DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A költségvetési törvényjavaslat jóváhagyásának mai szakaszához érve, a fejezeti főösszegek véglegesítése előtt engedjék meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat realitásait megerősítsem a közelmúltig végbement gazdasági folyamatok főbb tendenciáinak áttekintésével, reagáljak a vitában elhangzott néhány felvetésre, s végezetül szóljak a módosító indítványokról is.
A jövő évi költségvetés megalapozottságát lényegesen javítja az, hogy a legutóbbi időszak információi alapján egyre kedvezőbb kép kezd kirajzolódni a gazdaság ez évi feltételeiről és eredményeiről. Ezek az információk vázlatosan a következők.
Először is nemzetközi környezetünk szinte minden meghatározó pontján javulóak a konjunktúrakilátások. Gyorsulni látszik a gazdasági növekedés az Európai Unióban, az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Kelet-Közép-Európa országaiban is, sőt talán még Oroszországban is. Úgy tűnik tehát, hogy az eddig is várt konjunktúrajavulás már ténylegesen elkezdődött. Országunk nemzetközi megítélése kedvező, ez tapasztalható mind a nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank részéről, mind pedig a nemzetközi hitelminősítő intézetek és a befektetők részéről.
Gazdasági eredményeink javulása többsíkú. Először is a bruttó hazai termék ez évi növekedése várhatóan 4 százalék körüli lesz. Exportunk az idén is gyors ütemben bővül, az import növekedési üteme pedig a harmadik negyedév végén már alacsonyabb az exporténál, azaz kedvező külkereskedelmi mérlegpozíció várható ez évre. Emelkedik a belföldi kereslet is, a beruházások háromnegyedévi bővülése viszonylag magas, a kiskereskedelmi forgalom az év egészében gyorsan emelkedett, jelezve a fogyasztás bővülésének folytatódását. A termelés oldaláról biztató az ipar gyorsuló termelésnövekedési üteme és növekvő rendelésállománya.
A gyors gazdasági növekedés mellett javulóak az egyensúlyi mutatók is. A folyó fizetési mérleg I-III. negyedévi hiánya kedvezőbb az előző évinél, reálisnak látszik, hogy az év egészében kevesebb lehet az eredetileg tervezett 2,5 milliárd dollárnál. Az államháztartásban a tervezett 4 százalék körüli hiány tartható lesz, októberben mind a központi költségvetésben, mind a társadalombiztosítási költségvetésben bevételi többletet realizáltunk.
A nyári időszakban megfordulni látszott az inflációs trend és valamelyest emelkedett az év eleji csökkenés után. Ma már nagy valószínűséggel átmenetinek ítélhető ez az emelkedés, a szeptember-október havi fogyasztói árváltozás adatai már megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Reális az ez évre várt 10 százalék körüli átlagos fogyasztói árnövekedési prognózis. A pénzpiaci várakozások is ezt látszanak igazolni, ma már minden lejáraton csökkenő kamattrendek figyelhetők meg.
Annak ellenére kedvezőek az idei gazdasági folyamatok, hogy számos nehézséggel kellett szembenéznünk ebben az évben. A tavalyi orosz válság hatásai kedvezőtlenül érintették az egész gazdaságot, de különösen a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Az idei évben a rendkívüli havazások, az árvíz és belvíz okozta károk helyreállítása külön terheket rótt a költségvetésre.
A gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hogy ilyen nehéz körülmények között is kedvezőek a növekedési kilátások, s javul az egyensúlyi helyzet.
Utólag is helyesnek ítélhető - és ezt a külföldi elemzők meg is tették -, hogy a kormány az év első felében a kedvezőtlen kilátások esetén sem tett olyan elsietett lépéseket, amelyek a belföldi kereslet csökkentésével a gazdasági növekedési kilátásokat ronthatták volna. Elég baj volt az számunkra, hogy a jövőben esetleg nyereséget hozó beruházások halasztásával kellett a károk helyreállításához szükséges forrásokat előteremteni.
