DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Szerencsés pillanatban kérem az Országgyűlés támogatását a javaslat tárgysorozatba-vételére, hiszen most fogadtunk el egy vizsgálóbizottságot. Ha önök azt akarják, hogy ez a vizsgálóbizottság meghatározott eljárási szabályok szerint, jogilag rendezett eszközökkel, hatékonyan tudjon működni, akkor azt hiszem, ennek logikus következménye, hogy támogatják ennek a javaslatnak a tárgysorozatba-vételét.
Ugyanis az Országgyűlés '90 óta végig küszködik és küszködött ciklusról ciklusra visszatérően azzal a ténnyel, hogy a parlament által létrehozott vizsgálóbizottságok nem tudtak eredményesen működni. Elsősorban azért nem, mert nem állt rendelkezésre megfelelő eszköz, megfelelő eljárási rend, nem volt alkotmányos garancia a kisebbségi intézményként létrehozott vizsgálóbizottság működéséhez. Tisztelt képviselőtársaim, ez pedig az Országgyűlés egyik legfontosabb funkcióját befolyásolja, az ellenőrző funkciót, a kormány és a közigazgatás tevékenységét ellenőrző parlamenti funkciót.
Azzal is mindannyian tisztában vagyunk, hogy a parlamentáris kormányzati rendszerekben az Országgyűlés egésze nem végezhet teljes értékű ellenőrzést. Nem végezhet, mert az Országgyűlésben nem a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között húzódik a választóvonal, hanem a kormánytöbbséget alkotó többség és az ellenzéket képviselő kisebbség között. Ebből következően nyilvánvaló, hogy a kisebbségnek van meg az a lehetősége, hogy következetesen elvégezze a kormányzati ellenőrzést. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, elengedhetetlenül fontos, hogy a kisebbségnek ez a joga megfelelő garanciákkal legyen körülbástyázva.
Tisztelt Ház! 1990 óta a vizsgálóbizottságok történetét végigtekintve azt tapasztalhatjuk, hogy tulajdonképpen '90 és '94 között semmiféle szabályozás nem vonatkozott a vizsgálóbizottságok tevékenységére.
(17.30)
Összesen egy vizsgálóbizottság működött. 1994 és 1998 között annyiban változott a helyzet, hogy a Házszabály már kisebbségi intézményként tartalmazta az ellenzékkel vagy éppen a képviselők egyötödének kezdeményezésére létrehozandó bizottságot. Így hét bizottság alakult meg, hat kezdte meg a működését, és három terjesztett az Országgyűlés elé jelentést.
1998 óta, a harmadik ciklusban mindannyian tanúi lehetünk a vizsgálóbizottságok körüli huzavonának, az ügyrendi manipulációnak, az eredeti szándék eltérítésének, annak a többségi elhatározásnak, amelynek segítségével lényegében deformálják a kisebbségi indítványt - lásd a ma még napirendre kerülő Lockheed-bizottság ügyét.
Ezért terjesztem elő a szocialista képviselőcsoport nevében azt az alkotmánymódosítást és azt a 27 szakaszból álló törvényjavaslatot, amely korrekt, részletes, alkotmányos garanciákat is tartalmazó szabályozást kíván megteremteni. Szükség van az alkotmányos garanciákra, mert különben ez a kisebbségi jog papírjog marad, holt jog marad, és szükség van ezen keresztül alkotmánybírósági jogvédelemre is, ennek a kisebbségi jognak az érvényesítésére.
Részletesen szabályozni kívánjuk a törvényjavaslatban a megjelenési kötelezettséget a bizottság előtt, a bizonyításfelvétel szabályait és más szervek megkeresésének a lehetőségeit - mindez a bizottságok hatékony működése miatt feltétlenül fontos.
És végezetül, a vizsgálat lezárása szabályainak megállapításakor a parlament többségének lehetősége nyílik arra, hogy a bizottság szakmai értékelését politikai értékeléssé alakítsa át, és többségi úton hozzon határozatot a bizottság javaslatával kapcsolatban.
Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a javaslat időszerűsége kétségbevonhatatlan. A szabályozás szükségessége elvitathatatlan. Nyilvánvalóan a javaslat tartalmát a leendő parlamenti vita során lehet javítani, lehet korrigálni, azonban ez a javaslat a magyar parlamenti jog továbbfejlesztését szolgálja, és egyben a magyar parlament demokratikus működési rendjét erősíti.
Mindezek alapján kérem a támogatásukat. (Taps az MSZP soraiban.)
