bíróságokat a végrehajtó hatalomnak való alárendelődéstől, és ezáltal a bírói függetlenség alkotmányos garanciájaként lép fel.
Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a bűnüldözésért, a közbiztonságért, az igazságszolgáltatásért viselt felelőssége abban áll, hogy megfelelő törvényeket kezdeményez és alkot, és az igazságszolgáltatás működésének költségvetési feltételeit biztosítja. Ezen túl azonban sem a törvényhozó hatalom - az országgyűlési képviselők -, sem a végrehajtó hatalom - a kormány tagjai - nyilatkozatokkal, kritikával sem gyakorolhatnak politikai nyomást a bíróságok ítélkezésére.
Ha ugyanis ezt teszik, akkor óhatatlanul megkérdőjelezik azt az elvet, hogy a bírók csakis a törvények alapján, saját belátásuk szerint hoznak ítéleteket, és ha egy ilyen folyamat beindul, akkor kérdésessé válik az, hogy a polgárok, akiknek ügyében a bíróságok ítéletet hoznak, számíthatnak-e arra, hogy ezek az ítéletek pártatlanul és függetlenül születnek, ezáltal pedig a jogbiztonságba, a jogállamba vetett bizalom inoghat meg Magyarországon.
Köszönöm a figyelmet. (Dr. Vojnik Mária és Béki Gabriella tapsol.)
