DR. HARGITAI JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A T/1517. számú törvényjavaslatot az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is tárgyalta. Ezt azért tette, mert a sok törvénymódosítás kapcsán egy törvény az, amely a bizottság látókörébe került, és ez az egészségügyről szóló törvény.
A többségi álláspontot kifejtő képviselők két dologgal foglalkoztak: nyilvánvalóan a már szóba hozott egészségügyi törvénnyel - erről majd még szólni fogok -, és szóltak arról a jogtechnikáról, ahogy ez a törvény elénk került. Nyilvánvalóan a többségi álláspont képviselői is azon véleményüknek adtak hangot, hogy nem a legszerencsésebb törvényalkotási technika az, amellyel itt találkozunk, hogy részben vele össze nem függő területek kerülnek egy törvényjavaslatban módosításra.
A törvényjavaslat címe gazdagodott, mert az a képviselők elé valamikor úgy került, hogy "törvényjavaslat egyes törvények módosításáról". Ennél pontosabb a törvény jelenlegi címe, de igazat adok azoknak a képviselőtársaimnak, akik azt mondják, hogy egy törvény nem is szerepel a törvény címében: az egészségügyi törvény módosításáról hallgat a törvénycím. Az államszervezetre vonatkozó kérdések közé tartozik nyilvánvalóan a bányászati törvény, a mérésügyről szóló törvény módosítása és a találmányokról és szabadalmi oltalomról szóló törvény módosítása. De ide sorolható a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása is.
A törvénycím külön nevesíti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítását is és a halászatról és horgászatról szóló törvényt, sőt az utóbbi kettővel is - és elsősorban az utóbbival - viszonylag nagy terjedelemben foglalkozik ez a törvényjavaslat. A többségi álláspontot kifejtők azon véleményüknek adtak hangot, hogy ez a törvényalkotási technika kivételes eljárásként elfogadható. Sőt, megjegyzem, a Bokros-csomag kapcsán az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy itt szó nincs valamifajta alkotmányellenességről, ez kivételes eljárásként elfogadható. Én azonban osztom azon képviselőtársaim véleményét, akik azt mondják, hogy nem szerencsés ezt a gyakorlatot - legalábbis sokszor - folytatni, mert a jogalkalmazót nehéz helyzetbe hozzuk.
Ezek után hadd szóljak az egészségügyi törvényről. Nyilvánvalóan a bizottságunkat elsősorban ez a törvény érdekelte. Látni való, hogy amikor a törvényt a parlament 1997-ben megalkotta, adott magának határidőt arra vonatkozóan, hogy a dajkaterhesség intézményét majd életbe léptesse, és ezt 2000. január 1-jével határozza meg a törvény. Annak idején a jogalkotó azért hagyta ezt az intervallumot meg az életbeléptetésig, mert tudta jól, hogy a családjogi törvényt minimum sok ponton módosítani kell ahhoz, hogy a dajkaterhesség intézménye részese lehessen a magyar jognak. Ez mind a mai napig nem történt meg, ezért a többségi álláspont kifejtői azon véleményüknek adtak hangot, hogy nincs más megoldás ebben a pillanatban a jogalkotó előtt, mint a törvényt módosítani, és nem életbe léptetni a dajkaterhesség intézményét; nem azért, mert csak kevesek problémáját oldja meg, ami egyébként szerepel az általános indokolásban, mert azt mondom, hogy legyünk érzékenyek a kevesek problémájára is.
Sokkal inkább amiatt kell a törvényt módosítani, és az intézmény életbeléptetését elhalasztani, mert egyszerűen nincsenek meg azok a jogi fogódzók, amelyekkel ezt a kérdést rendezni lehetne. Nemcsak nálunk nincsenek meg, hanem nincsenek meg Európa más országaiban sem. Az általános indokolás erre is kitér, hogy általában az európai országok vagy kategorikusan tiltják ezt a megoldást, vagy hallgatnak az egészről. A magyar parlament sem tesz most mást. Azzal, hogy módosítja e törvényt, hallgatni fog erről a lehetőségről azért, mert a bölcsek kövét nem hordjuk a zsebünkben, és nem tudunk választ adni ezekre a nagy etikai kérdésekre, amit már Horváth Zsolt képviselőtársam felvetett.
Nem elég, hogy az orvostudomány van olyan fejlett, hogy orvosilag kezelni tudná ezt a problémát, ennek etikai és jogi vetületei ma még nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is teljesen rendezetlenek, ezért más megoldást nem láttunk, mint a törvényjavaslat ez irányú módosítását. Ezért ezt támogattuk.
Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem