ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő kamarai törvény kapcsán szeretnék visszamenni a '94. évi kamarai törvény megalkotására.
A Magyar Demokrata Fórum is megfogalmazta a programjában, hogy felül kell vizsgálni az elmúlt időszak gazdasági kamarai tevékenységének eddigi megvalósulását, megvalósítását. Úgy értékeli maga is, hogy a '94-es XVI. számú törvénynek egyetlenegy hibája volt: túl későn fogalmazódott meg. Szeretném az időt és a folyamatot úgy követni, hogy emlékeztetnék rá: a törvény megalkotása után sajnos '97-98-ban születtek meg a kormányrendeletek, amelyek megpróbálták a gazdasági kamarák közigazgatási közfeladatait megfogalmazni, de sajnos ebben az időszakban sem eszközt, sem jogosítványt nem biztosított a kamarák részére. Az elmúlt négy év folyamán - és itt az egyik képviselőtársam megfogalmazta - több tekintetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Miért nem tudták beváltani? Pontosan a törvény késői megfogalmazása, pontosan a kormányrendeletek késői megfogalmazása és nagyon pontosan az eszközök és jogosítványok hiánya miatt a kamarák saját szervezeti rendszerük felépítését túlságosan későn tudták elkezdeni. Annyira későn - ha visszatekintünk '98 júniusára, amikor az egyablakos rendszer elindítása lehetővé vált a kamarák részére, láthatjuk -, hogy maga az egyablakos rendszer bevezetése a kamaráknak óriási erőfeszítésekbe került, ezt tudjuk mindannyian.
Ismerve a vállalkozói réteg véleményét, mint a Vállalkozók Pártjának országos elnöke is tudom, és határozottan állítom, hogy a vállalkozói réteg részéről nem is annyira a kötelező kamarai tagság ellen volt nagyobb részt az ellenérzés, hanem a tagdíjak milyensége ellen.
Szeretném hangsúlyozni, mivel képviselőtársaim közül sokan felvetették az ellenjegyzés kérdését, hogy a XVI. számú törvényben ez tulajdonképpen benne van, annak 35. §-a (6) bekezdésében megtalálható. Ugyanúgy a tagdíjra vonatkozó paragrafus is megvan, az 54. § (1) bekezdése, amely kimondja azt, hogy minimum 3000 forint, de maximum 10 millió forintos tagdíjat kell fizetni a kamarai kötelező tagsággal járó tagdíj érvényre juttatása mellett.
Teljesen logikus, hogy Magyarországon a kezdő kisvállalkozások, de ha veszem az agrárágazatot, az őstermelők és az agrárágazatban tevékenységet folytató kisvállalkozások zöme kényszervállalkozás. Teljesen természetes, hogy az összes vállalkozó tulajdonképpen kényszerként élte meg a tagdíjfizetési kötelezettséget, és talán fogalmazhatok úgy a magam részéről, ahogy a Boross-kormány ideje alatt a XVI. számú törvény tulajdonképpen egyfajta késésben fogalmazódott meg, úgy talán túlságosan korai lenne ezen törvény alapján olyan mélyreható és radikális változtatásokat végrehajtani, amelyek adott esetben a kamarák teljes szétesését fogják maguk után vonni.
Jelenleg a kamarai tagdíjak 80 százalékát - nagyon jól tudjuk mindannyian - a nagy és multinacionális cégek fizetik be. Ha a kamarai tagdíj rendszerét úgy próbáljuk megváltoztatni, hogy 5 millió forint alatti árbevétel esetén a kezdő vállalkozások mentességet élveznek, ez helyre teszi a problémát, ahogy maga az agrárkamarai törvény az őstermelők kérdését, ahogy helyre teszi maga az agrárkamarai törvény a kisvállalkozások kérdését, ott is tagdíjmentességet fogalmaz meg, ugyanúgy kimondható a tagdíjmentesség a kezdő vállalkozások esetében is.
Elfogadható a törvénytervezetben, ha a két kamara összevonásra kerül, de úgy érzem, és az MDF részéről is megfogalmazódik, hogy a hátralévő másfél hónap nem lesz alkalmas arra, hogy a két kamara teljes egészében összevonásra kerüljön, és az összes vagyoni, pénzügyi kérdést pedig teljes tisztába tudja tenni.
Magában a törvénytervezetben is vannak ellentmondások. A tagdíj kérdését, a behajthatóságot 2000. december 31-éig rendezi, a kötelező tagdíjat tulajdonképpen 2000. december 31-éig kívánja fenntartani. Viszont egyfajta időközi választást kíván végrehajtani az új törvénykezés szerint. Felmerül bennem a kérdés, ha egyszer nem válik kötelezővé a kamarai tagság, tehát önkéntes alapon fog funkcionálni, önkéntes alapon beléphet bárki a kamara tagjai sorába, és tagdíjat köteles fizetni, akkor melyik az a kisvállalkozó, és melyik az a kezdő vállalkozó, amely be fog lépni a kamarába. Tehát hogy fog megvalósulni maga a választási rendszer ebben az esetben? Vagy ugyanazok maradnak tulajdonképpen a kamarai vezetőségi rendszerben, akik ez idáig is ott voltak és helyet foglaltak?
A Magyar Demokrata Fórum teljes egészében egyetért a felülvizsgálattal. Egyetért azzal is, hogy bizonyos területeken igenis módosítani kell. Viszont a kötelező kamarai tagság esetében, úgy érzem, a Magyar Demokrata Fórumnak egyértelműen az a véleménye, hogy fenn kell tartani.
(12.00)
Fenn kell tartani azért is, mert ha nincs kötelező tagság, nincs kötelező tagdíjfizetés, abban az esetben nem fog érvényre jutni a gazdasági kamaráknak - főleg a közigazgatási közfeladatok végrehajtása területén - a hatósági feladata. Mert a kamaráknak van egyfajta hatósági feladatuk is ebben az esetben.
Az elmúlt időszakban, az elmúlt másfél év folyamán a gazdasági kamarák nyitottá váltak, ma már tudnak visszafelé is szolgáltatni, például kiállítások szervezésében, adott esetben bizonyos pályáztatások kérdésében. Én is úgy érzem és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója is teljes egészében úgy érzi, hogy a törvénytervezethez, a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt kell benyújtani az MDF-frakció részéről, bízva abban, hogy a további egyeztetéseknél a módosító indítványoknak az a része, amit az MDF megfogalmaz, elfogadásra kerül, és akkor a törvényjavaslat is elfogadhatóvá válik.
Kérem a képviselőtársaimat - mert a hozzászólásokból sok esetben indulatokat érzek tükröződni -, ne felejtse el senki, hogy a törvény mikor született, a jogalkotás, a kormányrendeletek megalkotása szempontjából melyik kormányzati ciklusban voltak hiányosságok, mikor nem kapták meg a kamarák az eszközállományukat és a jogosítványaikat. Az MDF-frakció részéről mindannyian úgy érezzük, egyszerűen nem volt idő arra, hogy a kamara azt, amit elvártunk tőle, elvárt tőle a magyar parlament és a magyar vállalkozói réteg, valóban végre tudja hajtani. Tehát az idő rövidsége ezt nem tette lehetővé.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
