VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása előtt röviden reagáljak néhány mondatban az elhangzottakra.
(18.10)
Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságpolitikai kérdések közül az elhangzottak ráerősítettek arra, hogy az 1998. év kedvező volt abból a szempontból, hogy egyszerre volt jelen a növekedés és az egyensúly fennmaradása. E két pozitív tendencia minden jel szerint hosszú távon is fennmarad, nem veszélyezteti a külső egyensúlyt a fizetési mérleg alakulása sem. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a tavaly decemberi profitkivonásra tett, negatív következményeket sejtető észrevételek tévesek, a profitkivonásból nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, ahogy azt a fizetési mérleg idei alakulása is jól illusztrálja, hiszen tavaly decemberben az egyhavi hiány 800 millió dollár volt, míg az idén kilenc hónap alatt mindössze 1,3 milliárd dollárt tett ki a hiány.
Ami az adósságnövekedéssel kapcsolatos tényeket illeti, az állam nettó külső adóssága - ami az összes külföldi tartozás és a devizatartalék különbségeként adódik - nemhogy nőtt volna, hanem 200 millió dollárral csökkent. Az ország bruttó adósságállományának növekedése a magánszféra eladósodásának következménye, erre a kormánynak szerencsére közvetlen befolyása nincs.
Összességében az 1998. évet tekintve egyetérthetünk abban, hogy világviszonylatban is egyedülálló, hogy egy országban a kormány dezinflációs politikájának eredményeként úgy sikerült 7 százalékkal mérsékelni a 12 havi inflációt, hogy közben több mint 4 százalékkal nőtt a hazai jövedelem.
Tisztelt Ház! A privatizációt tekintve: annak lassulása részben tudatos kormányzati döntés eredménye, amely szerint nagyobb súlyt kell helyezni az előírt privatizációs kritériumok figyelembevételére, mint a korábbi időszakban. Ezt a hatást erősítette a tavalyi év második felében a tőke- és értékpapírpiac válsága is, amelynek körülményei között teljesen ésszerűtlen lett volna az értékesítések erőltetése, az csak az egyébként is nyomott árak további csökkenését és az állami vagyon elherdálását jelentette volna.
Mindamellett az ÁPV Rt. feladatai nem csökkentek, hiszen a még értékesítésre váró vagyon elemeinek jó része feljavításra vár. Az egyre erősödő vagyonkezelési tevékenység mellett tehát indokolatlan lenne az ÁPV Rt. költségeinek rohamos csökkenésével számolni. A privatizációs tartalék intézményét a privatizációval összefüggésben keletkező kötelezettségek jövőbeni fedezetének megteremtése érdekében kellett létrehozni, és a tavaly kifizetésre került összegek nagy részének rendeltetése meg is felelt ennek a célnak.
A törvényi rendelkezések szerint az ÁPV Rt. által befizetett osztalék mértékét évente kell meghatározni, amelyre vonatkozóan az általános gazdálkodási szabályok érvényesíthetők, azaz a tulajdonos mérlegeli saját céljait, illetve a társaság pénzügyi teherviselő képességét. Ennek megfelelően a magyar állam az adósságtörlesztés kiemelten fontos feladatának figyelembevételével előírt egy adott összegű osztalékfizetési kötelezettséget, amelyet az ÁPV Rt. elsősorban hasonló jellegű bevételeiből fedezett. Az osztalék egyébként a költségvetési bevételekre jellemző vonásokkal rendelkezik, azaz felhasználásának célját meghatározni nem lehet.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok zárszámadása minden évben szinte önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Így a zárszóban a zárszámadás részletes vitáinak bizonyos tapasztalataira szeretném felhívni a figyelmet, és reagálni ott elhangzott képviselői felvetésekre.
