DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, a vitának akkor van értelme, ha egymásnak kérdéseket, problémákat tudunk felvetni, és erre válaszokat tudunk adni.
Azt gondolom, Fodor Gábor mondott egy nagyon érdekes mondatot, amibe én belekapaszkodnék, amin érdemes elindulni. Ez pedig úgy hangzott, ha jól értettem, hogy az egész örökbeadási procedúra rendkívül hosszú, rendkívül káros a gyermeknek, és tulajdonképpen káros annak is, aki örökbe szeretne fogadni gyermeket. Én azt gondolom, ez egy nagyon egyszerű helyzet; ezen a törvényen kell módosítani, lehetővé kell tenni. Azt gondolom, a nagy számok bizonyítják, hogy ha valaki egyszer a gyermekét elhagyja, egynapos, kétnapos korában beadja intézetbe, az többet nem megy érte. Ezeket a gyerekeket, azt gondolom, mindenféle morális aggály nélkül, mindenféle jogi csűrcsavar nélkül, nyugodtan örökbe lehet adni, és ez a probléma - aki örökbe szeretne fogadni gyermeket - megoldható. Ezt, azt gondolom, könnyen megtehetjük.
A másik kérdés, amiről Schvarcz Tibor, én azt gondolom, nagyon mellettem szólt, a következő. A gyermeket nem tudja kihordani a szülő, az édesanya, mert szervi problémája vagy egyéb gond van, a fogamzás nem jön létre. Mi a garancia arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy apa és egy anya utóda, a gyermek, egy harmadik személyben... - kihordja a harmadik személy, az édesanya, megszületik, és nem rendelkezik ezekkel a szervi problémákkal? Ő arról beszélt, ha jól figyeltem, hogy az öröklési problémákat hordja magával, a betegséget hordja magával. Mi a garancia arra, hogy egészséges utódokat világra hozó ember fejlődik belőle?
Én azt gondolom egyébként, a másik fontos kérdés, amikor vitatkozunk, nem biztos, hogy a tendenciákra kellene figyelni, és azok a fontosak, hanem hogy olyan kérdéseket találjunk és olyan válaszokat, amelyek megnyugtatóan tudják ezt a problémát megoldani.
Köszönöm szépen.
