NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (MDF): Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az államtitkár úr már az expozéban is említette, 1870 óta 13 népszámlálásra került sor Magyarországon. Úgy vélem, hogy mindegyik népszámlásnak megvolt a maga jelentősége. Ezzel kapcsolatban legyen szabad két példát említenem: az 1949-es népszámlálás a háború sújtotta ország állapotáról adott képet, a legutóbbi, 1990-es pedig egy rendszerváltozás kezdetén álló társadalom viszonyait tükrözte.
Véleményem szerint a 2001. évi népszámlálás kiemelkedő szerepet tölt be a népszámlálások sorában. Vajon mi adja e népszámlálás kiemelkedő jelentőségét? A Magyar Demokrata Fórum számára rendkívül fontos a keresztény-konzervatív értékek következetes képviselete. Ezek sorában kiemelkedő prioritást élvez a családok védelme, életkörülményeinek javítása. Ezzel kapcsolatban a megalapozott döntések meghozatalához hiteles és pontos információk szükségesek a családok összetételéről, állapotáról. Csak ezen információk birtokában hozhatók meg azok a kormányzati döntések, amelyek az e téren eddig elért eredményeket kiteljesíthetik. A népszámlálás tehát nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat a döntéshozók részére.
A népszámlálás által feltárt adatok azonban ennél szélesebb körben is érdeklődésre tarthatnak számot. A tudományos élet szereplői, a civil szervezetek, az üzleti szféra résztvevői és a polgárok körében is egyre bővül a statisztikai adatok megismerése iránti igény, mind szélesebb körben kíváncsiak a makro- és mikroszintű társadalmi és demográfiai adatokra.
A teljes körű népszámlálás az egyetlen olyan statisztikai adatforrás, amely képes egy meghatározott időpontra akár országos, akár tetszőleges területi egységre vonatkozó adatokat, adatkombinációkat szolgáltatni a népesség nagyságára, korösszetételére, iskolázottságára, foglalkoztatottságára, a háztartások és a családok összetételére, valamint a lakáskörülményekre vonatkozóan.
A társadalmi érdeklődés előterében állnak a munkanélküliségre, a külföldi munkavállalásra, a vándorlásra vonatkozó adatok. Feltehetően új igényként jelentkeznek a magángazdaság összetételére, a külföldi tőke szerepére, a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulására, a szociális szférára és a nyugdíjasok helyzetére vonatkozó adatok is. Ennek kapcsán szeretnék rámutatni arra, hogy a népszámlálás kiváló összehasonlítási lehetőséget kínál a rendszerváltozás előtti és a rendszerváltozás utáni magyar társadalom viszonyainak összehasonlító elemezésére. Az adatok alapján lemérhetőek lesznek a késő kádári korszak és a megszilárdult polgári demokrácia társadalmának különbségei. Kimutatható lesz a rendszerváltozás hatása a polgárok életkörülményeire.
Tisztelt Országgyűlés! Nem túlzok akkor, ha azt mondom, a népszámlálás lebonyolítását a nemzetközi közvélemény is fokozott figyelemmel kíséri. Az alakulóban lévő szociális Európa és a régiók Európája a Magyar Köztársaságra vonatkozó, más országokkal összehasonlítható népszámlálási adatok iránti érdeklődést érezhetően fokozza. Ezzel kapcsolatban nem elhanyagolható összefüggés, hogy a 2001. évi népszámlálás időpontjára remélhetőleg ismertté válik hazánk európai uniós tagságának kezdete, felgyorsul a magyar gazdaság integrálódása az Európai Közösségbe. A népszámlálás idején már előrehaladott szakaszban lesznek az Európai Unióval való csatlakozási tárgyalások. Így e népszámlálás eredményeit fogják akkor és a későbbi évtizedekben is összehasonlítási alapul felhasználni.
A népszámlálás eredményei tehát rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolják a Magyar Köztársaság helyzetét az európai népek nagy családjában. A benyújtott törvényjavaslat erre tekintettel nem csupán a népszámlálás eszmei időpontja körüli aktuális igényeket igyekszik kielégíteni, hanem olyan jellemzőkre és kérdéskörökre is kitér, amelyek hosszabb távon kerülhetnek az érdeklődés homlokterébe. A népszámlálás eredményei így nem csupán a korábbi magyar és a megközelítőleg azonos időpontban megtartott külföldi népszámlálások adataival lesznek összevehetők, hanem kiindulópontul szolgálnak a későbbi évtizedekre is.
