IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az "európai egység" gondolat munkálkodását szeretném bemutatni a politika világán kívül álló, de annak fejlődését befolyásoló egyházi világban. Nekünk, országgyűlési képviselőknek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek is érdemes odafigyelni, milyen tisztán, az ember személyes indításait kiemelve jelenik meg az egyházak programjában az európai egység.
A katolikus egyház október 23-án véget ért II. Európa Szinódusa is az új, az egység Európájáról szólt. A pápa az egység építésében maradandót alkotó három női szentet Európa társvédőszentjeivé nyilvánított. Ekkor fogalmazódtak meg a következők a pápai dokumentumban: "A kontinens egysége, mely egyre gyorsabban érlelődik a lelkekben és egyre pontosabban határozza meg magát politikai szinten is, nagy reményekre jogosít fel. Az európaiak arra kaptak meghívást, hogy végleg hátuk mögött hagyják a történelmi rivalizálást, mely oly gyakran tette földrészüket pusztító háborúk színterévé. Ezzel egyidejűleg pedig arra kell elkötelezzék magukat, hogy megteremtsék a népek közötti nagyobb összetartás és együttműködés feltételeit. Előttük áll az egység kultúrája és etikája felépítésének nagy kihívása, melyek nélkül bármilyen egységpolitika előbb-utóbb hajótörésre van ítélve."
A közelmúltban és a jelenleg is dúló európai háborúk tanulságaként tovább megy a következtetésben: "Ahhoz, hogy biztos alapokra építsük az új Európát, nem elég csupán a gazdasági érdekekre hivatkozni, melyek némelykor összefogásra ösztönöznek, máskor pedig megosztanak, hanem inkább az autentikus értékek segítségével kell felemelkedni, melyeknek alapja az emberi szívbe írt egyetemes erkölcsi törvény.
(21.00)
Egy olyan Európa, mely felcserélné a tolerancia és az általános tisztelet értékeit az etikai közömbösségre és az alapvető értékek iránti szkepszisre, a legkockázatosabb eseményekre válna nyitottá, s előbb vagy utóbb ismét megjelennének új formában történelmének legfélelmetesebb jelenetei."
Véleményem szerint is ezen fenyegetés elűzésére az egység építése szolgál, mely ma érzékelhetően már nemcsak Európa, hanem az egész világ vezető gondolata; azon világot átfogó-átjáró gondolatáramlat, melynek célja az ember kiteljesítése, autonómiájának növelése, Istentől kapott teljes szabadságának megvalósítása. Számomra ezt a társvédőszentek közé felvett, Auschwitzban kivégzett Edith Stein példázza legjobban, aki a szabadság misztériumát képes volt a halálon túlra terjeszteni. Maga a pápa így fogalmaz: "Ma Edith Steint Európa társvédőszentjévé nyilvánítani azt jelenti, hogy az öreg kontinens látóhatárán felállítottuk a tisztelet, a tolerancia, a befogadás zászlaját, mely arra hívja az embereket, hogy megértsék és elfogadják egymást, túl minden etnikai, kulturális és vallási különbségen, s hogy egy valóban testvéri társadalmat alkossanak."
Vegyük észre, hogy az egyetemes egyház struktúrájába kétezer év óta beépült egységgondolat mindig is jelen volt az egyházban és ezáltal Európában - de a világ átformálására nem voltak meg a kiteljesedés feltételei. A második világháború után Európa szabadon gondolkodó részében létrejöttek a feltételek, és lelkileg is alkalmassá vált a gondolat befogadására. A gondolatok tiszta megfogalmazása és a gyakorlat mezejére való terelése De Gasperi, Robert Suchman, Adenauer, De Gaulle nevéhez fűződik. Az egység gondolata véleményem szerint - minden gonoszkodás ellenére - mára minden emberek alkotta korlátot, határt átlépett. Már alternatívája sincsen. Az egyházak szemszögéből vizsgálva is így van. A nemzetek szemszögéből vizsgálva is így van. Az én nemzetem szabadsága annyi, amennyit a másik nemzetnek tudunk adni, egyenlőként, szabadon. Ez az üzenete az európai püspöki szinódusnak is, és remélem, segít hazánk, szomszédaink és Európa jobbá tételében.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
