DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az országról szóló európai uniós jelentés összességében nagyon pozitív. A sajtóval kapcsolatban sem fogalmazódik meg ebben a jelentésben semmi, ami az országot negatív színben tüntetné föl.
A jelentés egészségüggyel kapcsolatos része valóban említi a reformok lassúságát.
(17.20)
Ezt azonban a jelentésben nem tudom úgy értelmezni, mint ami ismét csak nagyon negatív képet festene az országról.
A hozzászólásában nagyobbrészt a földkérdéssel foglalkozott. A földkérdéssel kapcsolatos érdemi tárgyalások az Európai Unióval éppen csak megkezdődtek, képviselő úr viszont végleges és bizonyos értelemben végletes értékelést tesz. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország a termőföld tulajdonszerzésére vonatkozóan - a kormány programjával összhangban, hangsúlyozom - derogációs igényt fogalmazott meg. Nevezetesen azt kérte, hogy a csatlakozást követő tíz évig a külföldiek tulajdonszerzési tilalma a termőföldekre fennmaradhasson. Értelemszerűen fennmaradnának a belföldi gazdasági társaságok és a szövetkezetek földszerzéseire vonatkozó korlátozások is.
Magyarország ezt a kérését gazdasági és szociális megfontolásokra alapozva terjesztette elő. Gazdasági érveink alapja az Európai Unióban kialakult és a magyarországi termőföldárak tekintetében tapasztalható hatalmas különbség. A jelenlegi magyarországi földárak átlagosan hektáronként 160 ezer forint körül alakulnak, az európai uniós tagságunk után sem várható, hogy a földárak meghaladják a nyugat-európai földárak egyharmadát-felét. Ez a különbség a csatlakozást követően hatalmas keresletet idézne elő külföldiek részéről. A kereslet várhatóan egy belföldi kínálattal is találkozna, mert a tulajdonviszonyok átalakítása kapcsán nagyon sokan jutottak földtulajdonhoz, akik nem kívánnak mezőgazdasággal foglalkozni.
Szociális érveinket arra alapozzuk, hogy számos vidéki területen a családok számára az egyetlen megélhetési forrást jelenti a mezőgazdasági művelésre alkalmas föld. Ennek eladása elkerülhetetlenül ahhoz vezetne, hogy a lakosság egy része a városokban munkanélküliként jelenne meg, szociális problémákat okozva. A családi gazdaságok kialakítása ezért Magyarországon megkülönböztetett figyelmet érdemel. A családi gazdaságok kialakítását indokolja az is, hogy a bérmunkára alapozott nagyüzemek túlsúlyát oldani kell. Ezt a túlsúlyt mutatja a nagyüzemi földkoncentráció, miszerint a gazdaságok 8 százalékát kitevő nagyüzemek birtokolják az összterület 90 százalékát.
Hangsúlyozni kell, hogy igényünk nem sérti a tőkemozgások korlátozásának tilalmára vonatkozó 97/C/220/06. számú európai uniós bizottsági állásfoglalást. A képviselő úr értékelése szerint felesleges a derogáció a termőföldtulajdon kérdésében. Ez nem állja meg a helyét, és az Európai Unió sem utasította el derogációs igényünket. A termőföldet illetően felkérte Magyarországot, hogy részletesebb információkat biztosítson az életképes családi gazdaságok fejlesztését elősegítő politikáról és intézkedésekről. További adatok közlését kérték a termőföld piaci áráról, a gazdaságok méret szerinti eloszlásáról és a jelenlegi tulajdonszerkezetről. Az adatszolgáltatással együtt részletes érveket kell benyújtani annak indoklására, hogy a mezőgazdasági politika miért ragaszkodik kizárólagosan a természetes személyek földtulajdonlásához.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az Európai Unió ezen igény megfogalmazásával kapcsolatban egyáltalán nem fordított hátat Magyarországnak és Magyarország sem Európának. Köszönöm a figyelmet.
