DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nem keltek meglepetést a Házban azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavaslatot támogatja, és kéri az Országgyűlést, hogy fogadja el. Azért, mert e törvényjavaslat bizonyos szempontból - különösen az értékhatárok változását illetően - kissé elkésett. Ezeket a módosításokat már az előző kormánynak is meg kellett volna tennie, gondolok itt elsősorban az 5000 forintos értékhatárra, amelyet természetesen a szakma is támogatni fog.
Tisztelt Képviselőtársaim! Legutóbb egy éve foglalkoztunk a büntető törvénykönyv módosításával, s akkor egy terjedelmében és tartalmában jelentős novellát fogadtunk el, olyan jogszabályt, amely számos koncepcionális kérdést, például a büntetési rendszert vagy a büntetés kiszabását is érintette. Nyilván még korai e módosítások hatásait vizsgálnunk, nem zárható ki azonban - és ez a valószínűség a hónapok múlásával egyre nagyobb -, hogy az akkor végzett következetes szigornak és határozottságnak már megmutatkoznak azok az eredményei, amelyeket itt ugyan Hack képviselőtársam megkérdőjelezett, de a 20 százalékos csökkenés az 20 százalékos csökkenés, mindegy, hogy milyen elemből tevődik össze.
A most előttünk fekvő javaslat talán kevésbé impozáns, kevesebb alapvető büntetőjogi intézményt formál át vagy egészít ki, mint a korábbi novella, ám törekvéseiben ugyanazt a szemléletet tükrözi. A javaslat áttanulmányozása után világos a cél: gyorsabb, határozottabb reagálás szükséges a bűnözés új, veszélyes jelenségeivel szemben; ütőképesebb, még gyakorlatiasabb szemléletű büntetőjogra van szükség, olyanra, amely hatékonyabban képes védeni nehezen megszerzett értékeinket. Ismét találkozott tehát a társadalmi elvárás és a bűnüldözők igénye.
A novella központi kérdése az új büntetőjogi értékhatárok kialakítása. A képviselőtársaim megerősíthetik, hogy naponta olvasunk és hallunk 100 milliós nagyságrendű vagyon elleni és gazdasági bűncselekményekről, amelyek most még 6 millió forintban állapítják meg az elképzelhető legmagasabb elkövetési értéket, a különösen nagy kár vagy hátrány alsó határát. Ma, aki ekkora összeget zsebre tesz, ugyanúgy legfeljebb 8 éves szabadságvesztésre számíthat, mint aki milliárdos nagyságrendben csal vagy sikkaszt vagy kezeli hűtlenül mások pénzét. Ideje volt levonnunk tehát annak a ténynek a következményeit, hogy tavaly a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár már közel 100 milliárd forint volt, ha pedig a gazdasági bűncselekményeket is ide veszem, akkor jóval túl is haladta ezt az összeget. Hozzáteszem, ennek egyhatoda térült meg.
1998-ban összesen 452 288 vagyon elleni bűncselekményt követtek el, ez mintegy 93,5 milliárd kárt jelent. A szabálysértési, jelenleg 5000 forintot meg nem haladó értékre elkövetett bűncselekmények száma ennek mintegy egyharmada, míg az okozott kár értelemszerűen csak az összes kár egy ezrelékét tette ki. A jelenlegi kisebb értékre elkövetett bűncselekmények száma 275 088 volt, vagyis a vagyon elleni bűncselekmények 60 százalékát tette ki, az okozott kár pedig az összes kár egyötöde, 19 milliárd forint. A jelenlegi nagyobb értékre, jelentős értékre, különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma együttesen a vagyon elleni bűncselekmények 5 százalékát tette ki, ugyanakkor az okozott kár az összes kár több mint 70 százaléka, 70 milliárd forint.
Mindezekből a számadatokból az tűnik ki, hogy a jogalkotásnak is reagálnia kell egyfelől a szabálysértési értékhatár vonatkozásában valorizációs megfontolásokból, másfelől a kisebb értékre elkövetett cselekmények vonatkozásában a cselekmények számának visszaszorítása érdekében. Végül pedig reagálnia kell a jogalkotásnak a félmillió forint feletti kárt okozó cselekmények vonatkozásában, az okozott kár nagyságára tekintettel.
A törvényjavaslat szerinti módosítások e három irányban hajtanak végre jelentős változást. Eszerint a szabálysértési értékhatár a jelenlegi 5000 forintról 10 ezer forintra emelkedik, ami mintegy 30-35 ezer, eddig bűncselekménynek minősülő magatartást sorol át a szabálysértések közé. Ennek dekriminációs hatása kétségtelen, de nem jelenti az állam büntető igényének gyengülését.
Itt szeretném ismételten aláhúzni és megjegyezni, hogy azt hiszem, a jogásztársadalom és a gyakorló jogászok körében az 5000 forintról a 10 ezer forintra történő értékhatár-változás osztatlan sikert fog aratni. Egyfelől gondoljunk csak arra, hogy a szabálysértések fenyegetettsége 100 ezer forint, egyes esetekben pedig 150 ezer forint, vagy maximálisan két hónapi elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi. Ha e büntetéseket összevetjük az ilyen cselekményekkel szembeni mai büntetéskiszabási gyakorlattal, akkor megállapíthatjuk, hogy a dekriminációs hatás nem párosul a magatartások enyhébb megítélésével, mód nyílik viszont arra, hogy az egyszerűbb, de garanciális feltételeket is teljesítő szabálysértési eljárásban gyorsabban intéződjenek el az ilyen ügyek.
