VÉGH LÁSZLÓ
VÉGH LÁSZLÓ
VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság szeptember 22-ei ülésén tárgyalta meg a T/1517. törvényjavaslatot. A törvényjavaslatnak három paragrafusa, a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos teendők keretében, három jelenlegi országos hatáskörű szerv jogállását változtatja meg központi hivatalra, így a Bányászati Hivatalt, a Magyar Mérésügyi Hivatalt és a Magyar Szabadalmi Hivatalt.
A törvényjavaslat 4. §-a a kormány tagjainak jogállásáról és felelősségéről szóló törvény módosítását indítványozza. Nevezetesen, vannak olyan kormánytisztviselők, amelyek jogállásában a köztisztviselőkről szóló törvény, illetve a kormány tagjairól szóló törvény rendelkezései nem adnak pontos eligazítást. Ennek a bizonytalan helyzetnek a rendbe tételét célozza meg a törvényjavaslat.
Ezenkívül rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel kapcsolatban, amely törvény 2000. január 1-jén lépne hatályba. A szükséges módosító javaslatokkal kívánja a jogalkotó azt a helyzetet előidézni, hogy a hatályba lépő törvény lehetőség szerint megfelelően szolgálja az ingatlan-nyilvántartási érdekeket.
A halászatról és horgászatról szóló törvény módosítása pedig azt a célt tűzi ki, hogy a hatálybalépés óta eltelt időben szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján a törvény szabályait megfelelően fogalmazza meg. Elsősorban alkotmányos kötelezettségnek is eleget tesz, és az állam privilegizált helyzetére vonatkozó jelenlegi szabályokat kívánja megváltoztatni. Ezenkívül a tervezet az egészségügyről szóló törvénnyel kapcsolatban tartalmaz egy módosító és hatályon kívül helyező rendelkezést. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy 2000. január 1-jén ne lépjen hatályba a dajkaterhességre vonatkozó, az egészségügyi törvényben megfogalmazott szabály.
A gazdasági bizottságban is - és ahogy hallottam, az alkotmányügyi bizottságban is - a vita nem az egyes módosítási elemekre, részekre, paragrafusokra irányult, hanem arra, hogy miért kell ezt egy ilyen csomagban tárgyalni, amikor látható és valóban igaz az, hogy egymással nem összefüggő kérdésekről van szó. Ennek az egyik indoka az, hogy most talán először volt lehetőség arra, hogy az ilyen típusú, 2000. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket időben, még a költségvetés tárgyalása előtt lehessen, úgymond, rendbe tenni, illetve az általános vitát és a részletes vitát lefolytatni. Pontosan az a lényeg, hogy ne kerüljön időszűkébe az Országgyűlés. Ez az egyik indok.
A másik, amit az előző felszólaló is elmondott kisebbségi véleményként, az alkotmányügyi bizottságban hangzott el, hogy nincs lehetősége az ellenzéknek az egyes törvényjavaslatoknál a külön szavazásra. A Házszabály, illetve az Országgyűlés működési rendje, de még a bizottság működési rendje is lehetőséget biztosít arra, hogy akár egy egyéni képviselői javaslat alapján egyet kiemelni belőle - ennek a tárgyalását el lehetett volna halasztani. Egyetlenegy ilyen módosító javaslat sem hangzott el a gazdasági bizottságban, sem a tartalmi résszel, sem a technikai résszel kapcsolatban, úgyhogy a bizottság a szavazásnál 16 igennel, 1 tartózkodással és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
