NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1517. számú törvényjavaslat ingatlan-nyilvántartásról szóló, valamint a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítását célzó rendelkezéseihez kívánom a Magyar Demokrata Fórum álláspontját ismertetni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a megalkotása óta elfogadott jogszabályok átvezetése és pontosítások, helyesbítések megtétele miatt időszerű és indokolt. Mint az már többször is elhangzott, a közhitelesség az ingatlan-nyilvántartás legfontosabb alapelve. Hatályos törvény ezt nem fogalmazza meg egyértelműen. A javaslatban szereplő módosítás viszont kifejezi, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyes és teljes volta törvényen alapuló vélelem, ami megdönthető. Az előterjesztésben szereplő szövegpontosítás azt juttatja kifejezésre, hogy a jóhiszeműség vélelmének megdöntésére nem az ingatlan-nyilvántartási, hanem a bírósági eljárásban van lehetőség. 2000. január 1-jétől a termőföldről szóló törvény módosításának megfelelően a földhivatalnak külön földhasználati nyilvántartást kell létrehoznia, és a haszonbérleti földeket ott kell nyilvántartania. Ezért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok módosítása a földtörvénnyel való összhang megteremtése miatt indokolt. Szintén törlendő a bejegyezhető jogok felsorolásából a halászati jog és annak haszonbérlete. Ennek nyilvántartására az országos halászati adattár a jelenlegi gyakorlat szerint is alkalmasabb.
A gyorsabb ügyintézés a polgárok részéről határozottan és gyakran megfogalmazott elvárás. Ennek kíván eleget tenni az előterjesztő akkor, amikor a külföldi személy részére történő kézbesítést a cégeljárásban már alkalmazott úgynevezett kézbesítési meghatalmazott módszer bevezetésével kívánja gyorsítani.
(19.20)
A jelenlegi gyakorlat szerinti külföldi kézbesítés bonyolult, a tértivevény visszaérkezésére sok idő szükséges. Az ügyirat végleges irattárba helyezése pedig csak akkor lehetséges, ha a határozatok átvételét igazoló összes tértivevény visszaérkezett. A módosítás lehetővé teszi az ügyek gyorsabb jogerős befejezését. A jogbiztonság és a közhiteles adatszolgáltatás igénye megköveteli, hogy annak szabályozására, hogy mikor tekinthető egy adott irat kézbesítettnek, törvényi szinten kerüljön sor. Ugyancsak az ügyfelek érdekét szolgálja, hogy a módosítás lehetővé teszi, hogy a földhivatal határozatát fellebbezés esetén az ügyfél javára megváltoztassa, teljesítve ezzel a bejegyzési kérelmet.
A tervezet feljegyezni rendeli a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének cégjegyzésből való törlését úgy, hogy a feljegyzés elmaradása a törléshez fűződő joghatást nem érinti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen tulajdonos esetében nem elegendő az ingatlan-nyilvántartás tartalmának megismerése, meg kell tekinteni a cégjegyzéket is. Ebből következően a feljegyzés a jogszerzésnél előnnyel nem jár, terheli azonban az ingatlan-nyilvántartást, és növeli a földhivatalok feladatait. Ezért a javaslat e részének elhagyását javasoljuk. Feltétlenül indokolt kiegészíteni a törvényjavaslatot arra vonatkozó rendelkezéssel, hogy a folyamatban lévő ügyek elbírálása milyen jogszabály alapján történjék. Célszerűnek látszik ezen eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint lefolytatni és befejezni.
Tisztelt Ház! A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény jelen módosítása a rendszerváltozás következetes végrehajtásának következménye. A tulajdonhoz kötődő jogok korlátozására jogállamban csak szűk keretek között van lehetőség. Az állam indokolatlan többletjogosítványainak folyamatos visszavonása indokolt. Ezért elkerülhetetlen, hogy e törvényjavaslat a halászati jogot a medret magában foglaló földrészlet tulajdonához kösse. Úgy vélem, a legtöbb aggályt a parti telek tulajdonosa halászati jogának félreértelmezése jelentheti, mind a jogosult horgászok, mind a tulajdonosok részéről. A parti telek tulajdonosa - akár van tulajdona mértékével arányos használati joga, akár nincs - halászati szolgalmat tűrni köteles. Gondot okozhat azonban e szolgalmi jog érvényesítése mind a horgászok, mind a halőrök részéről. Hogy fognak megnyílni a vízpartig, esetenként a vízben is folytatódó kerítések? - tehetjük fel a kérdést. Ugyancsak kétségek merülnek fel, hogy a halászati jog gyakorlása során elérhető-e, hogy a társult halászati jog esetén, akik tulajdonuk arányában részesednek annak hasznaiból, ezzel arányban viseljék annak terheit is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben a jelenlegi hasznosítók elvesztik egy adott vízterületen a halászati jogukat, a törvényjavaslat biztosítja, hogy kártérítésként a halászati létesítmények, berendezések és telepítési költségek meg nem térült részéhez hozzájussanak. A tervezet hiányossága, hogy a természetes halszaporulatot a kártérítésnél nem veszi figyelembe, pedig ez a nagyobbik érték. A valós halmennyiséget állományfelmérő halászattal ajánljuk megállapítani, mivel ezzel a módszerrel mindkét fél számára megnyugtatóan lehet felmérni a valós helyzetet. De nem veszi figyelembe a szakmai tevékenységet sem a kártalanítás tervezete, például a halbetegségek megelőzése, kezelése, megfelelő halfajták telepítése, vízminőség javítása s a többi. Ezek haszna kártérítés nélkül vajon az új hasznosítóé lesz?
Jelentős módosítása a törvényjavaslatnak a kötelező horgászszervezeti tagság megszüntetése. A szabályozás ennek révén felel meg az egyesülési törvény elvárásainak. Fontos, hogy ezzel kapcsolatos alapjogaink ne sérüljenek. De legalább olyan fontos, hogy a kiváló közösségi életteret biztosító horgászegyesületeket ne lehetetlenítsük el.
Felvetődik, hogy vajon az állampolgári jogon való horgászat biztosításához szükségessé válik-e új intézményrendszer létrehozása, vagy elvárjuk, hogy az egyesületen kívüliek kiszolgálását az egyesületi tagságra épülő szervezetek végezzék. Úgy vélem, akkor járunk el helyesen, ha az említett alapjogot biztosítjuk ugyan, de semmilyen eszközzel nem támogatjuk az egyesületen kívüli horgászok tömeges megjelenését.
Bocsátassék meg nekem, ha ehhez a hasonlatot a mi megválasztásunkról, működésünkről veszem - remélem, nem sértő ez a horgászokra nézve. Szabad ugyan függetlenként indulni a választásokon és működni e Házban, az országot szabályozó és működtető mechanizmus szempontjából hasznos és praktikus megoldást csak a pártfrakciók által gyakorolt akaratnyilvánítás jelenthet. Élővizeink védelme, társadalmunk egészséges fejlődése a közösségek, köztük a horgászegyesületek fenntartását, erősítését igényli.
Tisztelt Ház! Mindezeket összegezve, a Magyar Demokrata Fórum - a törvényjavaslat általam nem említett részeivel egyetemben - az előterjesztést kisebb módosításokkal elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
