DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk NATO-csatlakozása sikeres előkészítésének egyik kiemelt fóruma a békepartnerségi együttműködés volt. Ennek keretében a NATO és a tagság elnyerésére törekvő államok működtek és működnek együtt egymás és a szervezet minél jobb kapcsolatának kialakítása érdekében. A feladat csatlakozás előtti jelentőségének megfelelően az 1995-ben kialakított törvényi szabályozás kiemelt szerepet adott e területen az Országgyűlésnek, valamint a kormánynak. A kormány kötelezettsége a békepartnerséggel kapcsolatos éves tervek - az egyéni partnerségi program - elkészítésére és benyújtására, az Országgyűlés jogosultsága pedig annak politikai elbírálására, a benne összesített valamennyi tevékenység szakmai és pénzügyi jóváhagyására, valamint az éves beszámoló jelentések tudomásulvételére terjedt ki az 1995. évi LXVII. számú úgynevezett békepartnerségi törvény szerint.
A Magyar Köztársaság csatlakozása az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez a békepartnerség területén is jogszabály-módosítási igényt váltott ki, amelyhez már keretet adott a honvédelmi törvény tavaly decemberi kiegészítése, miszerint a kormány "dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását", továbbá "gondoskodik a szövetségi kötelezettségből adódó védelmi tervezési feladatok elvégzéséről".
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat két fontosabb szabályozási változást tartalmaz: egyrészt a békepartnerségi tevékenységek tervezését, másrészt a csapatmozgások engedélyezését egyszerűsíti.
A javaslat 1. §-ának tartalma az, hogy - követve a többi NATO-tagállam gyakorlatát - ezután már nem készülnek éves magyar egyéni partnerségi programok. Ehelyett a békepartnerség keretében végrehajtott rendezvények a továbbiakban a hazai, úgynevezett NATO és multilaterális együttműködési terv részeként, annak egyik fejezeteként kerülnek tervezésre "Békepartnerségi program" néven.
Ez egyrészt egyszerűsíteni fogja a tervezési eljárást, másrészt jelentősen csökkenti az Országgyűlés és a kormány békepartnerséggel kapcsolatos jóváhagyási, koordinációs, ellenőrzési - a NATO-csatlakozás utáni helyzetben már nem időszerű - feladatait. Ezért szükséges az egyéni partnerségi programban szereplő tevékenységek tervezésével és engedélyezésével kapcsolatos szigorú és kötött szabályozás oldása, ami elsősorban a törvény jelenlegi 5. §-ának, a törvényt módosító 1997. évi XCI. törvénynek a hatálytalanításával, valamint a 4. §-ban szereplő, a tervezésre vonatkozó egyszerűsített szabályok miniszteri hatáskörben végzett tervezése útján valósul meg.
A békepartnerségi törvény hatályon kívül helyezése a nem NATO-tagországok részére politikailag rossz üzenetet hordozna, mivel ez hirdeti ki a békepartnerség keretdokumentumát, amelynek tartalmával és céljaival a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan változatlanul egyetértünk, megvalósításában továbbra is részt veszünk, de a törvény módosítása az előbbi indokok alapján elkerülhetetlen.
Az előbbiek alapján szükséges a hivatkozott 1995. évi LXVII. törvény módosítása, a békepartnerségben a kormány és az Országgyűlés időszerűtlenné vált feladatait részletező szabályok hatályon kívül helyezése.
Tisztelt Országgyűlés! A másik fő változásra térve megállapítható, hogy a békepartnerséggel kapcsolatos tervezés egyik fő feladata marad a törvény 6. § (1) bekezdésében írt feltételek szerint meghatározott gyakorlatoknak a kormány által történő engedélyezése, melyet a javaslat 2. §-a részletez. A NATO és multilaterális együttműködési terv egyik fejezetét képező békepartnerségi gyakorlatok kormányhatározattal kerülnek engedélyezésre, előzetes országgyűlési bizottsági véleményezés után.
A törvény 6. §-ának (1) bekezdésébe új elemként kerül a NATO tervező szervei által a tárgyévet megelőző évben megküldött, békepartnerségi gyakorlatok tervében szereplő gyakorlatokra történő még nem ismert külföldi átvonulások előzetes engedélyezése is az eddigi 1200 fős létszámkereten belül. Ez a keretjellegű engedélyezés az 1/1999.(II.11.) számú országgyűlési határozat 1/a pontjában már szerepelt.
(20.20)
E rendelkezés elkerülhetővé teszi a váratlan külföldi átvonulási, átrepülési kérelmek miatt az elmúlt években jelentkezett nehézségeket, eseti, soron kívüli kormány-előterjesztések készítését, illetve biztosítja az esetleges diplomáciai bonyodalmak kiküszöbölhetőségét is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magukra a szövetségesi feladatokból adódó és nem békepartnerségi jellegű NATO-gyakorlatokra vonatkozóan az alkotmány módosításáig terjedő átmeneti időszakban szintén célszerű törvényi szintű normaszövegben szabályozást kialakítani. Az említett, 1/1999. számú országgyűlési határozat 1/a pontja ezeket az év elején azzal kapcsolatban engedélyezte, hogy külön országgyűlési előterjesztés elkerülése érdekében az 1999. évi NATO-gyakorlatok is az akkor még az Országgyűlés jóváhagyására szoruló egyéni partnerségi program tervezetével együtt legyenek engedélyezve.
Miután az engedélyezés békepartnerségi gyakorlatokra és átvonulásokra kialakított fenti kritériumrendszere eljárási szempontból a NATO-gyakorlatokra is alkalmazható, e gyakorlatok is a NATO és a multilaterális együttműködési terv részét képezik, az engedélyezés gördülékennyé tétele és a katonai tevékenységek egységes kezelése érdekében a törvény 6. §-ának (4) bekezdéseként tartalmazza a javaslat azt a rendelkezést, amely a megelőző bekezdésben foglalt, kormány által történő engedélyezési eljárás alkalmazását rendeli a NATO-gyakorlatokra is.
A kormány jogkörének - békeidejű nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését szolgáló - ezen mérsékelt kiterjesztése nem sért alkotmányos előírást, tartalmilag korlátozottabb a tavalyi alkotmánymódosítási javaslatban szereplőnél is. Összhangban áll ugyanakkor az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett Észak-atlanti Szerződéssel. Annak 3. cikke szerint a felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket. Ebbe beletartoznak a hadgyakorlatok, amelyek nyilvánvalóan nem jelentik a fegyveres erő alkalmazását.
Természetesen az Országgyűlés - a csak általa engedélyezhető 1200 fő fölötti csapatmozgásokon túl - ellenőrzést gyakorol a többi NATO-gyakorlat engedélyezése felett is, az új 6. § (1) és (3) bekezdése szerinti feltételeket és eljárást kikötve.
A törvényjavaslat 3. §-a technikai jellegű; az 1995. évi CII. törvény, amely a partner fegyveres erők jogállásával foglalkozik, egy NATO-tagállamokban alkalmazott nyomtatvány szövegével egészíti ki.
Tisztelt Országgyűlés! Békepartnerségi és szövetségesi kötelezettségeink hatékonyabb teljesítése, a partner fegyveres erőkkel történő színvonalasabb együttműködés érdekében kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a részletezett indokok figyelembevételével a törvényjavaslattal értsen egyet és azt fogadja el. Köszönöm szépen.
