DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, úgy gondolom, hogy hozzászólása kapcsán érdemes áttekinteni a nyugdíjak reálértékének alakulását az elmúlt években; úgy, mint ahogy ön is mondotta, 1994 és 1998 között a nyugdíjak reálértéke igen nagy mértékben, 11,9 százalékkal csökkent.
Különösen jelentős volt a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése 1995-ben, amikor 10 százalékos csökkenés volt egy év alatt, és 1996-ban, amikor 8,9 százalékot csökkentek a nyugdíjértékek egy év alatt. A kormány programjában azt tűzte ki célul, hogy ez a folyamat a jövőben ne folytatódjon. (Bauer Tamás közbeszól.) Eddigi működésének ideje alatt ez az ígéret maradéktalanul teljesült. Két tendencia van, amely befolyásolja a nyugdíjak reálértékét; az egyik az infláció, a másik pedig a nyugdíjak emelése.
1995-ben és 1996-ban egyébként azért volt ilyen nagy mértékű a csökkenés, mert 1995-ben 28,2 százalékos, 1996-ban pedig 23,6 százalékos volt az áremelkedések évi üteme, az infláció, és hiába nőttek a nyugdíjak 15, a másik évben 12 százalékkal, a reálértékek nagymértékben csökkentek. Ez a folyamat gyakorlatilag végig érvényes volt az 1990-es években. 1999-ben 14,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, a fogyasztói árindex pedig az idén várhatóan 10 százalék alatt lesz. Tehát összességében úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjak reálértéke az idén 4,3 százalékkal növekszik.
Ez az átlag azonban jelentős differenciákat takar; az év eleji nyugdíjemeléseknél volt, aki 25 százalékos nominális nyugdíjemelésben részesült, így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok nyugdíjának a reálértéke az idén 15 százalékkal fog emelkedni. Folytatni szeretnénk ezt a tendenciát, ha nem is sikerül ilyen mértékben, de mindenképpen a reálnövekedés tendenciáját az elkövetkező években is. 2000-re 8 százalékos nyugdíjemeléssel számolunk, ami nagyjából 2 százalékos reálemelkedésnek felel meg.
Azt is el kell mondanom, hogy a sokszor hangoztatott vádakkal ellentétben, ha az infláció magasabb lenne a tervezett 6,3 százaléknál, ami, remélem, nem lesz magasabb - és itt is el kell mondanom, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne legyen magasabb, de ha mégis magasabb lesz -, akkor a nyugdíjakat utólag korrigálni fogjuk. Tehát a tervezett 1,7 százalékos, 2 százalékos reálérték-emelkedés mindenképpen be fog következni 2000-ben, függetlenül az inflációtól.
Azt is el kell ismernem, hogy az idei 4,3 százalékos és a jövő évi 1,7 százalékos nyugdíjemelkedés nem elegendő ahhoz, hogy behozza az elmúlt években vagy elmúlt évtizedekben okozott lemaradásokat, és nem elegendő ahhoz, hogy az átlagos nyugdíjasok normális életszínvonalát az Európai Unióhoz közeli életszínvonalra emelje. Ezt azonban sajnos egy-két év alatt nem lehet elérni; nagyon sok évre és nagyon sok munkára van még ahhoz szükség, hogy mind a nyugdíjasok, mind a bérből és fizetésből élők jövedelmi színvonala, de általában az egész gazdaság fejlettsége megközelítse az európai uniós gazdaságok fejlettségét.
Mindenesetre a nyugdíjasokkal kapcsolatban, a kormányprogramban foglaltakkal összhangban arra törekszünk, hogy a nyugellátások reálértéke az ország teljesítőképességével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék. Ezek szerint, úgy gondolom, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a kormány intézkedései meghozatala során messzemenően szem előtt tartja a nyugdíjasok érdekeit.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