Tisztelt Ház! Különös érdeklődésre tarthat számot a népszámlálás azért is, mert az ezredforduló környékén kerül megtartásra, így annak lebonyolítása, programja széles körű érdeklődésre tart számot a szakmai és a laikus közvélemény körében egyaránt. E népszámlálás adatai alapján mindenki reális képet kaphat az ezredforduló Magyarországának társadalmi viszonyairól, népességének összetételéről és lakásviszonyairól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül jelentősnek tartom a népszámlálás 2001. évi megtartását azért is, mert amint az expozé is kiemeli, az adatgyűjtések olyan témakörökre is kiterjednek, amelyekre a korábbi népszámlálások nem vagy nem teljeskörűen kérdeztek rá. Szeretném nyomatékosítani, hogy ezen adatok ismerete nélkül nem térképezhetők fel teljesen a társadalmi viszonyok. A lakosság iskolázottságára, foglalkoztatási viszonyaira, életkörülményeire, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási összetételére, egészségügyi állapotára vonatkozó adatok nélkül nem lehet megalapozott döntés-előkészítésről beszélni az államigazgatásban.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja örömmel üdvözli azokat a garanciákat, amelyek a törvényjavaslatban a személyes adatok védelmével kapcsolatban megjelennek.
(20.40)
Ezek közül - az expozé is kiemeli - a népszámlálások történetében először nem kerül sor a névadatok rögzítésére. Legalább ilyen fontos garanciának tartom azonban, hogy a törvényjavaslat szerint az úgynevezett különleges adatokra - egészségi állapot, vallás, nemzetiség - vonatkozó adatszolgáltatás önkéntes. A törvényjavaslat ezzel is biztosítani kívánja a vallási és lelkiismereti meggyőződés, valamint a nemzetiségi hovatartozás szabad megvallásához való jogot.
Ugyanakkor a nemzetiségi kötődés felmérésekor új lehetőséget is nyújt a népszámlálás. Arra a kérdésre, hogy mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, az összeírt személy anyanyelvétől, nyelvtudásától függetlenül, többes kötődésének megfelelően több, legfeljebb három választ is adhat. A magyaron és a jelenleg 13 Magyarországon honos népcsoportnak elismert nemzetiségen kívül egyéb népcsoport is megnevezhető.
Kérem, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy megvilágítsam e lehetőség fontosságát a saját választókörzetem nemzetiségeivel kapcsolatban. Mint ismeretes, a magyarországi szlovének zöme Szentgotthárdon és a környékén lévő hat községben él. Felsőszölnökön működik az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat is. Ugyanakkor e tájegységet Vend-vidéknek nevezzük, jelentős számban - főleg az idősek - vendül beszélnek, magukat vendként azonosítják.
Országgyűlési képviselőként nem lehet feladatom annak eldöntése, hogy a vend a szlovéntól független önálló népcsoport-e, vagy csupán a szlovénnak archaikus nyelvjárásáról van szó. Az azonban igen, hogy szót emeljek azért, hogy akár a tájegység neveként, akár egy saját identitással bíró népcsoport azonosításaként a vend elnevezés megmaradjon. Természetesnek mondható, ha a fiatalok a nem fejlődő holt nyelv helyett az iskolában az irodalmi szlovént tanulják, és a szlovén folklórral, a szlovén kultúrával azonosulnak. Ezért üdvözlendő, hogy a hagyományokhoz, a kultúrához való kötődés, az anyanyelv használata újabb, az előbbitől független kérdésben jelenik meg.
Fontosnak tartom azt, hogy az adatfeldolgozás se tömbösítse úgynevezett klasszikus népcsoportokba a 13 kisebbségen kívüli nemzetiségeket, így a sokácokat, a bunyevácokat vagy esetünkben a vendeket. Úgy vélem, a többes identitás megjelölésének lehetősége, mikor nem állítjuk válaszút elé az összeírt személyt, hogy szlovén vagy vend, tekintettel van a hazai és az anyaországbeli hivatalos szlovén szervek érzékenységére is.
Tisztelt Országgyűlés! Az MDF frakciója fontosnak tartja azt, hogy a statisztikai adatok minden illetéktelen befolyástól mentesen kerüljenek összegyűjtésre és feldolgozásra, hiszen csak az ily módon végzett adatgyűjtés képes biztosítani az ország valós állapotának megismerését. Az Európai Unió Magyarországról szóló tanulmányának statisztikával foglalkozó része is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a statisztikai adatgyűjtés függetlenségének. Ezért a törvényjavaslat garantálja a Központi Statisztikai Hivatal és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai rendszereinek függetlenségét.
A Magyar Köztársaság csatlakozása a már működő, a fejlett nyugati államokat tömörítő szervezetekhez, illetőleg az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk is megfogalmaz olyan elvárásokat, amelyeknek a magyar statisztikának is meg kell felelnie. Ilyennek tekinthető elsősorban, hogy az Eurostat a valós állapotokat tükröző adatokra minden korlátozástól mentesen tart igényt. Ezért a törvényjavaslat szigorúan körülhatárolt körben lehetővé teszi, hogy egyedi adat, kizárólag statisztikai célból, statisztikai tevékenységet ellátó nemzetközi szervezet részére, az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is átadható legyen. Ezen adatok rendelkezésre bocsátása alapvető nemzeti érdekünk, hiszen ezen adatok alapján születnek meg a finanszírozási, területfejlesztési, mezőgazdasági, piacfejlesztési támogatásokról szóló döntések.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a fentiek alapján a benyújtott törvényjavaslatot támogatja, és kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy azt szíveskedjék megszavazni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
