DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA
DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés!
"Nem szabad, hogy a polgári és politikai jogok, valamint a szociális és gazdasági jogok két különböző csoportot alkossanak, mivel... vélt antagonizmusuk következtében születtek egymásnak élesen ellentmondó elméletek. Mindezen jogok egyenlőek és oszthatatlanok. Nem lehet különbséget tenni közöttük. Mihelyst eltöröljük az egyiket, az összes többit is megszüntetjük. A demokrácia nem viseli el a részlegességet." Polys Modinót, az Európa Tanács egykori főtitkárhelyettesét idéztem.
Úgy gondolom, hogy a szociális és gazdasági jogok fontosságát aláhúzó szavai és valamikori pozíciója egyaránt megfelelő mottóul szolgálhatnak most kezdődő napirendünkhöz. Az Országgyűlés emlékezetes, 1999. június 3-i döntését követően ünnepélyes keretek között letétbe helyezhettem az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló okiratot Strasbourgban. Ez július 7-én történt. Így a charta mint nemzetközi egyezmény Magyarország vonatkozásában hatályba is lépett augusztus 7-ével.
Mint mindannyian tudják, a kormány előterjesztését követően a charta második részében felsorolt 19 cikkelyből 12 alkalmazására vállaltunk kötelezettséget. Az említetteknek számottevő fontosságot kölcsönöz az a tény, hogy szintén a legközelebbi múltban, '99. május 1-jén hatályba lépett az Európai Unió alapszerződését módosító amszterdami szerződés. Az amszterdami szerződés az Európa Tanács Európai Szociális Chartájára vonatkozóan a szociális rendelkezések fejezet 136. cikkelyében előírja, hogy a chartában meghatározott szociális jogok figyelembevételével kell a jelzett fejezet által meghatározott célokat valóra váltani.
Az említett célok elérése érdekében közösségi jogszabályok is alkothatók. Határozottan új fejlemény ez, de nem teljesen szokatlan a nemzetközi jogban, hiszen számos más esetben is előfordul, hogy univerzális vagy regionális szintű nemzetközi jogszabályokra, alkalmasint más szupranacionális szervezetekre is utalás történik a jogszabályokban.
A fejlemény mégis várakozással tölt el sokunkat, két szempontból. Egyfelől amiatt, hogy az említettek folytán a jövőben az Európa Tanács Európai Szociális Chartájával egybehangzóan állapítja meg szociális céljait az Európai Unió is. Másfelől azért is, mert Magyarország éppen a jelenlegi években az Európai Unió felé vezető útját járja. Érdekes lesz a szociális jogalkotás tevékeny résztvevőiként végigkísérni ezt a folyamatot, hiszen az említettek miatt ez várhatóan felerősödik.
Nekem mint a szociális ügyekért felelős szakminisztérium államtitkárának külön örömet jelent, hogy e rendkívüli jelentőségű dokumentum kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot is a tisztelt Ház elé terjeszthetem a kormány képviseletében. Utalnom kell arra, hogy a hazánk által ratifikálásra kiválasztott, a szociális és egészségügyi segítséghez való jogot biztosító 13. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cikkben meghatározott jogokat az Európa Tanács szociális és orvosi segítségnyújtásról szóló egyezményéből eredő kötelezettségeknek megfelelően kell alkalmaznunk.
Bár Magyarország nem részese ennek az egyezménynek, az említettek folytán objektív végrehajtási kötelezettségünk keletkezik. Ezért van, hogy a tárgybeli törvényjavaslattal egyidejűleg kihirdetésre kerül az említett egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege is.
Szeretnék még utalni arra is, hogy a nem túl távoli jövőben milyen további kormányzati feladatok adódnak a ratifikációból. 2002. március 15-éig el kell készítenünk az első magyar nemzeti jelentést, és azt el is kell juttatnunk az Európa Tanács főtitkárához. Ez az eddigieket figyelembe véve a legkiterjedtebb és az Európai Szociális Chartával kapcsolatos feladatokért felelős tárcaközi bizottságban is helyet foglaló jó néhány minisztériumot is érintő munka lesz, hiszen nem csupán az idén ratifikált 12 cikkről, hanem mind a 19-ről jelentést kell készítenünk.
Jó lehetőség kínálkozik így arra is, hogy a kormányra vonatkozó döntéseknek megfelelően, egy időben, folyamatosan készüljünk a charta további cikkeihez való csatlakozásra. A további munkálatok nem csupán a '61-es Európai Szociális Charta további hét cikkelye elfogadásának megvizsgálását jelentik majd, hanem a chartához szorosan kapcsolódó és az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában is fontossággal bíró, további nemzetközi jogszabályokhoz való csatlakozásunk előkészítését is.
A közeljövőben a fenti szempontból mindenekelőtt megvizsgáljuk a charta ellenőrzési mechanizmusát, a valamelyest erősítő '91-es módosító jegyzőkönyvet, a további négy szociális és gazdasági alapjogot garantáló 1988-as kiegészítő jegyzőkönyvet és az 1995-ös kiegészítő jegyzőkönyvet a kollektív panaszok rendszeréről.
Megtisztelő figyelmüket megköszönve, kérem, támogassák a tárgybeli törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
