DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglakoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a többségi véleményt elmondó Kovács Ferenc képviselőtársam nem jelent meg a napirendi pont tárgyalásánál, tájékoztatásként elmondanám, hogy a bizottság 12 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte ezt a törvényjavaslatot. Természetesen én a kisebbségi véleményt ismertetném.
A T/1610. számú törvényjavaslat a gazdasági kamarákról, sajátos vitát váltott ki a foglakoztatási bizottságban. Ennek a vitának az volt a furcsasága, hogy a többségi és a kisebbségi vélemény, kifogás tartalmilag egybeesett, csak amikor a kezünket szavazásra emeltük, kerültünk szembe egymással. Újfent legyőzte tehát a politikai akarat a rációt. E törvény esetében is a szokásos módszerét alkalmazta a kormány, nevezetesen, hogy egy igen összetett problémahalmazból (Babák Mihály: Nana!) kiemel egy részigazságot, azt egyetlen lehetséges kiindulópontként állítja be, s felfűz erre egy, a törvényben érintettek jelentős részét negatívan befolyásoló intézkedéscsomagot.
A változtatás irányával, az országgyűlési határozat céljaival egyetértettünk mindannyian, azzal tehát, hogy a vállalkozói terhek csökkentése mellett hatékonyabb köztestület és gazdasági önkormányzat jöjjön létre. Abban is egyetértettünk, hogy a kötelező tagdíj kerüljön eltörlésre.
Elfogadhatatlan, hogy e célokkal ellentétesen a benyújtott törvényjavaslat elsősorban a kis- és középvállalkozók terheit növeli, a multik és a nagyvállalatok kötelezettségeinek csökkentése mellett.
A törvénytervezet formai szempontból is hemzseg a pontatlanságtól, tele van szakmai tévedésekkel. Az 50 paragrafusból csupán 16 foglalkozik egy új típusú kamara feladataival, a többi 24 pedig a testületek választási szabályait taglalja. Ez is bizonyítja, hogy valójában a jelenleg hatályos törvény módosításával is célt érhettünk volna. A valódi szándék tehát a centralizálás, az önkormányzatiság felszámolása volt, ami teljesen ellentétes az európai normákkal.
(10.20)
A javaslat több sebből vérzik alkotmányossági szempontból is, például abban, amikor feljogosítja a kamarákat, hogy mindenkire kötelező érvényű etikai normákat bocsássanak ki. Vagy hogy a kamarai tagdíj - amely a jelenleg hatályos törvények szerint köztartozásnak számít - kötelező jellegét 2000. december 31-ig őrzi meg a törvény, ezen túl pedig csak a tárgyévi része lenne behajtható. Csorbul az önkormányzatiság elve, hisz a miniszterelnök vagy a közigazgatási hivatal elnökének ellenjegyzési joga összeegyeztethetetlen a kamara köztestületi jellegével.
E paragrafusokból árad a diktatúra szelleme, és emlékeztet az 1971-es tanácstörvény rendelkezéseire. A tervezet hiányossága többek között, hogy nem rögzíti, mely kamarai határozatokra terjed ki például a törvényességi felügyelet. A 2000. december 31-ig lebonyolítandó soron kívüli választásokra vonatkozó szabályozásnak a végrehajtó hatalom hatáskörébe utalása, szintén csorbítja az önkormányzatiságot, kiváltképp a működési autonómiát. A szervezeti struktúra kialakításának, a küldöttgyűlés minősített többségét igénylő döntéseknek az egyértelmű meghatározása elengedhetetlen. A pontos fogalmi meghatározás hiánya káoszt idézhet elő. A céloknak megfelelő működést ellehetetleníti a finanszírozás hiánya vagy elégtelen volta. Véleményünk az, hogy a kamarák védelme érdekében meg kell fogalmazni, hogy a jogszabály csak akkor utalhat új közigazgatási feladatot a kamarák hatáskörébe, ha egyidejűleg az állam biztosítja a feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezet arányos részét. Végül az átmeneti rendelkezésekről sommásan annyit, hogy egyszerűen végrehajthatatlanok.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kifogások sora alapján a bizottsági ülésen kértük a kormányt, hogy vonja vissza a beterjesztett javaslatot. Sajnos ezt nem tette meg, így a kisebbség nevében általános vitára alkalmatlannak minősítettük a beterjesztett törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