Több alkalommal felvetődött, elsősorban a privatizációs bevételek alakulásából következően, hogy beszélhetünk-e az önkormányzatoknál a vagyon feléléséről. A törvényjavaslat részletes indokolása keretében pontosan a folyamatok átláthatósága érdekében részletes elemzést tettünk a tisztelt Ház elé az önkormányzatok működési és tőkemérlegeinek utolsó három évi alakulásáról. Ebből egyértelműen érzékelhető, hogy a lezárt év fejlesztési kiadásainak finanszírozását az ugyanilyen célú bevételeken - mindezeken belül a privatizációs bevételeken - túlmenően döntő részben a folyó működési mérleg többlete biztosította.
A folyamat fontos jellemzője tehát, hogy a privatizációs bevételek 1998-ban sem működési kiadásokat finanszíroztak, hanem a tárgyévi fejlesztések forrásául szolgáltak. A megfelelő beruházási dinamika tartása érdekében a szükséges mértékű központi forrásokat a jövő évi költségvetésben biztosítjuk.
Még az általános vita keretében hangzott el felszólalás, ami a helyi adóbevételeknek 1998-ban a tervezetthez képest jelentősen magasabb teljesülését és annak önkormányzatonkénti eloszlását elemezte. Egyet lehet érteni azzal a megfogalmazással, hogy ez olyan egészségtelen mértékű aránytalanságot takar, ami biztos, hogy előbb-utóbb az ország egészére kihat. Kötelessége tehát a kormányzatnak az itt jelentkező kihívásokra választ adni. Nem véletlen, hogy a jövő évi önkormányzati szabályozás kulcskérdése az önkormányzatok jövedelemkiegyenlítési rendszere.
Végül még egy gondolat a zárszámadás szempontjából talán legfontosabbról. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az önkormányzati költségvetési beszámolók nagy számban nem, vagy csak részben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és általában alacsony a gazdálkodási fegyelem. Mindez - tapasztaltuk - az állami támogatások igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségére, a gazdálkodás eredményességére egyaránt kihat.
A jövőben - kiemelten a kistelepülések segítése érdekében - a körjegyzőségeket, társulásokat fokozottabban kívánjuk támogatni, hogy mindenütt megteremtődjenek a feltételek a gazdálkodási feladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi kultúra általánossá válásához.
Tisztelt Ház! Néhány szó a módosító indítványok kérdésköréről.
A zárszámadási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok egy részét elfogadásra javasoljuk. Ezek között támogatjuk, hogy a MÁV Rt. által állami kezességvállalással felvett 35,8 milliárd forint összegű fejlesztési hiteleket az állam átvállalja. Ez az intézkedés nagyon fontos lenne a MÁV Rt. átfogó reformjának megalapozásához és a társaság 2000. évi működőképességének biztosításához egyaránt.
Szükségesnek látjuk megteremteni a jogi feltételeket ahhoz is, hogy a privatizációs bevételekből eredetileg területfejlesztésre jóváhagyott előirányzat egy része piacrajutási támogatásra felhasználható legyen, továbbá ahhoz, hogy a Magyar Televízió ingatlanai a privatizációs bevételekből megvásárolhatók legyenek, és ahhoz is, hogy a Richter Gedeon-részvénycsomag privatizációs tartalékba kerüljön.
Az agrárgazdaság piacrajutását szolgáló vidékfejlesztési feladatok előirányzat maradványából fel nem használt forrás felső értékét kezdeményező javaslattal is egyetértünk. Támogatjuk annak a módosításnak az elfogadását is, amelyik a helyi önkormányzati állami támogatások elszámolására vonatkozó számvevőszéki megállapításokat, valamint a helyi önkormányzati önrevízióval kapcsolatos összegszerű módosításokat vezeti át a zárszámadáson. Kérjük, hogy hagyják jóvá az egyházi intézményfenntartókat megillető összeget és ennek egyházak közötti felosztását.
Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az Állami Számvevőszék zárszámadással kapcsolatos alapos, konstruktív és tárgyszerű munkájáért, amellyel nagymértékben hozzájárult a benyújtott törvényjavaslat pontosításához, a törvénykezés konzisztenciájának erősítéséhez.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
