KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT
KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT
KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az államszervezetekre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint a halászatról és horgászatról szóló törvény T/1517. számú törvényjavaslatát a Kisgazdapárt részéről támogatom, azokkal a kritikai megjegyzésekkel, amelyeket a bizottsági ajánlás kapcsán is megfogalmaztam.
Egyetértek az ellenzéki képviselőtársaimmal a tekintetben, hogy nem szerencsés egy törvényjavaslatban több különböző tárgyú törvényt módosítani.
(18.10)
Véleményem szerint is jobb lett volna, ha például az ingatlan-nyilvántartásról, valamint a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítása külön-külön került volna benyújtásra a tisztelt Ház elé.
Ezen észrevételeim mellett azonban a törvénymódosításban javasolt célokkal egyetértek, és a felsorolásra kerülő indokok alapján feltétlenül időszerűnek és szükségszerűnek tartom a módosításokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Két területtel kívánnék a hozzászólásomban foglalkozni, az egyik az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály-módosítás, a másik téma pedig a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítása.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2000. január 1-jén lép hatályba, ezt megelőzően azonban szükséges néhány ponton a törvény kisebb terjedelmű módosítása. Nyilván felmerül önökben is a kérdés, miért nem történt meg a földhasználati nyilvántartás szabályait létrehozó termőföldtörvény módosítása során ennek a szabályozása. Úgy gondolom, az igények egy része abban az időben valóban ismert volt, azóta adódtak újabb szabályozásra váró kérdések, amelyeket célszerű most itt, ennek a törvénymódosításnak a kapcsán megtenni.
Azt hiszem, mindannyiunk előtt ismert, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve a közhitelesség. A törvényjavaslat tartalmaz néhány pontosítást azért, hogy egyértelműbbé váljék, hogy ez a közhitelesség mire terjed ki, és milyen mértékű védelmet élvez az, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül. Módosítást igényel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények köre is, részben a már említett földhasználati nyilvántartással összefüggésben. A cél az, hogy ne alakuljon ki kettősség, amely amellett, hogy az egyezőséget bizonytalanná teszi, még többletköltségekkel is járna.
Kis mértékben módosítja a javaslat a bejegyezhető jogi jelentőségű tények körét is, amelyhez módosítási javaslatot kívánok benyújtani annak érdekében, hogy ne csak a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepének cégjegyzékből történő törlése, hanem az ezzel azonos elbírálás alá eső kereskedelmi képviselet törlésének ténye is megállapítható legyen a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból.
A földhivatali eljárásban sok gondot okoz az, ha a bejegyzési határozatot külföldre kell kézbesíteni. Ezért a törvényjavaslat helyesen átveszi a cégeljárásban már bevált kézbesítési megbízott intézményét.
Garanciális jellegű intézkedése a törvénynek, hogy a földhivatal a jogok, tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza; a módosítás azt teszi egyértelművé, hogy a kérelem elutasítása esetén is csak fellebbezés alapján van lehetősége a földhivatalnak a döntése megváltoztatására.
A magam részéről a jogorvoslati jog érvényesülése szempontjából aggályosnak tartom azt, ha a jogok, tények bejegyzése tárgyában nem zárjuk ki az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés lehetőségét, ezért erre módosítási javaslatot kívánok benyújtani.
A törvényjavaslat tartalmaz továbbá néhány indokolt módosítást a polgári perrendtartással, valamint a miniszterek megváltozott feladat- és hatáskörével összefüggésben, és rendelkezik arról, hogy a földkiadási határozat lezárásáig az érintett ingatlanok speciális nyilvántartási módja fenntartható legyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomban, ahogy jeleztem, szólni kívánok még a halászatról és horgászatról szóló törvény módosításáról is. Mint ismeretes, a halászati törvény a tulajdonosok szempontjából sem szabályozza egységesen a halászati jog tulajdonát. A holtágak, a bányatavak és a víztározók esetében a törvény a halászati jog tulajdonosának nem a föld tulajdonosát, hanem az államot nevezte meg.
A polgári törvénykönyvnek az egyes állami tulajdonú vizek forgalomképtelenségére vonatkozó rendelkezése feloldásával, illetve a földtulajdoni viszonyok átalakulásával nem egyeztethető össze az, hogy a földtulajdonosoktól a törvény elvonja a halászati jog gyakorlásának a lehetőségét. Mivel a törvény a tulajdonosok szempontjából nem rendezte megnyugtató módon a halászati jog kérdését, elsősorban emiatt indokolt a halászati törvény módosítása. Más kérdés az, hogy az 1997-ben elfogadott halászati törvényben, az állam halászati jogának kizárólagosságához fűződő privilégium megszüntetésével, egyes hasznosítók érdekei sérülhetnek.
Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a nem állami tulajdonban lévő vizeken a magyar államot megillető halászati jog 1999. január 1-jével már megszűnt, ez a törvényi rendelkezés azonban nem terjed ki a nem állami tulajdonban lévő holtágakra, bányatavakra és víztározókra. A törvényjavaslat e törvényi hiányosságokat pótolja. Tehát 2000. január 1. napjától a mindenkori földtulajdonost illeti meg a halászat joga. A halászati jog gyakorlásáról a földtulajdonos rendelkezik, ami semmiképpen nem nevezhető - idézőjelbe teszem - "privatizációnak". Az egységes tulajdoni szabályozással összhangban a halászati jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó előírás szükségtelenné válik.
Indokoltnak tartom kiemelni, hogy a törvényjavaslat egyszerűsíti az állami horgászjegy igénylésének a feltételeit, ugyanis a törvény jelenleg csak annak a horgásznak engedi meg az állami horgászjegy kiadását, aki valamely horgászegyesület vagy horgászszervezet tagja. A jövőben e tagságok nélkül is igényelhetnek a horgászok horgászjegyet, ha a személyi feltételeknek egyébként megfelelnek.
A törvényjavaslat szigorítja a halászattal, horgászattal összefüggő tevékenységek gyakorlását, amivel szintén egyet lehet érteni. A jövőben a halászati hatóság halvédelmi bírságot szabhat ki azzal a személlyel szemben is, aki halfogásra jogosító okmány nélkül vagy e törvényben foglalt tilalmakat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik a halászati vízterületen vagy annak partján. A halászati őr intézkedési jogosítványai kiegészülnek, a halászati őr jogosult a horgászoktól a területi engedélyt elvenni.
A javaslat kitér még a váltóáramú elektromos eszközzel való halfogás teljes tiltására, az egyenáramú elektromos eszközzel való halfogás pedig csak korlátozottan engedélyezhető.
A módosítás lehetővé teszi különleges rendeltetésű halászati vízterületek létrehozását a génállomány megőrzése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/1517. számú törvényjavaslatban szereplő, az ingatlan-nyilvántartásról, valamint a halászatról és horgászatról szóló törvények általános vitára való alkalmasságát szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
