DR. SÁLING JÓZSEF
DR. SÁLING JÓZSEF
DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a november 2-a mellett szeretnék érvelni néhány gondolattal.
Hadd idézzek két sort az eredeti törvénymódosítás szövegéből, amikor is azt mondja az indoklás: "Több egyházi ünnephez - húsvét, karácsony - hasonlóan, az elmúlt években mindenszentek napja, bár megőrizte vallási eredetét és tartalmát, ma már átlépte katolikus eredetét, és országos ünneppé vált, olyan ünneppé, amikor a családok, világnézeti hovatartozás nélkül, saját halottaikról, elhunyt családtagjaikról, rokonaikról emlékeznek meg, és gyertyát gyújtanak nemcsak a mindenszentek, hanem kedves halottjuk tiszteletére is." S aztán folytatódik a szöveg.
Úgy gondolom, ez elég erőltetett mondat, hiszen az állampolgárok igen nagy többsége a halottaik tiszteletére gyújt gyertyát ma már és nem a mindenszentek megünneplésére. Még akkor is, ha a köznyelv használja azt a kifejezést, hogy mindenszentekkorra kell a krizantémnak a kertekben kinyílnia. Ezért úgy gondolom, ez az indoklás itt semmiképpen nem helyénvaló, de lenne még néhány más érvem is.
Az egyik az, hogy nyilvánvalóan nem a munkaszüneti napok rendezéséről van szó, hanem ahogy néhány képviselőtársamtól már hallottunk erre vonatkozó utalást, itt egy gesztus tételéről van szó, mégpedig a Katolikus Egyháznak. Erre több dolog is utal, nemcsak a ragaszkodás, mint ahogy az előbb Bauer képviselőtársam mondta, hanem akár az előterjesztők személye, akár az, hogy ez most került tárgyalásra, holott a benyújtás, ha jól olvasom a papíron, '98. december 21-én, tehát majdnem egy éve történt. Ha nagyon fontos lenne az, hogy valóban a munkaszüneti nap legyen ennek a módosításnak a fő tartalma, akkor talán meg lehetett volna kezdeni a tárgyalást úgy, hogy ez már az idei halottak napjára is érvényes legyen. De úgy tűnik, ez egy évig nem volt fontos. Az indoklásból is idéztem, hogy itt bizony kilóg a lóláb.
A módosítások között különböző napok jelennek meg. Tehát itt is tetten érhető, hogy nem igazán a munkaszüneti nap a lényeges, hiszen - és ezt már említettem az általános vita során is - ha már megnyitottuk ezt a paragrafust, illetve ha már áttekintjük a munkaszüneti napokat, akkor két további nap mindenképpen van, amit meg kellene jelölni, ez pedig a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap. Mert ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy ha a húsvéthétfő munkaszüneti nap, s a pünkösdhétfő is, akkor a két vasárnap ne lenne az.
Arról nem beszélve, önmagában az, hogy ezek az ünnepek vasárnapra esnek, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek munkaszüneti napot is jelentenek, hiszen mára már, mint látjuk, a vasárnapi munkavégzés meglehetősen általános lett. Tehát úgy gondolom, ha már hozzányúlunk ehhez a ponthoz, és egy nappal megtoldjuk a munkaszüneti napok számát, akkor legalább meg kellett volna jelölni, hiszen azért ma közértelemben mégiscsak tizenegy munkaszüneti napot ünnepelnénk, vagy tartanánk be, nem pedig kilencet.
A munkaszüneti napokkal az a fő problémánk, erre részben utal a módosítás, hogy kevés a számuk - ez igaz, hiszen a környezetünkben sokkal több ilyen van. De nem is ez a fő baj vele, hanem az, hogy csak így hívják, hogy munkaszüneti nap, de nem munkaszüneti napként viselkedik, hiszen ma már teljesen normálisan sikk és divat ezeket a munkaszüneti napokat kijátszani, mégpedig az úgynevezett önkéntes munkavégzéssel. Tehát ha valaki úgy dönt, hogy ő bizony valamilyen ellenszolgáltatás fejében - nem annyiért, amennyit a munka törvénykönyve ezzel kapcsolatban esetenként meghatároz - hajlandó bejönni 2-3 ezer vagy 1500 forintért, akkor önként vállalta, s dolgozhat a munkaszüneti napon.
