DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmi fejlődés megfelelő szintjére eljutott államvezetés már időszámításunk kezdete előtt gyűjtött adatokat a népesség számáról, helyzetéről, e célból népszámlálás-jellegű adatfelvételeket készítettek. A népszámlálások hosszú ideig csak az állam erejének, gazdasági és katonai teherviselő képességének felmérésére irányultak. Ennek megfelelően nem vonták megfigyelési körükbe a teljes lakosságot; az összeírásra kerülők körét katonai, valamint adózási szempontok határozták meg. Az ókorban, de még a középkorban is a népszámlálás-jellegű összeírások az e tekintetben számításba vehető férfiakat - közülük is a szabadokat - érintették, a nők, a gyermekek és a rabszolgák nem tartoztak az adatfelvételek megfigyelési körébe.
A mai értelemben vett népszámlálás megfigyelési köre, tematikájának magva és végrehajtási módszere az európai országokban a XVIII-XIX. század folyamán alakult ki. A modern népszámlálás megfigyelési körébe a népszámlálást végrehajtó ország lakosságának minden tagja - nemtől, kortól, származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül - beletartozik. A modern népszámlálás már nemcsak a népességet, hanem az általuk lakott lakásokat is megfigyelési körébe vonta. Ennek megfelelően a modern népszámlálás népesség- és lakosság-összeírást jelent, amely egy adott pillanatra, az úgynevezett eszmei időpontra vonatkozó állapotfelvétel.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt állami szerepvállalásról alkotott álláspontja konzisztens. A kezdetektől fogva úgy gondoljuk, hogy a polgárosodás dinamikája a magyar történelemben mindig is összefüggött az állam ösztönző szerepével. Ezt az álláspontunkat mind a polgári jövő programja nevet viselő választási programunkban, mind a kormányprogramban kifejtettük. Az állam erejének ez az újszerű felhasználása azonban a társadalmi folyamatok nagyobb körének átvilágításán kell hogy alapuljon. A magyar társadalomban lezajlott folyamatokat az állam részben statisztikai tevékenységei - népszámlálások és mikrokonszenzusok - által tárja fel. A statisztika feladata és célja, hogy a magyar társadalom polgárosodását felügyelő állam valósághű, tárgyilagos képet kapjon a társadalom állapotáról és változásairól.
A jövő évezred eleji népszámlálás ezért tartalmaz olyan kérdéseket, amelyeket a korábbi népszámlálások nem vagy nem teljeskörűen vizsgáltak. Ezek az új kérdések a társadalom demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatottsági összetételének, a lakosság életkörülményeinek, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási hovatartozásának feltárásához, egészségügyi állapotának megismeréséhez feltétlenül szükségesek.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1511. számú törvényjavaslat a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról című dokumentum - miként azt a címe is jelzi - lényegében két, egymással összefüggésben lévő előterjesztést tartalmaz. Az előbbi a soron következő népszámlálás tartalmi és törvényi hátterét teremti meg, míg az utóbbi a statisztikáról szóló törvényt indítványozza néhány ponton módosítani. A törvénytervezet egyfelől időszerű, hiszen Magyarországon az elmúlt évszázad második felétől általában tízéves rendszerességgel került sor a népszámlálásokra. Az utolsó felmérést 1990-ben tartották, azaz jövőre a népszámlálás megtartása éppen aktuális lesz. Természetesen a népszámlálás megtartását nemcsak ez a tízéves ciklusokban testet öltő, akár formainak is tűnő körülmény indokolja.
Ez az egész országra kiterjedő felmérés ugyanis más módon és más eszközökkel feltárhatatlan információkat ad a hazánkban élők számáról és életkörülményeikről. Nevezetesen: átfogó képet ad a népesség nagyságáról, demográfiai összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatottsági helyzetéről, a lakáskörülményekről, a háztartások és a családok jellemzőiről.
Ezek az információk nemcsak a helyi közigazgatás munkáját, az egyes térségek fejlettségi differenciáinak kiegyenlítését segítik, hanem fontos adatokat és támpontokat szolgáltatnak az országos politikai döntésekhez. A nemzetközi ajánlásoknak is megfelelő tartalmi elemek más országok - különösen az Európai Unió országainak - adataival összevethetőek, ami nagymértékben segíti hazánk integrációs törekvéseit. A népszámlálás által felszínre hozott információk hasznosan segítik a magyar társadalom és a gazdasági élet trendjeinek megismerését.
