DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyv módosítása újabb fontos intézményeket korszerűsít, a változásokat három fő csoportba sorolhatjuk. Az első körbe azok a módosítások tartoznak, amelyek a bűnözés szerkezetében, összetételében bekövetkezett változások következményeit vonják le.
(15.10)
A módosítások második csoportja a jogalkalmazás, a gyakorló jogászok igényeinek tesz eleget, egyes rendelkezéseinek kiegészítésével, pontosításával, egyértelműbb, átláthatóbb jogi helyzetek megteremtésével. A harmadik csoportba pedig az olyan változások és kiegészítések tartoznak, amelyek a büntetőjogi szabályok hátterében álló normák megalkotásából vagy korszerűsítéséből adódó jogalkotási feladatokat valósítják meg.
Az első csoportba tartozó ügyek: a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárainak felülvizsgálata, ami már igen régóta napirenden lévő kérdés. Nem csupán arról van szó, hogy az évekkel ezelőtt megállapított értékhatárok felemelésével követnünk kellett a pénz vásárlóerejében bekövetkezett változásokat, hanem az áttekintést a vagyon elleni bűnözés sajátosságai is indokolják. Így az eddigi 5 ezer forintos szabálysértési értékhatár a kétszeresére nő, követve a jellemzően 10 ezer forintos értéket meghaladó tettek arányát. Ugyanakkor például a kisebb értékek köréből indokoltan kerülnek ki a 200 ezer forintos értéket meghaladó tettek, hiszen a több százezer forint kárt okozó sikkasztásokat vagy csalásokat nemcsak a közvélemény, de a jogászok sem minősítik kisebbnek. Ugyanakkor létrehoztunk egy új skálát, s a skála csúcsán található értékhatárt, mely 500 millió forint fölötti elkövetések esetére szól. Ezzel hatékony eszközt kívántunk teremteni a ma már sajnos nem ritkán előforduló 100 milliós nagyságrendű, méltán felháborító, súlyos vagyoni érdekeket sértő bűncselekmények elleni küzdelemhez.
A második csoportba tartozó módosításaink a jogalkalmazás, a gyakorló jogászok igényeinek tesznek eleget. Pontosítunk, egyértelműbb és átláthatóbb jogi helyzetet teremtünk. Ilyen például a bűncselekmény üzletszerű elkövetésének új megfogalmazása, az összbüntetés vagy a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak korrekciója.
A harmadik csoportba tartozó módosításaink olyan változtatások és olyan kiegészítések, amelyek büntetőjogi szabályok hátterében álló normák megalkotásából vagy korszerűsítéséből adódó jogalkotási feladatokat valósítanak meg. Csupán példaszerűen szeretnék néhányat említeni: a rendőrségi törvény módosulása folytán tovább bővül a fokozott büntetőjogi védelem alá eső személyek köre; a jövőben például idetartoznak a polgárőrök is.
A választásokról szóló törvény szerint a kisebbségi önkormányzatokra tekintettel módosítani kellett a büntető törvénykönyv megfelelő szabályait.
A nemrég elfogadott szerzői jogi törvény alapján is módosítani kellett a büntető törvénykönyvet, ennek körében indokolt igénynek teszünk eleget akkor, amikor büntetendővé nyilvánítjuk többek között a technikai berendezések, illetve ismeretek üzletszerű továbbadását és forgalmazását, amelyek révén a szerzői jogi védelemben részesülő alkotások jogellenes megszerzése és terjesztése lehetséges.
Végül hadd utaljak arra a rendelkezésre, amelynek értelmében lehetőséget adnánk az adó- vagy járuléksértő bűncselekmények enyhébb formái, az 50 ezer forint és a 200 ezer forint közötti adóhiányt okozó tetteknél arra, hogy az adót vagy a járulékot az ítélethozatalig megfizető személyek büntetlenek maradhassanak. Ez abból a felismerésből következik, hogy a valóban veszélyes, bírói ítélettel értékelendő adócsalások alapvetően nem a 10 ezer forintos nagyságrendben megvalósuló tettek révén merülnek fel. Ez egyben határozott üzenet azok számára, akik a kormány büntetőpolitikáját, a differenciálást, a büntetőjogi úttól való eltérést egyoldalú, szemellenzős szigorral vádolják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hiszünk abban, hogy a büntetőjog csak végső eszköz a negatív, káros, mindannyiunkat sértő vagy veszélyeztető társadalmi jelenségek elleni küzdelemben. Mégis olyan eszköz, amelyet folyamatosan karban kell tartani és amelynek hatékony reagálóképességét biztosítanunk és erősítenünk kell.
Az önök előtt fekvő törvénytervezet ezt a célt szolgálja, ennek szellemében készült el, s ehhez kérem az önök szíves támogatását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