A kisebb értékre elkövetett cselekmények számának visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat a vonatkozó büntetési tétel változatlanul hagyása mellett 500 ezer forintról 200 ezer forintra szállítja le az értékhatárt. Ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslat szűkíti az ide sorolható esetek számát, más szóval szigorítja a fenyegetettséget, hiszen a jelenlegi esetek egy része már a következő büntetési tétel alá fog tartozni - gondolok itt a 3 évig terjedő szabadságvesztésre.
A törvényjavaslat a nagyobb érték tekintetében lényegében változást nem tartalmaz, ugyanakkor az e feletti jelentős és különösen nagy érték kategóriáit módosítja; az e kategóriákba tartozó, ugyan nem nagy számú, de az okozott kár szempontjából rendkívüli figyelmet érdemlő esetek tekintetében megváltoztatja a büntetési tétel és az értékkategóriák közötti szűk keresztmetszetet. Ez utóbbival a törvényjavaslat azt szolgálja, hogy mind a jelentős értékhez tartozó 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, mind a különösen nagy értékhez tartozó 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételek kellő mozgásteret biztosítsanak a büntetéskiszabáshoz.
E sor végére illeszkedik az újonnan bevezetendő különösen jelentős érték kategória, amelybe az 500 millió forintot meghaladó kárt okozó magatartások fognak kerülni. Az új értékhatár 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. A módosítások folytán valamennyi kategória és a köztük lévő arányok is jobban alkalmazkodnak a bűnözés jellegében, struktúrájában bekövetkezett változásokhoz.
(16.20)
Jellemző például, hogy igen kevéssé érthető, hogy a jelenlegi szabályozás egyaránt kisebb értéknek tekinti az ötezer forintot és a félmillió forintot. Nem szívesen vállalkoznék arra, hogy valamelyik választónak elmagyarázzam, hogy alkalmasint egyéves keresménye a büntető fogalomrendszerben még csak nagyobbnak sem tekinthető.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A javaslat másik jól körülhatárolt része a büntetőjogi szabályozás hátterében álló újonnan alkotott vagy módosított jogszabályok büntetőjogi konzekvenciáját vonja le. Itt elegendő az egyik nemrégiben alkotott európai szintű törvényre - melyre a képviselőtársam is hivatkozott -, az új szerzői törvényre utalni. Már hosszabb ideje illették a büntetőjogot azzal a váddal, hogy nem veszi figyelembe a szellemi alkotások integritásának felértékelődését, a jogsértőkkel szemben alkalmazott szinte csak erkölcsi, legfeljebb kártérítési szankciók hatástalanságát. A tervezet ezért kibővítette a szerzői és a szomszédos jogú bűncselekmények megsértését, amelyet a jövőben haszonszerzési szándék megállapíthatósága esetén tényleges vagyoni hátrány bekövetkezése nélkül is büntetni lehet.
A javaslat megpróbál gátat vetni az egyre szaporodó jellopásoknak, fellépve azok ellen, akik például kódolt adások vételére vagy másolásvédelemmel ellátott kazetták jogellenes sokszorosítására alkalmas készülékeket készítenek vagy forgalmaznak. Indokolt lehet annak az új tényállásnak a megemlítése is, amely iparjogvédelmi jogok megsértése címén például a védjegybitorlás elkövetőit a jövőben büntetéssel is fenyegeti.
Tisztelt Országgyűlés! Nyilván hosszan beszélhetnénk még számos további különböző előírást érintő, de azonos cél jegyében született módosító rendelkezésekről, például amely a NATO-tagságunk kapcsán kiegészíti a kémkedés bűncselekményének alkalmazhatósági körét, igyekszik csökkenteni az internet által kínált nyilvánossággal való visszaélés veszélyeit, vagy amely tovább bővíti a pénzmosás alapját képezhető jogellenes tettek körét. Az elmondottakból azonban további részletek megemlítése nélkül is világos, hogy a javaslat helyesnek, indokoltnak tartható, annak elfogadását a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja támogatja.
Befejezésül annyit szeretnék még az elmondottakhoz hozzátenni, hogy azt hiszem, ebben a Házban mindenki szeretné várni azt a társadalmi pillanatot, azt az időt, amikor valóban egy új büntető törvénykönyvről beszélhetnénk hosszan, azt előkészítenénk, és talán kevesebb sietséggel és bizonyos szempontból átgondoltabban megalkothatnánk. Azt hiszem azonban, hogy ez a módosítás és ez a javaslat mindenképpen megfelel azoknak a társadalmi elvárásoknak, amelyek miatt e módosítás nélkül gyakorlatilag a bűnözés gyorsvonati sebességgel elhaladna a kormány mellett. Ezért a Magyar Demokrata Fórum támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
