FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy gondban voltam, hogy a Gazdasági Minisztériumhoz vagy pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz nyújtsam be az interpellációmat, mert egy mezőgazdasági témáról van szó igazából.
Választókörzetemben szinte nincs olyan család, amelyik valamilyen módon ne kapcsolódna a szőlő- és gyümölcstermesztéshez. Ennek a mezőgazdasági ágazatnak különös jellemzője a magas élőmunkaigény, főleg tavasszal és ősszel. Komoly probléma, hogy a mintegy 1500-2000 forintos napszámot jelenleg napi közel 800 forintos munkaadói és egyéb járulék, tb-járulék, egészségügyi járulék, nyugdíjjárulék terheli. Ez olyan magas összeg, hogy a mezőgazdaság közismerten alacsony nyereségtartalma miatt elviselhetetlen terhet jelent. Ennek megfelelően a gazdák inkább vállalják az illegális foglalkoztatást és az azzal járó esetleges büntetést, mint hogy befizessék a közterhet. A munkaügyi központ pedig, ismerve a gazdák kényszerét, véletlenszerű ellenőrzésekkel borzolja azoknak az idegeit. Megjegyzem: burleszkfilmbe való esemény, de egyben szégyenletes is, amikor a munkaügyi központ munkatársai a rendőrök segítségével a szőlősorok között hajkurásszák a dolgozókat, hogy bizonyítani tudják a tettenérést - azokat akarják felelősségre vonni, akik dolgozni szeretnének.
Kérdezem, hogy a mezőgazdaság ismert alacsony jövedelmezősége miatt a kormány tervezi-e, hogy az idénymunkák után befizetendő közterheket csökkenti. Száz-százötven forintnál ne kelljen többet fizetni, ez az összeg elviselhető, és így legalább lenne befizetés az alkalmi munkások bére után, mert a magas összeg miatt jelenleg egyáltalán nincs befizetés.
Azonban van még egy, talán ennél is komolyabb probléma az idénymunkásokkal. Az elmúlt tíz évben úgy alakult, hogy a magyar állampolgárságú személyek gyakorlatilag nem vállalnak munkát ebben az ágazatban. Ma a munkák 90 százalékát Szabolcs megyétől Bács-Kiskunig erdélyi munkások végzik, mivel a magyar munkaerő erre nem hajlandó; ők megelégszenek a különböző címeken kapott szociális és egyéb támogatásokkal. Volt rá példa, hogy a rendszeresen visszajáró erdélyi munkásokat a gazda hivatalosan alkalmazni akarta. Végigjárta a külföldi munkavállaló alkalmazására előírt, rendkívül bonyolult procedúrát, az eljárás szabályos lefolytatására jogászt kért fel. A kiírt munkakörre magyar állampolgár csak azért jelentkezett, mert a munkaügyi központ küldte és igazolást kért a megjelenésről, de egyben közölte, hogy esze ágában sincs dolgozni hivatalosan. A kötelező várakozási idő letelte után azonban a munkaügyi központ mondvacsinált ürüggyel elutasította az erdélyi munkások alkalmazásának lehetőségét. Ezek után nem csoda, hogy továbbra is bejelentetlenül lesznek foglalkoztatva az idénymunkások.
Kérdezem, hogy a mezőgazdasági idénymunkák esetében hogyan lehetne ezt a rendezetlen kérdést szabályozottá tenni.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiból.)