Az 1999. évi kedvező gazdasági folyamatok megfelelő hátteret teremtenek ahhoz, hogy a jövő évben a gazdaság növekedése tovább gyorsuljon, egyensúlyi helyzete javuljon, az áremelkedések üteme pedig csökkenjen. Ezeket a legfontosabb célkitűzéseket lényegében nem kérdőjelezték meg a parlamenti képviselők sem a vita kapcsán, és reálisnak, megalapozottnak ítélik ezeket a magyar gazdaság külső megfigyelői is. Így nyilatkozott a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Magyarországon járt küldöttsége, és ezt támasztja alá az a tény is, hogy a közelmúltban tovább javult Magyarország hitelminősítése is.
Természetesen - mint ahogy a vitában arra többen is rámutattak - a lényegesen javuló gazdasági helyzet kínálta kedvező lehetőségeket ki kell használnunk az államháztartás egyes területein szükséges reformok felgyorsítására. Különösen fontos az egészségügyben, az oktatásban, a helyi önkormányzati gazdálkodásban és a kormányzati szektor létszám- és bérgazdálkodása területén már megkezdett reformok folytatása.
(18.40)
Ezek mellett a 2000. évi költségvetés legfontosabb célkitűzéseinek megfelelően szükséges a családok helyzetének javítása, a vidék- és agrárfejlesztés gyorsítása, az úthálózat és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a hadsereg átalakítása is.
Hölgyeim és Uraim! A vitában elhangzottakra csak néhány kérdéskörben szeretnék röviden reagálni. Ezek az infláció, a közszféra bérei és a nyugdíjak, a családi támogatások, az önkormányzatok pénzügyi helyzete, a kis- és középvállalatok támogatása, s végül az úgynevezett alternatív költségvetés.
Először is, talán a legnagyobb vitát a kormány jövő évi inflációs célkitűzése váltotta ki. Szeretném még egyszer megerősíteni, hogy az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzésnek az áremelkedések üteme visszaszorítását, a 2000. évre tervezett 6-7 százalékos infláció elérését tartom. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság megfelelően helyt tudjon állni az európai és a világgazdasági versenyfutásban, stabilitásra, a gazdasági folyamatok előreláthatóságára van szükség. Márpedig az infláció ezek legnagyobb ellensége, tervezhetetlenné teszi a gazdaságot. De számos negatív társadalmi folyamatot is okoz vagy felerősít az infláció, hozzájárul a jövedelmi különbségek gyors növekedéséhez, a lemaradó társadalmi rétegek további lecsúszásához. Nem öncél tehát az áremelkedések ütemének csökkentése, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt erre van szüksége.
Ezért a kormány az idén és jövőre is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a 2000. évre tervezett 6-7 százalékos évi áremelkedési ütemet elérjük. Az antiinflációs program végighúzódik a jövő évi költségvetés célkitűzésein. Az állami intézmények kiadásainak korlátozása, az államháztartás deficitjének csökkentése hozzájárul a kereslet kordában tartásához; a költségvetési szektor bérkiáramlásának egy dolgozóra jutó, 8,25 százalékban való korlátozása pedig a belföldi fogyasztás jövő évi 3-3,5 százalék körüli növekedéséhez szükséges.
Az állam átlagosan 6 százalékos szinten tartja az általa meghatározott árak emelkedését, és ennek a szintnek a betartását segíti elő a fogyasztási és jövedéki adók emelkedésének korlátozása is. Ennek az áremelkedési ütemnek a betartását kérjük az önkormányzatoktól is, az általuk ellenőrzött árak területén.
A Magyar Nemzeti Bankkal közösen olyan monetáris politikát fogunk folytatni, amely szintén megalapozza a tervezett célkitűzések betartását. Ezért is tartok különösen veszélyesnek minden olyan javaslatot, amely a fent említett korlátok fellazítására irányul. Felelőtlenségnek tartanék minden olyan intézkedést, amely a kormány által meghatározottnál tágabb teret hagyna akár az állami kereslet, a bérek vagy az árak növekedésének, ebben az esetben ugyanis magunk is hozzájárulnánk az infláció gerjesztéséhez.
