IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Simicskó képviselőtársam két megállapításával kívánok vitatkozni.
Az egyik, amikor azt mondta, hogy nem a Fideszen múlott az alkotmánymódosítás sorsa: arra szeretném emlékeztetni, hogy amikor alkotmánymódosító javaslatokat tárgyaltunk a honvédelmi bizottságban, akkor nagyon közel állt egymáshoz a Kisgazdapárt és a Szocialista Párt álláspontja, olyannyira, hogy még a szavazásban is kifejeződött, miszerint a kormány által beterjesztett javaslatot közösen nem támogattuk, és közösen támogattuk Lányi Zsolt bizottsági elnök úr javaslatát, és annak mentén mi ki is fejeztük ott a bizottsági ülésen és később is, hogy készek vagyunk megállapodni.
A másik pedig: én fordítva ítélem meg, mint képviselőtársam, azt, hogy a koszovói válság próbáját is kiállta volna az Országgyűlés előtt a történet. Hiszen én pontosan úgy emlékszem, mint ahogy Juhász képviselőtársam is mondta, hogy mindig kapkodva, előkészítetlenül, alapos megfontolás nélkül, hirtelen, szünetekkel kellett arról állást foglalnunk, hogy vajon mit tegyünk, hogyan járuljunk hozzá a különleges eljárásokhoz, és az adott tartalmi kérdésekben a frakciónk hogyan foglaljon állást.
Nemhogy a háromhetes ülésezés próbáját sem állta ki a dolog, hanem amikor egyébként is üléseztünk, akkor sem hétfőn, kedden találkoztunk a dologgal, hanem hirtelen lettek elővéve az ügyek, és nagyon-nagyon gyorsan kellett ezekről állást foglalnunk. Mi szeretnénk, ha a jövőben ez nem így lenne, és készek vagyunk a tárgyalásokra.
Nagyon kifogásoljuk és hiányoljuk egyébként, ami ma már a vitában szóba került, hogy az általános és semmitmondó egyeztetések után végre konkrét, tartalmi ügyekről is szót válthassunk.
