DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Elhangzott itt, hogy nem szerencsés összehozni ennyiféle törvényt; jómagam sem tartom szerencsésnek, sőt kifejezetten szerencsétlennek tartom. Jómagam a halászatról, horgászatról szeretnék néhány szót szólni.
(18.00)
Ennek a felvezetője például a dajkaterhesség. Ha az elevenszülő halakról tárgyalnánk, az jobb átvezetés lenne, bár az sem passzol ide teljes egészében.
(Az elnöki széket
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
A jegyzői székeket
Mádai Péter és Németh Zsolt foglalja el.)
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
A jegyzői székeket
Mádai Péter és Németh Zsolt foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! A halászattal, horgászattal kapcsolatban - amely tevékenység az emberrel szinte egyidős - mindig voltak viták a tulajdon-, birtokviszonyokat, használatokat illetően. Azt tudjuk, hogy víz nélkül nincs élet, a víz, a vizes élőhelyek felértékelődnek, az ezzel kapcsolatos viták is természetesen felértékelődnek; ezeknek a rendezése szükséges, ezzel egyetértünk. A törvény módosításánál nagyon fontos szempont volt - hivatkozik rá a tervezet -, hogy a vízgazdálkodási kategóriákkal összefüggésben szabályozza a bányató, a holtág, a víztározó ügyét. Ezek egymástól markánsan elválasztható területi kategóriák, a velük való törődés bizonyos specialitásokat igényel.
A javaslat 19. §-a a legfontosabb, a legjelentősebb módosítás, ennek a legnagyobb a súlya, ezért szó szerint is felolvasnám. Nem hosszú, de úgy érzem, hogy érdemes sokszor ismételgetni: "A halászati jog mint vagyonértékű jog a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, ami a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként a medret magába foglaló földrészlet tulajdonosát illeti meg." Tudom, hogy aki ezzel a területtel nem foglalkozott, annak első hallásra ezt nehéz így beültetni, én a következőt emelném ki belőle: kétszer is használja a "meder" szót annak fontossága miatt. Ehhez tulajdonképpen meg kell nézni, hogy mi is az a meder. Én a Révai Nagy Lexikonát lapoztam fel, és a Révai Nagy Lexikona szerint a folyónak az a része, amelyet a víz megtöltve tart. A lexikon szerint van kisvízi, középvízi, árvízi meder. Ez a kategória ugyan nincs benne a Révaiban, de értelemszerűen alkalmazható a javaslat szerint a bányatóra, a holtágra és a víztározóra is, hiszen morfológiailag azonos módon viselkednek. Használatos például a vízügyeseknél az anyameder fogalma is, amely középvízi vízállást jelent.
A meder fogalma tehát nem egy ingatlan-nyilvántartási kategória. A dolgot bonyolítja, hogy a meder vízzel telítettsége évszakonként változik; ez a vízjáték, ami a mi időjárásunk és a mi klímánk szerint egy év alatt néhány centimétertől egy méterig is terjed. Ha a meder változik, és a mederhez kötjük a jogokat, akkor változóak lesznek a halászati jogok? Ősz végén összeszorulnak, tavasszal, az áradás idején pedig ki fognak terülni? Mi van akkor, ha túllép ez a jog a medren vagy a medret magába foglaló földterületemen?
Nos, ezekre a javaslat nem ad választ, az indoklást is árgus szemmel áttanulmányoztam, pedig ezek élő problémák. Mondok egy példát, és így talán érzékletesebb lesz. A képviselőtársaim közül bizonyára nagyon sokan jártak a tihanyi Belső-tó mellett, ott a mederalakulás olyan, hogy egy része meredek partszegélyű, és a vízjárás esetén a halőrháztól jobbra lévő területnél 10-20 métert is gyalogol évente a medernek a széle. Mi a meder tulajdonképpen? Az őszi vízállás vagy a tavaszi vízállás?
A javaslat 24. §-a ad egy közelítő megoldást, azt mondja, hogy a halászati jog gyakorlásánál az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni azt, hogy aki ezt a jogot gyakorolja, az megközelíthesse nem a medret, hanem a vizet. Ez nagyon érdekes dolog, hiszen említettem, hogy a vízjárás változó. Mivel lassan kialakul a magántulajdon, annak ingatlan-nyilvántartása is kikristályosodik, és ez azt jelenti, hogy a halászati jogok gyakorlásánál, amely meglehetősen sokrétű tevékenységet foglal magában, adott esetben vihetem teherkocsival a halak etetéséhez az etetőanyagot, szállíthatom haltelepítésnél magukat a halakat, menthetem a halakat, ha adott esetben veszélyes algásodás áll elő, vagyis mindenféleképpen érintem a szomszéd telek tulajdonát. Ha ezt úgy értelmezem, hogy a vízhez közelítek, és adott esetben egy áradás során átlép a vízterület a szomszéd telkére, akkor kinek a joga lesz az erősebb? Az eredeti tulajdonosé, aki menti a vagyonát, vagy nekem, a halászati jogosulté, akinek törvényes lehetőségem van arra, hogy a vízhez eljussak, ami, hangsúlyozom, a kategóriák tisztázatlansága miatt nem azonos a mederrel, illetve azzal a telekkel, amelyen belül a meder található?
