DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy ország társadalmi és gazdasági helyzetének megismerése, a legfontosabb intézkedések megtétele és a jövőre vonatkozó tervek, elképzelések kidolgozása alapvető feladat. Ez megoldhatatlan az egyedi adatok megfelelő szintű általánosításával előállított statisztikai információk nélkül.
Ezek egyik legfontosabb és legteljesebb forrása az általában tízévenként végrehajtott népszámlálás, amely az ország teljes népességére és lakásállományára vonatkozó főbb adatoknak összeírására terjed ki egy adott időpontban. A társadalom és a gazdaság helyzetének bemutatása mellett a népszámlálás az időbeli és a térbeli változások összehasonlítási alapjául is szolgál.
Tisztelt Ház! A népszámlálásra is igaz a sokszor használt fordulat, hogy már az ókori népek is ismerték. Az első népességfelmérést i. e. a III. évezredben, Kínában tartották. A XX. századi népesség-összeírásokhoz hasonló rendszer a XVII-XVIII. században alakult ki, és a XIX. század második felére vált általánossá.
Magyarországon az első modern népszámlálásra a kiegyezést követően, 1870-ben került sor. Azóta általában tízévenként tartottak ilyet, legutóbb 1990-ben volt, szám szerint éppen a tizenharmadik. A 2000 táján megtartandó népszámlálás minden ország, így hazánk életében is különös jelentőséget kap. Az ezredforduló mellett hazánkban a megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények felmérése ad sajátos jelleget a 2001. évi népszámlálásnak. Lezárult ugyanis az átmeneti időszak, kiépült a piacgazdaság, kialakult és megszilárdult annak intézményrendszere, felgyorsult a magyar gazdaság integrálódása az Európai Közösségbe.
A statisztikai adatok iránti igények általában véve is növekednek, és ez fokozottan igaz a népszámlálási adatokra. A különböző szintű döntéshozó és döntés-előkészítő szervezetek, a központi és a helyi közigazgatás, a tudományos élet képviselői, a civil szervezetek és az üzleti szféra résztvevői mind szélesebb körben igényelnek makro- és mikroszintű társadalmi és demográfiai adatokat.
A 2001. évi népszámlálás tematikájának kialakításakor a Központi Statisztikai Hivatal a lehetőségek határain belül messzemenően figyelembe vette a nemzetközi szervezetek, elsősorban az ENSZ és az Európai Unió ajánlásait. Így adataink majd más nemzetek, országok adataival összevethetőek lesznek, illetve a magyar felhasználás mellett biztosítani fogják az Európai Unió statisztikai hivatala adatigényének kielégítését is. Ezért a program tartalmaz olyan kérdéseket, kérdéscsoportokat is, amelyeket a korábbi népszámlálások nem vagy nem teljeskörűen kérdeztek. Ezek azonban a társadalom demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatási összetételének, a lakosság életkörülményeinek, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási hovatartozásának a megismeréséhez, egészségügyi állapotának feltérképezéséhez feltétlenül szükségesek.
Első ízben fordul majd elő a hazai népszámlálások történetében, hogy az adatok felvétele név nélkül történik. Ez az anonimitás kizárja, hogy az adatfelvételt követően az egyének adatait úgymond nem statisztikai célra is fel lehessen használni. A népszámlálás ezzel is biztosítani kívánja a személyiséghez fűződő jogok legteljesebb tiszteletben tartását, és - mint jeleztem - még az elvi lehetőségét is kizárja bárminemű visszaélésnek.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítását is, amely egyrészt azért szükséges, hogy a statisztikai tevékenység maradéktalanul megfeleljen a törvény elfogadása óta bekövetkezett társadalmi, gazdasági változásoknak.
Másrészt hazánk csatlakozása a már működő, a fejlett nyugati államokat felölelő tömörülésekhez, mint amilyen például az OECD, illetőleg csatlakozási szándékunk az Európai Unióhoz olyan igényeket vetett fel, amelyeket a magyar statisztikának is teljesítenie kell. Ilyen a nemzeti statisztikai hivatal és a hivatalos statisztikai szolgálat pártatlansága, amelyet az EU egyébként kiemelt kritériumként kezel.
Tisztelt Ház! Anélkül, hogy tovább részletezném az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, kérem, hogy ezt megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
