LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sajtó és a politika viszonyának lényege a demokráciákban a közös érdekeltség és a közös felelősség a szabad és hiteles tájékoztatásért. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van! - Csurka István: Jaj de szép!) Most azonban mintha egy új szereposztás aggasztó jelei mutatkoznának, mintha a sajtó az ügyeletes bűnbak szerepébe csúszna. Mintha a szabadság és felelősség furcsán oszlana meg: a kormánypolitikusoknak szabad - miniszterelnök úr terminusával élve - államvezetési hibákat elkövetni, de a sajtó a felelős érte, ha megírja. (Füttyszó a Fidesz padsoraiból.)
Kétségkívül új elem, hogy - mint hallottuk - a bűnbakok sorába már a kanadai sajtó is belép, magyar társaival és az ellenzékkel együtt. Ő a hibás, nem a nyilatkozó, hogy meghökkenést keltettek a miniszterelnök úr szavai. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.)
A miniszterelnök úr szerint a sajtónak - idézem őt - "nem sikerült pontosan megragadnia a lényeget", ami nyilvánvalóan azért baj, mert az orosz külügyminisztériumban feltehetőleg nem rendelkeznek az ország gazdasági bajai miatt sajtószemlével, nem olvassák a kanadai lapokat, de nem olvassák a francia hírügynökség jelentését sem, amelyik, felhívom a külügyminiszter úr figyelmét, szintén foglalkozott a kérdéssel. Így nyilván csak a magyar lapok a hibásak azért, hogy felkeltették az aggodalmukat.
Rémülten várom, nem válik-e bűnbakká maga a NATO szóvivője, hiszen szó szerint ezt mondta: "A miniszterelnökük feltehetőleg tudja, mit beszél, ez az ő felelőssége." Aggódó magyar honleányként kérdem: hogyan értsem ezt a "feltehetőleg" szót? Lehet, hogy a NATO-szóvivő a közös sajtóellenzék-tengely uszályába került? De a sajtó... (A képviselő asszony mikrofonja begerjed. - Derültség és taps a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Begerjedt az MSZP! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Lám, mennyi baj van valóban a közvetítő médiumokkal! (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van! - Moraj a Fidesz padsoraiban.)
De a sajtó, a média nem először válik célponttá. A kancelláriát felügyelő miniszter úr már korábban úgy vélekedett, a sajtó ellenzékként viselkedik, ezért érthető, hogy a kormány így is kezeli.
(14.40)
Lehet persze, hogy ez csak azt jelenti, hogy a kormánytagok majd csak háromhetente nézik, olvassák, hallgatják a médiumokat, de félek, hogy többről van szó. Hiszen a sajtó bűnei már eddig is számosak voltak: a Duna TV riporternője rosszul kérdez - el kell venni kazettáját; a Heti hetes nem elég pozitív; Bolgár György műsora nem elég közszolgálati; a Kriminális viszont túlságosan kriminális; a szerencsétlen MTI sorozatosan félreérti a ma legjobb mezőgazdasági és területfejlesztési miniszter szavait; a napilapok kiszivárogtatják a VIP-listákat, amely váddal még szegény jámbor Napi Magyarországot is sikerült kicsit felhergelni. Az És, a Blikk nem igazodik el a névutók körül: összekeveri a Fidesz körüli cégeket a Fidesz-cégekkel. Néhány lapnál, például a különösen veszélyes Szép Házaknál házkutatást kell tartani. A TV-ben a még megmaradt tévéseknek a létszám-takarékosság jegyében az eddiginél pontosan tizennéggyel több főigazgatót és igazgatót kell a nyakába ültetni, őket magukat elbocsátani, míg az Ezüsthajónak és két cégtársának félmilliárdos külső megbízást adni. Ráadásul humánpolitikai igazgatónak a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársát áthozni - hadd irányítsa ő, Isten tudja, milyen szakértelem alapján, az elbocsátásokat!
Míg mi így elmulatunk a magunk sajtójával, tévéjével, rádiójával, addig az európai uniós országjelentés most először szóvá teszi a sajtószabadság magyar sérelmeit, az állami tulajdonra és befolyásra való törekvést.
Én persze tudom, hogy a kormány csak nevelgetni akarja a rakoncátlan sajtót, a médiát, csak segíteni akar problémái megoldásában. De nem árt, ha azt is szem előtt tartja: a problémák elsődleges okai olykor - mint most - maguk a problémamegoldások.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