A javaslat indoklása szerint a törvénytervezet megoldja a parti sáv kérdését is. Nagy kár, hogy erre csak az indoklás mutat rá, ez egyébként egy borzasztó fontos dolog. Volt módom a Balatont a levegőből megtekinti, és lehet látni azt az évtizedek alatt kialakult helyzetet, ami szerint egy parti telek tulajdonosa először megvette a telket, utána feltöltötte a telek egy részét, aztán egy továbblépéssel belement a vízbe, azt is meghosszabbította bizonyos stéggel, de még ez sem volt elég, mert a parti nádasokba hatalmas bejárókat létesített a csónakkal vagy a vitorlással való közlekedésre. Ez rendkívül káros tevékenység, és ha igaz az, amire a javaslat indoklása hivatkozik, hogy ezt a problémát megoldja, akkor ezt csak támogatni tudjuk, de jó lenne, ha ez a törvény szövegébe kerülne, hiszen az indoklással nem lehet törvényt létrehozni, az indoklás nem pótolja a törvényi előírásokat.
Ehhez tartozik a parti zóna kérdése is. Az eredeti halászati törvény tartalmaz néhány rendelkezést, de mivel a vízben lévő élet a világon az egyik leggazdagabb élet - beleértve a parti zónát is -, úgy vélem, hogy a parti zónára vonatkozó védő rendelkezések megalkotása nagyon fontos lenne, hogy bekerüljön ebbe a javaslatba.
A javaslat 22. §-a beszél arról, hogy azt a vizet, ami nem szerepel a nyilvántartásban, be kell jelenti a halászati hatósághoz. Igen ám, de mekkora vizet? Se a vízfelszínt, se a víztömeget, se a területnagyságot nem írja le. Ha kipoentírozom vagy kiélezem, nekem van két akváriumom, és megkérdezem az előterjesztőt, hogy köteles vagyok-e bejelenteni, vagy ha nem jelentem be, akkor valamilyen szankciónak kell-e elébe néznem. Ha szigorúan, szó szerint veszem a törvényt, márpedig azt úgy kell venni, akkor be kell jelentenem a két akváriumot mint vízterületet.
A 28. § megtiltja a váltóáramú elektromos eszközzel történő halászatot - ezt nagyon fontos rendelkezésnek tartom. Rendkívül sok vita, probléma merült fel ezzel kapcsolatban, talán visszaélések is, ezt ugyan bizonyítani nem tudom, de az elektromos halászat és a kutatási célú engedélyezés bizony visszaélésekre adott lehetőséget. Itt az indoklás azt mondja, hogy a váltóáramú elektromos halászatnak az élettani hatásai károsak, és ezért tiltják meg. Egyetértek vele, hiszen a vízben nemcsak halak élnek, hanem táplálékszervezetek, és bizony az erős áram használata ezeket a táplálékszervezeteket is tönkreteszi.
A javaslat 33. §-a szerint halvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben is, aki halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvénybe foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve, halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik halászati vízterületen vagy annak a partján. Gondolom vagy sejtem - hiszen régóta járom a vízpartot halfogásra alkalmas eszközökkel -, hogy ez a rabsicok megfékezését szolgálja, de nem derül ki belőle. Egy adott helyzetben például annak a megállapítását, hogy a vízterülethez mi van közel - egy méter is lehet nagyon közel, adott esetben tíz méter is lehet távoli, de egy fél méter is okozhat gondot -, nem tartalmazza. A halőr azt fogja mondani, hogy egy méteren még közel voltam, de másfél méteren már távol voltam, egy méteren belül büntet, másfél méteren belül pedig hegyezhetem a blinkereimet? Ez azért nagyon fontos, mert ebből feltehetően vita lesz. Sejtem, hogy az úgynevezett rabsicok ellen szól a rendelkezés; de ha például egy vízparti kiskert tulajdonosa a nyusziknak elmegy egy kosárral füvet szedni, és ívási időszak van - nagyon jól tudjuk, hogy ívási időszakban a halak tömegével mennek ki a parti szakaszokra, és adott esetben egy kosár is rendkívül veszedelmes eszköznek minősülhet -, akkor a halőr elveszi tőle, és meg fogja tenni a feljelentését?
Tisztelt Országgyűlés! Ezeknek a rendelkezéseknek a pontosítását szükségesnek tartom, ennek függvényében, a vita folyamán felmerült egyéb észrevételektől függően fogjuk eldönteni, hogy a frakciónk hogyan dönt. Vannak fontos, támogatásra méltó és érdemes rendelkezései, előremutató rendelkezései, de úgy vélem, hogy ebben a csomagban ezekkel a nem túl pontos megfogalmazásokkal egyelőre még nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
