DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nem fogom kimeríteni az időkeretet.
Tisztelt Országgyűlés! Az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat a közigazgatás korszerűsítésére irányuló elképzelésekkel összhangban született.
Az új szabályok a bányászatról, a mérésügyről, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezéseket is tartalmaznak. A javaslat elfogadásával egyes országos hatáskörű szervek, így a Magyar Bányászati Hivatal, az Országos Mérésügyi Hivatal és a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása megváltozik, és a jövőben központi hivatalként működnek tovább.
A törvényjavaslatnak a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény kiegészítésére irányuló rendelkezései a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetet oldják fel. Egyértelművé teszi, hogy a jogszabályban államtitkári, helyettes államtitkári besorolású személynek minősített köztisztviselőkre, valamint a kormánybiztosra, a kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetőjére és annak helyettesére, továbbá a miniszter felelősségi körén belül működő központi közigazgatási szervet helyettes államtitkárként vezető személyekre a közszolgálati jogviszony megszüntetése és a fegyelmi felelősség tekintetében a törvény szabályait kell alkalmazni.
(17.10)
A módosítással elérni kívánt cél, hogy az érintett személyi kör esetében a közszolgálati jogviszony megszüntetésére, a közigazgatási államtitkárokhoz hasonló feltételek mellett, az ok megjelölése és indoklási kötelezettség nélkül kerülhessen sor. Ez a megoldás a közszolgálati jogviszonnyal járó védettség tekintetében nem jelent jogsérelmet az érintettek részére, ugyanis számukra egy másik közigazgatási szervnél kell megfelelő vezetői állást felajánlani. A javasolt szabályozás biztosítaná a bizalmi elv érvényesülését anélkül, hogy a bizalom esetleges megszűnése esetén a köztisztviselőt megillető védelem elve csorbát szenvedne.
Tisztelt Ház! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénytervezet módosítása a törvény néhány pontatlan rendelkezésének helyesbítésére, valamint a kihirdetése óta bekövetkezett jogszabályi változások átvezetésére irányul. Ennek keretében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a jóhiszeműen szerzett jogokat nem csupán védelmezni, hanem vélelmezni is kell. Pontosítja az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok körét, összhangot teremtve a termőföldről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények szabályaival.
Rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tényekre vonatkozóan, illetve arra, hogy a tények bejegyzésének elmaradásához fűződik-e joghatás. Részletesen megállapítja a javaslat az ingatlan-nyilvántartás alapjául szolgáló okiratok tartalmi kellékeit, továbbá fontos rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy mikor kell a földhivatal határozatát kézbesítettnek tekinteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyről szóló törvény szerint a dajkaterhesség megengedésére vonatkozó szabályok 2000. január 1. napján lépnének hatályba. A törvényjavaslat ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezését javasolja. A dajkaterhesség ugyanis csak nagyon kevesek problémáját lenne képes megoldani, miközben a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek a származás megállapítására, valamint a családi jogállásra vonatkozó szabályainak alapvető megváltoztatását tenné szükségessé. A törvény kihirdetése óta a dajkaterhességgel kapcsolatban több ellenvélemény fogalmazódott meg, és megállapítható az is, hogy az orvosi, etikai és jogi problémákra figyelemmel a dajkaterhesség mint olyan, nemzetközi szinten sem támogatott. Ezekre a körülményekre figyelemmel a törvényjavaslat a dajkaterhességre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése mellett egyértelművé teszi, hogy a dajkaterhesség alkalmazása tilos, és úgynevezett reprodukciós eljárásként csak az egészségügyi törvényben meghatározott módszerek alkalmazhatók.
Tisztelt Ház! A halászatról és a horgászatról szóló törvénnyel szemben a hatálybalépése óta eltelt alig két év alatt számos kritika fogalmazódott meg, különösen a halászati jogra vonatkozó rendelkezései miatt. Az önkormányzatok és más tulajdonosok részéről is kifogásként merült fel, hogy a törvény nem egységesen szabályozza a tulajdon- és a halászati jog viszonyát. Indokolatlan különbséget tesz a tulajdonosok között, valamint az államnak privilegizált helyzetet biztosít, lehetővé téve számára a tulajdonában nem álló vizeken a halászati jog gyakorlását. A tervezett módosítást elsősorban ezek az alkotmányossági aggályok indokolják.
A törvényjavaslat módosítja a horgászjegy kiváltásának szabályait, és az egyesülési jogról szóló törvénnyel összhangban ennek feltételéül immár nem írja elő a kötelező horgászszervezeti tagságot. Szabályozni tervezi ugyanakkor a halászati igazgatás körében a gyakorlatban felmerült egyes további kérdéseket is.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