Úgy gondolom, ezzel szemben persze a helyzet nem így néz ki, hiszen azért a munkaügyben mégiscsak valami fegyelemnek kellene uralkodnia. A munkavégzés nem önként vállalt valami, hanem a munkát el kell rendelni, illetve ha elrendelték, akkor el kell végezni, és a szabályozás ilyen alapon áll.
Tehát úgy gondolom, ha már hozzányúltunk ehhez a paragrafushoz, akkor bizony nem ártott volna rendezni, hogy a munkaszüneti nap valóban legyen munkaszüneti nap, és ne lehessen munkaszüneti napon munkát elrendelni, többek között például akár november 1-jén, akár 2-án sem, mert elég farizeus dolog az, hogy egy nappal megnöveljük a munkaszüneti napok számát, közben pedig nem gondolunk arra, hogy ez munkaszüneti nap legyen, hanem aki éppen ráér, akinek esetleg ez munkaszüneti nap lesz, annak majd munkaszüneti nap lesz.
Egyébként magát a szabályozást is módosítani kellene, tehát a munka törvénykönyve szabályait is, hiszen a jelenlegi szöveg a hagyományos ipari üzemekből, a folytonos üzemelésű üzemekből indul ki azt mondja, hogy ezeknél az üzemelés bizony folytonos. Igen ám, csak az élet ma már ennél sokkal színesebb, és nemcsak ezekben az üzemekben van vasárnapi munkavégzés, hanem például a napokban megnyitott Westend Center is azon alapul, hogy bizony munkaszüneti napokon, hétvégén, különösen vasárnap, az emberek oda eljárnak, és nemcsak nézelődnek, hanem bizony vásárolnak, méghozzá akár tejet, kenyeret is.
Tehát nem ártana a szabályozást pontosítani, mert ma az a logika, hogy ha például egy üzlet folyamatosan nyitva van, akkor az folytonosnak számít, s akkor bizony itt munka elrendelhető, és ez a vita ma már bizony nem nagyon oldható fel, tehát pontosítani kellene a szabályozást. Legutóbb láthattuk, hogy október 23-án bizony számtalan esetben megpróbálkoztak azzal, hogy kinyitották az üzletüket és elrendelték a munkát, holott ez munkaszüneti nap.
(16.30)
Úgy gondolom, hogy avval is probléma van, hogy nincs ellenőrzés ezzel kapcsolatban. A napilapokban olvastam, hogy mintegy másfél év után megint feltámad hallottaiból a munkaügyi ellenőrzés, és esetleg majd január 1-jétől megint beindul a munkaszüneti napokon való munkavégzés elrendelésének az ellenőrzése és megfelelő szankciók kiszabása, de ezt is jó lett volna erre az időpontra talán egy kicsit tisztázni, és akár a parlamentáris keretek között megvitatni.
Végül pedig nem átallom megjegyezni, hogy azért át kellene nézni más szabályokat is, amelyek nehezítik a munkaszüneti nap igénybevételét. Itt is hadd említsek egy kereskedelmi példát. A kereskedelmi törvény meglehetősen liberális, és csak annyit mond, hogy például az üzleteket szabadon nyitva lehet tartani, egyetlenegy szabály van, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell. Igen ám, de például ma már ezekben a bevásárlócentrumokban a Nyugat-európában szokásos heti 70 vagy 67 órás nyitvatartási idővel szemben száz órát tartanak nyitva, ennek megfelelően persze nem vesznek fel sokkal több munkaerőt. Itt bizony munkaszüneti napon is, hétvégén is és mindenféle formában elrendelik a munkát. Úgy gondolom, ezeket a szabályokat is át kellett volna nézni, hogy vajon nem teszik-e lehetetlenné a munkaszüneti nap igénybevételét vagy érvényesítését.
Tehát én azt gondolom, mindezek a példák azt mutatják, hogy itt messze nem a munkaszüneti napok számának a növeléséről... - csak azt nem lehet mondani, hogy nem nőtt, mert eggyel nőtt, de nem ez volt a fő szempont, és egyáltalán nem a munkaszüneti napok körüli ügyek rendezése volt a fő szempont, hanem ennek a gesztusnak a megtétele, amire az általam elmondottak egyértelműen utalnak. Én úgy gondolom, hogy minden érvet figyelembe véve legalább azt kellene megfontolni, hogy igenis a két vasárnapot is meg kellene jelölni, és pontosan az ilyen feszültségek elkerülése érdekében a halottak napját kellene megjelölni további munkaszüneti napnak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