A közszféra béreinek és a nyugdíjak emelési mértékét a kormány előre deklarált elvek szerint alakította ki úgy, hogy az tükrözze a gazdaság bővülő lehetőségeit, de versenyképességünk megtartásának követelményeit is. A reálbérek tervezett 2,25 százalékos emelése megfelel a bruttó hazai termék 4,5 százalékos növekedési üteme felének, egybeesik tehát a kormány által több évre előre meghirdetett bérpolitikával.
A reáljövedelmek és a fogyasztás ennél valamivel gyorsabb ütemben, 3-3,5 százalékkal nőnek majd, ezzel is ösztönözzük a gyors gazdasági növekedést. Ez az az új gazdaságpolitikája a kormánynak, amely nemcsak az export, hanem a belföldi kereslet növelésével is ösztönözni kívánja a gazdaság élénkítését. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a gyors gazdasági növekedésnek egyrészt az eredményeit kell a belföldi fogyasztóknak élvezniük, másrészt pedig a megfelelő szerkezetben alakított saját fogyasztásukkal ők is hozzájárulhatnak a növekedés ösztönzéséhez.
A nyugdíjak reálértékének körülbelül 2 százalékos emelése is megfelel a hosszabb távon előrejelzett nyugdíjemelésnek. El kell ismerni, hogy sem a nyugdíjasok, sem a közszférában dolgozók nem tudják behozni 2000-ben sem az elmúlt években, vagy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott lemaradást. Irreális lenne azonban elvárni ezek egy vagy két év alatt történő felszámolását; sajnos hosszú évek, évtizedek kemény munkájára van szükségünk ahhoz, hogy az Európai Unió átlagos gazdasági és jövedelmi színvonalát elérjük. Annak is örülnünk kell, hogy mind az idén, mind jövőre komoly lépéseket tehetünk ennek érdekében.
A családi támogatásokra 2000-ben a költségvetési javaslat szerint az előző évit 13 százalékkal meghaladó összeget fogunk fordítani. Ez a növekedés annál is inkább figyelemre méltó, mivel 1999-ben e támogatások 35,5 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Ez egyértelműen kifejezi, hogy a kormányjavaslat kiemelt területként kezeli a családok támogatását.
A családtámogatási rendszerben a kormány a korábbiakhoz képest más filozófiát követ, eszerint a gyermeknevelés társadalmilag hasznos, és így minden eltartott gyermek után jár a családi pótlék. Ennek megfelelően szűnt meg az ellátás jövedelemhatárhoz való kötöttsége 1999-től.
Emellett azonban hangsúlyozottabban jelenik meg az öngondoskodást ösztönző, gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételének lehetősége, amelyben azok részesülhetnek, akik jövedelme legális és adózott forrásból származik.
A kedvezmény mértéke 2000-ben átlagosan 30 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy egy háromgyerekes család az eddigi 82 800 forint éves adókedvezmény helyett 108 000 forint adókedvezményt vehet igénybe, amely a házastársak között megosztható.
Azok, akiknek a jövedelemszerző képessége bármilyen okból korlátozott, és így a gyermeknevelést anyagi okok nehezítik, igénybe vehetik a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, amelynek összege a nyugdíjemeléssel párhuzamosan 8 százalékkal növekszik. Ugyanilyen mértékben emelkedik a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási segély összege is, így elmondható, hogy ezen ellátások növekedése a reálértéket várhatóan több mint 2 százalékkal meghaladja majd.
2000. január 1-jétől a kormányprogramnak megfelelően bevezetésre kerül a gyermekgondozási díj, melynek maximuma a minimálbér kétszereséig terjedhet. Ez az újra visszaállított nagyon fontos intézmény hozzájárulhat a gyermekszámcsökkenés megállításához, valamint a családok anyagi helyzetének javításához, stabilabbá válásához.
