CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításának tárgyában kifejtsem álláspontomat, mert a jogszabályi változás rendkívül széles állampolgári réteget érint. Érinti elsősorban a hazánkban nyilvántartott mintegy 1 millió regisztrált vállalkozást, illetve vállalkozót - amelyből ténylegesen 810 ezer működik -, valamint áttételesen ezek alkalmazottait, megrendelőit és üzlettársait.
Az eddig elért eredményekről szólnék egypár szót:
1. Kialakult a kamarai intézményrendszer, irodahálózat, informatikai hálózat, országos rendszerbe kötve az APEH-hal, valamint az OEP számítógépes rendszerével. Megtörtént az alkalmazottak kiképzése.
2. A kamarák megkezdték a köztestületi jellegüknek megfelelő közfeladatok átvételét. Ezek közül a legfontosabb a vállalkozói igazolványok egyablakos rendszerben való kezelése.
3. Egyes területi kamarák már megkezdték a pénzügyi források visszajuttatását a tagjaik részére az innováció, a gyakori szakképzés, a piacra jutás, az üzletember-találkozók, kiállítások, vásárok szervezése tárgykörében.
A kamarai rendszer felülvizsgálatának igénye: e munkát indokolja mindenekelőtt a gazdasági kamarákról szóló törvény elfogadása óta eltelt több mint öt év, a vállalkozók felülvizsgálatára irányult igénye és az e tárgykörben az Országgyűlés által elfogadott 83/1998. (XII.26.) számú országgyűlési határozat.
A törvénymódosítás általam helyesnek tartott főbb szempontjai: a köztestületi jelleg megőrzése - hiszen egyedül ez ad garanciát az állami feladatok átvételére -, változatlanul fontos célkitűzésnek tartom a direkt gazdasági szerepvállalás csökkentését, a gazdasággal összefüggő közfeladatok optimális mértékének átadását a gazdasági önkormányzatokként működő gazdasági kamaráknak.
E kérdéskör keretében eldöntendő a kötelező kamarai tagság fenntartása vagy megszüntetése, a kötelező kamarai tagság megszüntetése esetén a kötelező regisztráció bevezetésének lehetősége, mely nem minden vállalkozói körre vetítve járna tagdíjfizetési kötelezettséggel. Így a nyugdíjasok, a kezdők, a sorkatonák, a gyesen, gyeden lévők nem fizetnének tagdíjat. Továbbá szintén eldöntendő a kötelező kamarai tagság megszüntetésének esetén az államtól átvett hatósági jellegű jogkörök százszázalékos feladatfinanszírozása.
A kialakult intézményi hálózat átszervezésének ismételt átgondolása fontos. Helyes a mikro- és kisvállalkozásokat képviselő kézműves kamarai rendszert integrálni, vagy főleg beolvasztani a nagyvállalkozásokat, nagyvállalkozókat és multinacionális cégeket tömörítő kereskedelmi és iparkamarába. Az átszervezés mellett való jogalkotói döntés esetén mindenképpen meg kell őrizni a kialakult intézményrendszer működőképességét.
Az átszervezés mellett történő döntés esetén biztosítandó az integrált kereskedelmi, ipari és kézműves tevékenységi kört ellátó kereskedelmi és iparkamarán belül a kötelezően létrehozni rendelt tagozatok viszonylagos autonómiájának biztosítása, a tervezettel kapcsolatban felmerült alkotmányossági aggályok ismételt átgondolása. A tervezet 22. § (3) bekezdése szerint a közgyűlésnek... - az Országgyűlés a gazdasági kamara elnöke megválasztására hozott határozatát a miniszterelnök, a területi gazdasági kamara elnökének megválasztására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hozott határozatát a közigazgatás hivatal ellenjegyzi.
