VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr által feltett kérdésre, miszerint "Nem kívánja-e a kormány a nyugdíjkorhatárt felülvizsgálni?", a válaszom az, hogy nem. A nyugdíjkorhatár emelése, amelynek eredményeként az öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-ét követően a férfiak és a nők vonatkozásában egyaránt 62 év, sajnos elkerülhetetlenül szükséges volt. Ezzel minden felelős kormánynak egyet kell értenie, hiszen enélkül hosszabb távon finanszírozhatatlanná vált volna a nyugdíjrendszer.
A korhatáremelés indoklásához néhány adalék: Magyarországon korábban az öregségi nyugdíjkorhatár a nőknél 55 év, a férfiaknál 60 év volt, de a különböző kedvezményes nyugdíjba vonulási konstrukciók miatt a tényleges nyugdíjazás korhatára még ennél is lényegesen alacsonyabb volt, például 1995-ben a nyugdíjba vonuló nők 34 százaléka, a férfiak 39 százaléka 50 év alatti személyek közül került ki.
Az előző nyugdíjba vonulási gyakorlat, valamint a népesség fokozódó elöregedése és az ismert foglalkoztatási viszonyok mellett egyre nőtt a szakadék a járulékfizetők száma, a járulékfizetés hossza, valamint a nyugdíjban részesülők száma és a nyugdíjban töltött idő hossza között. Magyarországon további speciális tényezőt és egyben a nyugdíjkorhatár emelése melletti érvet jelentett az 1950-es években született nagy létszámú korosztályok nyugdíjba vonulására való felkészülés. A korhatáremelés természetesen meghatározott korosztályokra, a nyugdíjba vonulás küszöbén álló korosztályokra érvényesült, és a rendszer tartalmazza a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is.
További megjegyzésem, hogy a fiatal és idősebb munkavállalók cseréje nem az öregségi nyugdíjkorhatár függvénye. Teljesen helytelen generációs konfliktusként beállítani, hogy a fiatalok azért nem tudnak elhelyezkedni, mert az idősebbek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) később mehetnek nyugdíjba.
Kérem a válaszom elfogadását.