Nem kívánjuk csökkenteni az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét sem, és az általunk javasolt, az önkormányzatoknál helyben maradó személyi jövedelemadó-mérték 5 százalékra való csökkentése nem szűkíti a mozgásteret. Az így felszabaduló pénzeszközök teljes egészében helyi önkormányzati körben maradnak, csak azokat normatívan osztjuk el. Ezáltal lehet biztosítani az önkormányzatok mozgásterét ahhoz, hogy minden településen, így az átlagosnál rosszabb jövedelmi háttérrel rendelkezőkön is, működtetni tudják az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődéket, fizetni tudják a szociális segélyeket. Vagyis így lehet az önkormányzatok és intézményeik közszolgáltatásait igénybe vevő polgárok esélyegyenlőségét javítani.
Szólni kell még a vállalkozások költségvetési támogatási kérdéseiről is. A vállalkozások folyó támogatása és a támogatási célprogramok együttes figyelembevételével 1999-ben és 2000-ben összesen több mint 35 százalékkal növekszik a támogatásra rendelkezésre álló pénz. Ez az inflációt is figyelembe véve két év alatt igen jelentős reálérték-emelkedést biztosít.
Az előzőekben elmondottak részben választ adnak a Magyar Szocialista Munkáspárt... (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Nagyon jó! Nagy elszólás volt!) Bocsánat, Magyar Szocialista Párt úgynevezett alternatív költségvetésének egyes javaslataira is.
A javaslat egyébként teljes mértékben megalapozatlan és szakszerűtlen volt. Olyan átrendezéseket célzott meg, amelyek aláásnák a költségvetés egyensúlyát, és ezzel veszélyeztetnék az egyensúly javulását, kedvező nemzetközi megítélésünket.
(18.50)
Tisztelt Országgyűlés! Rátérnék a módosító indítványok kérdéskörére. Az első parlamenti szakaszban az általános vita lezárása után a bizottsági ajánlásokkal együtt 431 módosító indítvány, majd a részletes vitában a bizottsági javaslatokkal együtt 140 indítvány került benyújtásra. Az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított követelményszintű arányát megőrző indítványokat támogat csak a kormány. Az egyensúlyt rontó, vagy bizonytalanul elérhető bevételtöbbletet feltételező forrásra építő, az egyensúlyt a bevétel meghiúsulása esetén aláásó kiadási elmozdulásokat vagy fontosnak ítélhető feladatoktól más irányú célokat preferáló átcsoportosításokat nem állt és nem áll a kormány szándékában elfogadásra ajánlani.
Néhány példa a támogatásra javasolt indítványi körből. A beterjesztett és elfogadott adótörvények eltérései miatt bekövetkezett bevételkiesés ellentételezését biztosító intézkedéscsomag jóváhagyása megítélésünk szerint feltétlenül szükséges. Az adótörvények és a járulékok, valamint egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó parlamenti szavazás eredményeként kialakuló bevételkiesés ellentételezésének egyik rendező elveként javasoljuk elfogadni, hogy néhány fejezetnél a kieső bevételek az adott fejezetnél kerüljenek levonásra. Ezen túlmenően a fejezetekhez nem köthető egyéb adókiesések ellentételezésére az 1999. évi költségvetési törvényben alkalmazott módszer szerint a fejezeteknél lineáris csökkentést javaslunk.
A költségvetési és pénzügyi bizottság módosító indítványában azt javasolta, hogy a törvényjavaslatban beterjesztett, a mezőgazdasági hitelekre, a központi költségvetés terhére vállalható 10 milliárd forint összegű garanciavállalási keret 55 milliárd forint összeggel megemelésre kerüljön az agrárgazdaságban felerősödött likviditási problémák mérséklése érdekében úgy, hogy a keret felhasználásának feltételeit a kormány alakítsa ki. Önök is jól tudják, hogy az év egészét, sőt a múlt év végét is jellemző sorozatos természeti katasztrófák okozta problémák mellett az agrárgazdaság egészét nagymértékben sújtották a kedvezőtlenül alakuló külpiaci feltételek, a drasztikus árcsökkenés következményei. A felmerülő súlyos gondok miatt az agrárgazdaság, elsősorban a mezőgazdaság szereplőinek jelentős hányada került nehéz helyzetbe, az egyébként is alacsony jövedelmezőségük tovább csökkent, s ugyanakkor ennek arányában nem csökkentek a kamatköltségeik vagy a finanszírozási terheik.