E tekintetben a soron következő felmérésnek most különös jelentősége is lesz, hiszen most a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés egy kiemelten jelentős évtizedéről, a rendszerváltás első évtizedéről fogunk képet kapni; olyan adatokat, melyek iránt az igények folyamatosan bővülnek, és amelyek a tudományos kutatásokat is nagymértékben segítik.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, 16 szakaszból álló törvénytervezet első 4 szakasza, mely törvényt alkot a 2001. évi népszavazásról, előírja, hogy a statisztikai törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével 2001. január 31-ei éjféli állapot figyelembevételével a természetes személyekről és lakásokról általános összeírást kell tartani. A tervezet szerint a természetes személyek, a lakó- és üdülőegységek, valamint közösségi elhelyezést szolgáló adatok összeírására kiterjedő helyszíni adatfelvételt 2001 februárjában kell végrehajtani.
A dokumentum meghatározza az adatszolgáltatók körét, valamint tételesen felsorolja azokat az adatokat, melyek összeírására sor kerül. E tekintetben kiemelést érdemel, hogy a korábbi népszámlálásokkal szemben a lakás céljára épült, illetve lakás céljára használt lakóegységek mellett most összeírják az időszakosan lakásként használt lakóegységeket is. Ezáltal a teljes lakásvagyon nagyságáról és összetételéről is képet alkothatunk.
Ugyancsak ezt a képet pontosítja majd az is, hogy a népszámlálás során a közösségi elhelyezést szolgáló intézetek összeírására is sor kerül. Helyeseljük, hogy a törvénytervezet tételesen felsorolja az összeírás témaköreit. Ez ugyanis garanciát jelent arra, hogy a népszámlálás során más kérdéseket ne tehessenek fel az állampolgárok számára. Garanciális elem az is, hogy a magyar népszámlálások történetében először hiányzik az adatok közül a családi és utónév kérdése.
A korábbi összeírásokhoz képest árnyaltabb kép várható a lakosság által ténylegesen használt lakások és a bejelentkezések által érintett lakások tekintetében is. Mivel az összeírás a korábbi lakhelyekre és a születéskori lakóhelyre is kiterjed, ezért a népszámlálás adatainak feldolgozásából a népesség vándorlásáról is fontos és értékes információkat fogunk kapni. A családi állapot, a házassági és élettársi kapcsolatok, az iskolai végzettség, a megélhetési forrás, a foglalkozás és a munkahely kérdéskörei természetes és nagyon lényeges kérdései a népszámlálásoknak.
A nyelvtudásra vonatkozó kérdéskör szerepeltetésével is egyetértünk, hiszen a nemzetközi kapcsolataink bővítése és elmélyítése, nemkülönben az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nem képzelhető el nyelvismeretünk javítása nélkül. Ehhez a felmérés közvetve, a várhatóan nem túl kedvező eredményével ösztönzően fog hatni. Az előterjesztővel egyetértünk, hogy az egészségi állapot, a vallás, a nemzetiség érzékeny kérdések. Ezért helyeseljük, hogy ezekre a kérdésekre a válaszadások önkéntes alapon történjenek, illetve adatkezelésük nagyfokú körültekintéssel és a vonatkozó törvények megtartásával valósuljon meg.
(20.10)
Az állampolgárság kérdésköre a '70-es, a '80-as és a '90-es évi magyar népszámlálásokban nem szerepelt, a zárt határok mellett felesleges is lett volna. Azonban most, a határok megnyitása után e kérdéskör tényleges tartalmat kap. A nemzetközi vándorlás irányainak, méreteinek és összetevőinek megismerése nemcsak magyar érdek, hanem az Európai Unió felől sürgető igény is.
Támogatjuk az előterjesztésnek azt az előírását is, mely szerint a gyűjtött anyagok kizárólag statisztikai célra használhatók, amit egyébként a névtelenül felvett egyedi adatok egyébként is garantálnak. A törvénytervezet fontos eleme, hogy a népszámlálás szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal feladatává teszi. Lényeges továbbá az is, hogy a dokumentum a népszámlálás előkészítését, s az adatfeldolgozás végrehajtását a helyi önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe utalja.
Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Mint azt már említettem, a törvénytervezet második része a statisztikai törvény módosítását célozza. A módosítást két körülmény is indokolja. Egyfelől a törvény elfogadása óta eltelt idő lehetővé teszi, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a törvény alkalmazása során szereztünk, beépítsük a törvény szövegébe. E néhány kisebb módosítás által megítélésem szerint hasznosan működhetünk közre a hazai statisztika törvényi feltételeinek a javításában. Másfelől napjainkban jelentősen felértékelődött a statisztikai adatok európai összevethetőségének, összekapcsolásának és kicserélésének az igénye. Ezért a módosítások az európai statisztikai rendszerbe való bekapcsolódás szempontjának érvényesítését is célozzák.
Az említett indokok miatt is helyeseljük, hogy a törvényben erősödik a statisztikai tevékenység önállóságának és függetlenségének a pozíciója, mégpedig több ponton keresztül is. Mindenekelőtt abban, hogy a törvény kiegészül azzal, hogy a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőinek biztosítani kell a statisztikai tevékenység önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét.
Ugyancsak ez irányba hat az a módosítás is, amely a statisztikai munkát irányító legfelsőbb vezetés megbízatási ciklusának politikai választásoktól való elkülönítését célozza. A határozott idejű és a választási ciklust átfedő, 6 évre szóló vezetői megbízások a szakmai függetlenséget és a szakmai önállóságot támogatják. A jelenleg érvényes statisztikai törvény a KSH feladatává teszi egyebek mellett, hogy a hivatalos statisztikai szolgálat évente országos statisztikai adatgyűjtési programtervezetet állítson össze.
A törvény előírja az adatszolgáltatás éves kötelezettségét is. Ez a társadalmi és gazdasági helyzet stabilizálódásával folyamatosan veszít a jelentőségéből és lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltatók mentesüljenek az adatszolgáltatás éves ciklusokban való terhétől. Ezért egyetértünk a törvény olyan módosításával, amely az országos statisztikai programtervezet összeállításának feladatát, illetve az adatszolgáltatás kötelezettségét már nem éves ciklusokban írja elő.
A tervezet az európai statisztikai rendszer elvárásainak kíván megfelelni, az egyedi adatok átadhatósága lehetőségének megteremtésével, amikor kimondja, hogy egyedi adat csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át, az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.
A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a személyazonosító adat és az adatállomány ideiglenesen összekapcsolható legyen. Azonban csak a statisztikai célú adatfelvételekkel kapcsolatos mintavételi eljárásnál lehet ezt a megoldást alkalmazni, és az összekapcsolás csak a szükséges ideig tarthat. A jelenleg hatályos törvény ugyan elsőséget ad a KSH-nak a különböző adatállományokból való adatfelvételekhez, azonban személyes adatok esetén csak törvény vagy önkormányzati rendelet közbeiktatásával, tehát a kívánatosnál hosszabb átfutással lehet ezekhez az adatokhoz egyedileg azonosítható formában hozzájutni.
Ezért támogatjuk a törvénytervezetnek azt a szándékát, amely jogosulttá teszi a KSH-t arra, hogy a kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtéseihez, az adatgyűjtés célja és időtartama megjelölésével, minden adathoz azonosítható formában hozzájuthasson. Így az adatszolgáltatók külön terhelése nélkül, szerényebb anyagi ráfordítással tud majd statisztikát készíteni más intézményeknél rendelkezésre álló adatokból.
Helyesnek tartjuk a törvénytervezetnek azt a szándékát is, hogy a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben szabályozza a népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek és a közigazgatási hivatalok vezetőinek a népszámlálással kapcsolatos feladatait.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Összefoglalva az eddig említetteket: a népszámlálás 2001. évi megtartása indokolt, a népszámlálás törvényi hátterének megteremtése időszerű és szükséges. A hazai tapasztalatok és a nemzetközi elvárások érvényesítése a statisztikai törvényben hozzájárul annak eurokonformitásához, ezért az előterjesztett törvénytervezetet a funkciójára alkalmasnak tartjuk, és az elfogadását támogatni fogjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
