BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magam is a földrajztudomány rajongói közé tartozom, de én most nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről fogok egy bizonyos összefüggésben beszélni.
Pont egy hónapja hozta nyilvánosságra az Európai Unió idei, Magyarországról szóló országjelentését, és ezért én európai uniós kérdésről szeretnék beszélni.
Ez az országjelentés megismétli azokat a kritikai elemeket, amelyeket az előző két országjelentésben is olvashattunk a környezetvédelem, a közlekedés, a korrupció vagy a romák helyzete témakörében, de sajnálatos módon új kritikai elemekkel is kiegészült, olyan újakkal, amelyeket korábban nem találtunk az előző jelentésekben. Például az a passzus, miszerint: "Felmerültek bizonyos aggodalmak a kormány azon kinyilvánított kívánsága miatt, hogy közvetlenül beavatkozzon a sajtó tevékenységébe, például úgy, hogy lapot vásárol magának. Jelenleg csak kormányképviselők foglalnak helyet a közszolgálati televízió kuratóriumában, noha a médiatörvény a helyek politikailag kiegyensúlyozott elosztását követeli meg." Vagy egy másik új kritikai elem: "Az egészségügyi reformok azonban kiábrándítóan lassan haladnak, miközben a kormány döntése, miszerint nem növeli a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás arányát, veszélyezteti az új nyugdíjrendszer hosszú távú életképességét." Ezek bizony olyan kritikai elemek az országjelentésben, amelyek kifejezetten a másfél éve hivatalban levő új kormány döntéseihez kapcsolódnak.
Van azonban egy ennél is súlyosabb kérdés, ami az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatban nem egy, hanem másfél hónappal ezelőtt került a figyelem középpontjába. Az uniós csatlakozási tárgyalásokon akkor derült ki, hogy a partner, az Európai Unió első menetben nem tudta figyelembe venni Magyarországnak, a magyar kormánynak a termőföldtulajdonnal kapcsolatos derogációs kérelmét.
Én vagy egy évvel ezelőtt a földtörvény-módosítás vitájában hívtam fel Torgyán miniszter úr figyelmét arra, hogy ez a derogációs kérelem, amit a kormány akkor megfogalmazott, sokba fog nekünk kerülni. És azt mutatják a jelek, hogy valóban sokba fog kerülni, hiszen ha akár csak részlegesen is figyelembe veszi az Unió, akkor ezért más területeken, például a munkaerőmozgás területén valószínűleg drága árat fog érte kérni.
És mindez azért szomorú, mert ez a fajta derogációs kérelem, a mögötte meghúzódó földtörvény semmiféle magyar érdeket nem testesít meg, sem a magyar mezőgazdaságnak, sem általában a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak semmiféle valóságos érdeke nem fűződik a földpiac effajta korlátozásához, amit a jelenlegi földtörvény tartalmaz. Ha valaki feltétlenül korlátozni akarja a földpiacot, vannak erre az állampolgárságtól független, számos nyugat-európai országban elterjedt technikák is, és a szabad demokraták hosszú-hosszú idő óta ilyen technikákat javasolnak a jelenlegi földtörvényben szereplő megoldás mellett. De hadd hangsúlyozzam, hogy ez a megoldás mesterségesen tartja alacsonyan a földárat, ezáltal korlátozza sok százezer földtulajdonos földjének értékét, lehetetlenné teszi a földjelzáloghitel elterjedését, és ezáltal a mezőgazdasági beruházásokat korlátozza, és általában a mezőgazdaság korszerűsödésének szab gátat. Ez egy kifejezetten politikai megfontolásokból megszületett és fenntartott törvényi korlátozás, amelyről ideje lenne lemondani.
Megítélésem szerint a magyar kormánynak az effajta derogációs kérelmet vissza kellene vonnia, és ez a magyar mezőgazdaság korszerűsödése szempontjából is hasznos lenne, és Magyarország európai uniós csatlakozását is megkönnyítené, tárgyalási pozícióinkat Brüsszelben lényegesen javítaná. Sajnálatos, hogy ebben a tekintetben is, mint ahogy azokban az elemekben, amelyeket az Európai Unió most ebben az új jelentésben első ízben tesz szóvá, Magyarország nem közeledik, hanem az elmúlt másfél év alatt távolodik Európától; mint a felszólalásom címében ismét jeleztem: háttal áll Európának.
Erre kívántam felhívni valamennyiünk figyelmét. Köszönöm szépen.
