BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúttal, amikor "Mi folyik az ország Házában?" címmel szólok, az Országház épületét értem az ország Házán. El kell mondanunk, hogy az elmúlt hónapokban olyan jelenségek tapasztalhatók az épületben, amelyek miatt meg kell szólalni. Az egyik ilyen dolog, hogy néhány hónappal ezelőtt a miniszterelnök egy új munkaszobát talált magának az Országháznak egy másik területén, mint ahol korábban dolgozott, és ennek nyomán az Országháznak egy olyan szakaszát, amelyet korábban a képviselők szabadon használtak, elkerítették érthetetlen okokból, és ezáltal az Országházban az élet bonyolultabbá vált. Magát ezt a döntést tudomásom szerint sem a házbizottság, sem az Országgyűlés más testülete nem tárgyalta, nem hagyta jóvá.
Ezen a hétvégén az Országház Kongresszusi termében egy társadalmi szervezet - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - tartotta kongresszusát. Nem volt szokás az elmúlt időszakban - legalábbis ebben a ciklusban -, hogy olyan társadalmi szervezetek, amelyek ráadásul valamelyest egy politikai irányhoz kötődnek, rendezvényeket tartsanak az Országházban. Itt sem világos, hogy ki hozott arról döntést, hogy az Országház épületét egy meghatározott irányú társadalmi szervezet rendelkezésére bocsátják. Felmerül a kérdés, hogy vajon bárki tarthat-e politikai vagy közéleti rendezvényeket az Országházban, vajon pártkongresszusokat is lehet-e ezentúl az Országházban tartani, vagy mi a helyzet.
Azt gondolom, hogy nem szerencsés, nem fér össze az Országgyűlés létével, az Országház funkciójával, ha akár az Országgyűlés elnöke, akár más, anélkül, hogy a kérdésben a parlamenti pártok konszenzusa érvényesülne, intézkedik az Országház használatáról, vagy rendezvények megtartásához ad hozzájárulást az Országház épületében. Még az előző ciklusban - '97 őszén - Hankó Faragó Miklós képviselőtársunkkal egy törvényjavaslatot nyújtottunk be az akkori Országgyűlésnek, hogy rendezzük ezeket a kérdéseket; minek van helye, és minek nincs helye az Országházban, hogyan kell az Országház épületét használni. Ebben a törvényjavaslatban egyébként kimondtuk azt, hogy az Országházban nem tarthatók politikai pártok, társadalmi szervezetek, politikai pártok nemzetközi szervezeteinek rendezvényei, mert ez az Országháznak mint az Országgyűlés székhelyének a funkciójával meggyőződésem szerint nem fér össze.
Nem gondolom, nem vagyok benne biztos, hogy ezt a törvényjavaslatot, amelyet sem az akkori vezető kormánypárt, a Szocialista Párt, sem az akkori ellenzéki pártok nem támogattak, és ezért nem is került tárgyalásra, most újra be kellene nyújtanunk, hiszen tartok tőle, hogy most sem támogatnák. Azt azonban fontosnak tartanám, hogy azok, akik rendelkeznek az Országház használatáról, kellő önkorlátozással tegyék ezt, és azok az intézkedések, amelyek akár az épület tartós működtetésével, akár alkalmi használatba adásával, rendezvények megtartásával függenek össze, egyfajta - legalábbis házbizottsági - konszenzussal történjenek. Ellenkező esetben óhatatlanul olyan benyomás keletkezik, hogy az Országház a mindenkori vezető kormánypárté, adott esetben a Fideszé, holott azt gondolom, hogy az Országház az országé, az Országház az Országgyűlésé, az Országház a politikai erők összességéé, és ezt kellene a használatában, működtetésében is érvényre juttatni.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