A költségvetési és pénzügyi bizottság módosító javaslata lehetőséget nyújt a kormány részére arra, hogy egy jól átgondolt feltételrendszer kialakításával a problémák nagyságához igazodóan segítséget nyújthasson a termelőknek. Olyan segítséget kívánunk nyújtani, amely hozzájárul a gazdasági nehézségeik mérsékléséhez, és ezáltal elősegíti az agrártermelés korszerűsítését is. Olyan ágazatok és termékek gazdaságosságát kívánjuk javítani, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés elősegítése érdekében is fontosak.
Kérem a tisztelt Házat, ezért támogassa a módosító indítvány elfogadását, és hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a megnövelt garanciavállalási keret felhasználásának feltételeit kialakíthassa.
1999. szeptember 1-jétől a pedagógusok kiemelt munkavégzéséért járó juttatás számítási alapját a törvényjavaslatban az általános keresetemelkedési lehetőségek szerint havi 1620 forintra növeltük ugyan, azonban a jobb teljesítmények ösztönzéséhez ennél magasabb összeg biztosítása indokolt. Ezért javasoljuk egy olyan módosító indítvány elfogadását, amely az 1620 forintos minőségi pótlékot 3 ezer forintra emelné a következő tanévtől kezdve. Az így megnövelt összeggel az általános keresetemelési feltételek között differenciáltabban ismerhetők el az egyes kiemelkedő munkateljesítmények.
Egyetértő támogatásukat kérjük ahhoz a módosító javaslathoz is, amely biztosítja, hogy a munkanélküliellátó-rendszer megváltozzon, a változásával összefüggő források a Munkaerő-piaci Alapból a helyi önkormányzatokhoz kerüljenek normatív, illetve normatívához kötött felhasználású forrásként. Az ellátórendszer változása az alapon belül 3,8 milliárd forint összegű átcsoportosítást igényel. A módosító javaslat elfogadása az intézkedés költségvetésben megjelenő számszaki összefüggéseinek átvezetését is biztosítja. A Magyarok Világszövetségének támogatását 50 millió forinttal javasoljuk növelni. Ezt az általa ellátott feladatok indokolják. Erre az 50 millió forint emelésre a keretet a Pénzügyminisztérium fejezet javaslatban szereplő központi beruházási előirányzatából javasoljuk megteremteni.
Következőként az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára, az egyházak beruházási programjaira az ez évinél nagyobb összeget szükséges fordítani. Ezért javasoljuk az e feladatokat szolgáló előirányzat 3 milliárd forinttal történő megemelését. Ezen túlmenően a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének határidőre történő rendezése is 1 milliárd forinttal több forrást igényel. Az összesen 4 milliárd forint többlet egyrészt a kulturális tárcán belüli átcsoportosítással, másrészt a pénzügyminisztériumi fejezet kiadáscsökkentésével biztosítható.
Mi magunk is indítványozzuk, hogy a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kizárólag az úgynevezett statisztikai kistérségeknek minősülő 176 kistérség menedzseri tevékenységét finanszírozó 500 millió forint összegű költségfedezet elfogadását támogassa a parlament.
Fontosnak tartjuk, hogy a szociális szempontból hátrányos helyzetű cigány fiatalok sikeres iskolai előmenetelét 100 millió forint ösztöndíjemeléssel, kollégiumi elhelyezésük megoldását 50 millió forint beruházási célelőirányzat-emeléssel támogassa a parlament.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokat a bizottsági munka során és a most általam érintett szempontok alapján szíveskedjenek elfogadni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
