DR. TIMÁR GYÖRGY
DR. TIMÁR GYÖRGY
DR. TIMÁR GYÖRGY, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében - mint a többségi vélemény szószólója - jelezni kívánom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a tervezetet, tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Kiegészítőként szeretném felhívni igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy amikor ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a jogalkotó, akkor nyomatékosan vegye figyelembe, hogy szerzett jogokat elvonni alkotmánysértés nélkül igencsak aggályos. Márpedig akkor, amikor a jelenlegi, hogy úgy mondjam, érintettek abba a helyzetbe kerültek, amely kapcsán jelenleg érintettekké válhatnak, nem számolhattak olyan súlyosított konzekvenciákkal, mint amiről ez a joganyag szól.
(22.40)
Tehát indokolt, hogy az előterjesztő, legalábbis a törvényi indokolás keretében belül egy disztinkciót, egy elhatározást fogalmazzon meg az ezt követő időszakban bűncselekményt elkövetőkkel, illetőleg a korábbi időszak elkövetőivel kapcsolatban. Már csak azért is szeretnék erre rámutatni, miután sajnálatos, de a hazai jogban már volt példa arra, büntetőjogi példa, büntetés-végrehajtási példa, amikor utólag súlyosítottak elítéltek szabadságvesztés-büntetésén.
1966-ban a 20. törvényerejű rendelettel az akkori Elnöki Tanács minden előzmény nélkül - eleget téve a nagy testvér elvárásainak és útmutatásának - bevezette a szabadságvesztések kapcsán a börtönfokozatokat, szigorított börtön, börtön, satöbbi, satöbbi. Majd a Korom Mihály által irányított igazságügyi tárca 1967-ben az 101. számú igazságügy-miniszteri rendelettel még azt is kizárta, hogy az érintett személy jogorvoslattal élhessen, legfeljebb panaszt terjeszthetett elő a börtönparancsnokság felé. És mint érintett, mint akkori fogoly önök elé tárom azt a szomorú tényt, hogy az a politikai elítélt - akkori értelemben vett politikai elítélt -, aki szót mert emelni az ő alapvető emberi jogainak eme további durva lábbal tiprása ellen, azt a legszigorúbb fenyítéseknek vetették alá, a börtönön belüli börtönbe vetették. Ezt csak azért hozom fel intő példaként, hogy mi egy polgári demokratikus jogrendben nehogy hibát kövessünk el. Tudom és remélem, hogy kormányzatunk szándéka teljesen más, de a jogászi óvatosság elmondattatta velem az elhangzott szavakat.
Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
