DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, az emberi jogi bizottság ülésén is kisebbségi vélemény alakult ki a vita során. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ellenzéki képviselői, tehát a szocialista és szabad demokrata képviselők, nem támogatták ezt a törvényjavaslatot. Most szeretném az indokokat is elmondani, hogy miért nem.
Amivel mi foglalkoztunk - ahogy Hargitai János kollégám is, egyébként igen korrekt és alapos beszámolójában említette -, az a talányos című törvénynek természetesen csak egy része volt. Hozzátenném, hogy valóban rögtön érdemes megállni a talányos címnél, hiszen ez volt az első számú probléma, amiben nem mondom, hogy nézeteltérés alakult ki köztünk, hiszen az előttem felszólaló Hargitai János is mondta, hogy tulajdonképpen nézetazonosság volt kormánypárti és ellenzéki képviselők között azzal kapcsolatban, hogy megengedhetetlen, hogy ilyen módon történjen egyes törvények módosítása, megengedhetetlen, hogy különböző témával foglalkozó törvények egy pakliban kerüljenek elénk - hogy így fogalmazzak. Hiszen ez jogtechnikailag is tarthatatlan, másfelől pedig komoly problémákat vet fel. A Házban már említést tettünk arról, más bizottsági előadók is beszéltek arról, hogy itt az ellenzéki jogok is sérülhetnek.
Tehát helytelennek tartjuk ezt, és ahogy említettem, ebben nézetazonosság volt, de meg kell hogy mondjam, a mai bizottsági beszámolók meggyőztek arról, hogy ez nemcsak az emberi jogi bizottságban volt így, hanem a bizottsági véleményt tolmácsolók többsége is elmondta, hogy bizony kormánypárti képviselők is mondták, hogy nem helyes ez az út. Úgyhogy azt gondolom, hogy itt bizony az igazságügyi tárcának válaszolnia kell erre valamilyen módon. Szembesülnie kell azzal, hogy sem az ellenzék, sem a kormánypárt nem tartja elfogadhatónak ezt a módszert.
A másik problémakör, amellyel foglalkoztunk, a dajkaterhesség ügye volt, hiszen ez tartozott még az emberi jogi bizottság kompetenciájába. Azt kell mondjam, hogy itt egészen súlyos dolgokkal kellett szembesülnünk, hiszen itt a képviselőtársaim már utaltak arra, hogy ez a talányos cím meglepő módon pont ezt a területet, az egészségügyi törvény módosítását nem tartalmazza. Persze óhatatlanul is találgatásokra adhat okot, hogy vajon miért nem, holott ebben a törvényjavaslat-csomagban az egyik leglényegesebb módosítás itt történik. Csak nem a nyilvánosság kizárásával, vagy - hogy mondjam - lopakodva, suttyomban próbál a kormány egy rendkívül lényeges jogot csorbítani ezzel a döntéssel? Ugyanis arról van szó - hiszen ezt a képviselőtársaim nyilván nagyon jól tudják -, hogy először is minden betegnek joga van az egészségügyi ellátáshoz. Tehát az emberi jogi bizottság olvasatából nézve, a jogok oldaláról nézve ez az egyik lényeges pont, amellyel e módosítás kapcsán foglalkoznunk kell. A másik pedig az, hogy mindenkinek joga van a saját teste feletti önrendelkezéshez.
Ez a törvényjavaslat, amely el akarja törölni a dajkaterhesség intézményét, alapvetően csorbítja az egyik legalapvetőbb emberi jogunkat, a saját testünk feletti önrendelkezési jogunkat. Vajon mi késztethet egy kormányt arra, hogy ilyen súlyos jogcsorbító lépésre szánja el magát? - amiről egyébként azt gondolom, hogy megint csak a XX. század végén, a következő évszázadba beköszönve elképesztőnek tekinthető. Azt gondolom, hogy a javaslat indoklása még inkább megdöbbenésre ad hangot. Az államtitkár úr itt szóban is megerősítette, hogy állítólag ez kevesek problémája, illetve az államok többsége - a nemzetközi gyakorlatot tekintve - ellenzi a dajkaterhesség intézményét.
(17.50)
Nos, az ellenzéki képviselők a bizottság ülésén is szóvá tették, hogy megengedhetetlen, hogy arra hivatkozzunk egy alapvető emberi jog negligálása és csorbítása kapcsán, hogy ez kevesek problémája. Talán bizony a szólásszabadság kérdése kevesek problémája? Talán bizony az alapvető emberi jogok érvényesülése kevesek problémája? Nem lehet kevesek problémája! Egyetlenegy ember jogsérelme egy demokráciában megengedhetetlen. Ahol a többség problémája egy jog érvényesülése, azt hívják önkényes hatalomgyakorlásnak, diktatúrának, és lehetne fokozni a szavakat. Ahol a kisebbségi jogok érvényesülnek, ahol kevesek problémája is a többség problémája, azt hívják demokráciának. Tehát önmagában ez az indoklás megengedhetetlen, tarthatatlan.
Másfelől pedig az a véleményünk, hogy bizony a dajkaanyaság és a dajkaterhesség intézménye egészségügyileg és jogilag is támogatandó, helyes, kívánatos irányvonal Magyarországon, amit segíteni kell, támogatni kell, és nem pedig ebből a törvényből eltörölni. Ezért a bizottság kisebbségi véleménye egyértelműen az volt, hogy ez a törvényjavaslat alkalmatlan az általános vitára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
